„A kormány úgy döntött, hogy április 8-ig meghosszabbítja a nemzeti petíció határidejét” – közölte Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Facebook-oldalán.
Eredetileg úgy volt, hogy március 23-ig lehet kitölteni az Ukrajnáról és Brüsszelről indított nemzeti petíciót. A kormány egyébként régi-új fordulattal hirdeti a petíciót, az utcákon és az online térben megjelent az ukrán elnök vigyorgó arca a „Ne hagyjuk, hogy Zelenszkij nevessen a végén” felirattal. A hirdetés csaknem kilenc évvel azután tűnt fel, hogy a kormány „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” feliratú plakátokkal árasztotta el az országot, a 2017-es, illegális bevándorlás ellen meghirdetett nemzeti konzultáció részeként.
Gulyás Gergely még a január 15-i kormányinfón jelentette be a nemzeti petíciót, mondván, Brüsszelnek „háborús tervei vannak”. A petíció indítása után tiltakozásképpen Ukrajna berendelte a magyar nagykövetet, ami Szijjártó Péter szerint „nagyon durva” beavatkozás volt Magyarország belügyeibe.
Azóta még feszültebbé vált a viszony Magyarország és Ukrajna között. Január végén leállt a kőolajszállítás az Ukrajnán keresztül haladó Barátság vezetéken, miután az megsérült egy orosz bombatalálat miatt. És elég valószínűnek tűnik, hogy az ukrán fél nem iparkodik annyira annak megjavításával.
Erre jött rá, hogy Szijjártó Péter bejelentette, amíg az ukránok nem állítják helyre a vezetéket, Magyarország blokkolni fogja azt a 90 milliárd eurós hitelt, amit az EU már megszavazott Ukrajnának, majd Orbán üzletemberek előtt azt mondta, hogy „győzni fogunk, és erőből fogunk győzni, semmilyen kiegyezés nem lesz, az olajblokádot le fogjuk törni. Erőből rá fogjuk kényszeríteni az ukránokat, hogy újraindítsák az olajszállítást. Feltétel nélkül és hamarosan nyissák meg a Barátság vezetéket.”
Majd Zelenszkij úgy fogalmazott egy nyilatkozatában: „reméljük, hogy nem blokkolja majd egy bizonyos személy az EU-ban a 90 milliárdot vagy annak az első részletét, és az ukrán katonák hozzájutnak a fegyverekhez. Máskülönben ennek az embernek a címét átadjuk a fegyveres erőknek – hívják fel, és beszéljenek vele ők a maguk nyelvén”.
Az egyébként is feszült magyar–ukrán kapcsolatokat tovább fokozta az ukrán pénzszállítók elfogása. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter állítása szerint a magyar hatóságok „gyakorlatilag túszul ejtették” az ukrán állami takarékbank alkalmazottait.
