Orbán Viktor valószínűleg fokozni fogja a feszültséget a Barátság kőolajvezeték körül, hiába tett le olyan javaslatot az Európai Unió, amivel újraindítható az olajszállítás, mondta szerdai 2026 műsorunkban Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatója.
Az utóbbi napokban a Fidesz és Tisza Párt számháborúba kezdett, hogy kinek mennyien vannak a rendezvényein. Egy szerdán megjelent tömegbecslés szerint március 15-én a Tisza Párt fő szónokát a 10. percben 162 ezer ember hallgathatta a helyszínen, míg a Fidesz rendezvényén 58 ezren lehettek hasonló időpontban. Bíró-Nagy szerint módszertanában és kivitelezésében az ezt megállapító Szabó Andreáék projektje volt a legigényesebb. A Policy Solutions igazgatója szerint a Tisza Párt jó eséllyel nagyobb eseményt szervezett, mint tavaly október 23-án, de a Fidesz is hasonló számokat produkálhatott, mint korábban. Bíró-Nagy szerint egy ilyen tömegbecslésnek a nyilvánosság felé akkor van nagyobb hatása, ha időben minél közelebb van az eseményhez. Vélhetően ezért jelent meg nagyon gyorsan a Magyar Turisztikai Ügynökség is egy becsléssel.
A két párt a vidéki rendezvényein is próbál egymásra licitálni, de ezeknél nincs módszertanilag is szigorú projekt, Bíró-Nagy szerint „csak nagyon különböző szögekből és távolságból eltalált fotókból találgatják, hogy ki tudott több ember összehozni egy megyeszékhelyen”. Úgy vélte, hogy mindkét oldalról túlzó számokat fogunk hallani. Ha a valóság kevésbé is számít, a számháborúnak azért lehet hatása, fokozhatja a lelkesedést és a mozgósítottsági szintet.
„Annyi ember mindig van, hogy készüljön olyan fotó, ami nagyon impresszívnek hat vizuálisan” – mondta Bíró-Nagy, aki úgy látja, hogy Orbán a Fidesz 75-80 százalékos mozgósítottsági szintjét 95 százalékra próbálja meg feltekerni, el akarja hitetni a saját táborával, hogy tényleg ők a többség. El akarja érni, hogy a helyi elitek, a polgármesterek is beleálljanak a mozgósításba.
Orbán Viktor azt mondta kaposvári kampányeseménye másnapján: „A Tisza egy digitális blöff, mi meg egy valóságos közösség vagyunk.” Bíró-Nagy szerint erre a véleményre Magyar Péter országjárása már rácáfolt korábban is, mindenhol nagy tömegeket mozgatott meg. Magyar Péter értelmezésével, miszerint Orbán Viktor temus országjárást folytat, némileg tud azonosulni, mert Orbán formailag nagyon hasonló elemeket vet be, mint Magyar.
Bíró-Nagy szerint Orbán a kormányzati pozíciói mellett intenzitásában nem kísérelheti meg Magyar országjárását, nagyjából el is érte a maximumát azzal, hogy a héten szinte minden este vállal egy rendezvényt. Magyar ugyanakkor hónapok óta napi 3-4 rendezvényt vállal, és már napi 7-8-at ígért. „Nagy valószínűséggel reggeltől estig menni fog. Ha mindenhol jelentős tömegek lesznek, nehéz eladni ezt a digitális blöff szöveget” – mondta a Policy Solutions igazgatója.
Orbán nem elhagyni akarja az EU-t, hanem elfoglalni
Orbán Viktor Bayer Zsolt műsorában az orosz befolyásolási kísérleteket netmesének nevezte. Bíró-Nagy szerint ez a megnyilatkozás arra utalt, hogy mennyire szándékozik komolyan venni a magyar kormány ezt a témát. Ugyanakkor ez egyáltalán nem csak magyar jelentőségű történet, a korábbi romániai és moldovai beavatkozások azt mutatják, hogy egy regionális trendről van szó. Nem véletlen, hogy a nemzetközi sajtóban is élénken érdeklődnek az ügy iránt.
Bayer arra is rákérdezett Orbánnál, hogy van-e még értelme az Unióban maradni Magyarországnak, amire a miniszterelnök egy „tétova igen”-nel felelt. Bíró-Nagy azt mondta, hogy ilyen húrokat még lehet pengetni, az Unió kritizálására még sokan jól rezonálnak, de még a Fidesz szavazók többsége, körülbelül kétharmada sem huxit párti. Az ugyanakkor jól látszik, hogy ebben a táborban növekszik az euroszkeptikusok többsége. Bíró-Nagy szerint a Mi Hazánk szavazói sokkal kevésbé Unió-ellenesek, mint a fideszesek, mert nem az köti őket össze, hogy mennyire szuverenisták, sok irányból érkeznek, oltásellenes, rendpárti, összeesküvés-elmélet hívők alkotják a bázist.
„Orbán Viktor nem elhagyni akarja az EU-t, hanem elfoglalni, a saját képére formálni, a patrióta csoportosulás érdekeinek és értékeinek megfelelően. Visszatérni egy több évtizeddel ezelőtti állapothoz” – mondta Bíró-Nagy. Orbán ellenzéki pozíciót vett fel az európai politikában, és elitellenes szabadságharcot vív a saját képzete szerint.
„Itthon nem tud elitellenes lenni, ő maga az, ami ellen lázadni lehet. Európai szinten viszont el tudja játszani” – mondta az elemző. Sokáig csak az uniós intézmények voltak a célkeresztben, de most egyre több németellenes hangot lehet felfedezni a kormányzati kommunikációban. Szijjártó Péter külügyminiszter is már Brüsszel-Kijev-Berlin-tengelyről beszélt.
Bíró-Nagy szerint ez egy hosszabb folyamat végeredménye. Sokáig az Európai Néppárt volt Orbán Viktor védőhálója, és ebben a pártszövetség vezető erejének, a német CDU-CSU szövetségnek volt nagy szerepe. Velük lett egyre több konfliktusa Orbánnak, ami a migráció válsággal kezdődött, majd a CEU elleni támadással éleződött ki. 2018-ban a Sargentini-jelentésnél az Európai Néppárt a Fidesz ellen szavazott, majd Manfred Weber és Orbán személyes konfliktusa vezetett el ahhoz, hogy Orbán kiléptette a Fideszt a Európai Néppártból.
Bíró-Nagy szerint az európai elit elleni harc könnyen festhető át németellenessé. Miután Németországban Friedrich Merz lett a kancellár, Az Európai Bizottságot szintén egy német, Ursula von der Leyen vezeti, ahogy Weber is német az EPP élén. Közös bennük, hogy mindhárman támogatást nyújtanak Ukrajnának, hogy nem omoljon össze az állam, és Orbán értelmezésében így a háborúpárti elithez tartoznak.
„A mindenkori német kancellárral rosszban lenni nem egy túl okos politikai stratégia” – mondta Bíró-Nagy, aki szerint Orbán véglegesnek tekinti a távozását az európai mainstream jobbközépből, ezért tette fel a kártyáját a patriótákra, köztük a német AfD-re.
Befeszülés várható a Barátságnál?
Az Európai Unió megoldási javaslatot tett le Ukrajna elé a Barátság kőolajvezeték újraindításáról, amelyet Volodimir Zelenszkij elfogadni látszik. Az Unió technikai segítséget adna és finanszírozná is az olajvezeték helyreállítását. Orbán korábban azt mondta, hogy blokkolja az Ukrajnának megszavazott 90 milliárd eurós kölcsönt, ha a Barátságon nem jön olaj Magyarországra. A csütörtöki uniós csúcson Orbánnak is reagálni kell majd valamit erre a megoldási lehetőségre.
„Azt veszem ki, hogy a választások előtt nem fogja elengedni ezt a témát, az olajblokád a központi eleme a kampányuknak. Abban érdekeltek, hogy a feszültség megmaradjon, hogy ebben a szappanoperában mindennap legyen egy újabb epizód, hogy lehessen azt mondani, hogy ez a fontos probléma, itt vannak a külső bizonytalanságok, és Orbán Viktor hozza el a biztonságot. Azt érzem, hogy a feszültség fokozása Orbán Viktor érdeke, nem pedig az, hogy elismerje, hogy az Unió hozta a megoldást. A tippem az, hogy befeszülést fogunk látni és nem kompromisszumot” – mondta Bíró-Nagy, aki szerint a magyar miniszterelnök hivatkozhat majd arra, hogy ő csak akkor szavazza meg a kölcsönt, ha ténylegesen megérkezik az olaj, a helyreállítási munkálatok viszont akár másfél hónapig is eltarthatnak.
Trump belegabalyodott
Bíró-Nagy azt mondta, hogy Donald Trump jobban belegabalyodott az Irán elleni háborúba, mint amennyire szerette volna, és gazdaságilag is egyre több problémát jelent neki. Az amerikai elnök sokszor figyelmen kívül hagy szakértői véleményeket, de a piac változásaira azért ő is érzékeny. A félidős választások közeledtével gyengítheti a republikánusok pozícióját, ha elszabadul az olajár.
Trumpnak most a Hormuzi-szoros blokádjának mielőbbi felszámolása az érdeke, hogy a világ kőolajtermelésének körülbelül 20 százaléka szabadon szállíthatóvá váljon. Ezért kérte a NATO segítségét, de meglehetősen szokatlan reakciókat kapott, szinte mindenki azt mondta, hogy az nem az ő háborújuk, és nem avatkoznak be.
Bíró-Nagy szerint a szoros lezárása a magyar kampány szempontjából nagyobb jelentőségű, mint a Barátság vezeték, mert annak nincs akkora hatása a globális ellátásra és az árakra. Szerinte a magyar kormány politikailag egyelőre kezelte ezt a témát az árstopos üzemanyaggal, de április 12. után, legyen bárki is hatalmon, újra elő kell venni ezt az ügyet. Meg kell majd vizsgálni, hogy ki lehet-e vezetni úgy az árstopot, hogy az ne okozzon sokkot. Ez a Fidesznek is fontos kérdés lehet, mert a legutóbb, amikor ársapkás volt az üzemanyag, az végül ellátási problémákhoz vezetett.
