Rogán: A legnagyobb magyar bank egész évben kevesebb eurót és dollárt igényel, mint ez az egyetlen ukrán szállítmány

A Fidesz megnyeri a választást? És mennyivel? – ez volt a legélesebb kérdés, amit a győri Mandiner Esten Rogán Antalnak szegeztek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője kitért a válasz elől, annyit mondott, hogy ő a választás előtt egy héttel hajlandó csak a tétjeit „letenni az asztalra”, nagyságrendileg pedig általában nem téved.

„De most nem fogok tippelni”

– mondta, aztán a Fidesz–KDNP kampányüzeneteit sorolta fel az est folyamán nem először: a háborúból ki kell maradni, ha nem tesszük, a magyarok megfizetik az árát. Hiába várták a nézők, számot sehogy sem kaptak az esélyekről, pedig ha valaki, Rogán biztosan jól ismeri a kormánypárt saját méréseit.

Annyival kellett megelégedniük az érdeklődőknek, hogy „a baloldal gátlástalan nyugalommal használja a közvélemény-kutatásokat kampánycélra”, sokan fognak csalódni (ezzel a biztos pártválasztók körében 20 százalékos Tisza-előnyt mért Medián-felmérésre utalt), mert „a baloldal közvélemény-kutatásai szemenszedett hazugságok”. Rogán szerint „végső soron az emberek döntenek, és azt el kell fogadni”.

A győri Mandiner Est nagy durranása akart lenni, hogy Rogán Antalt most először sikerült az eseményre beszélgetőpartnerként elhívni. Ehhez képest nem volt nagyobb az érdeklődés, mint fél éve, amikor Gulyás Gergely járt ugyanitt. Két-háromszáz ember hallgatta a minisztert, aki a titkosszolgálatot érintően hosszabban beszélt a lefoglalt ukrán pénzszállítókról.

Szerinte itt „nagyságrendileg iszonyatos mértékű különbség volt” a szállított pénzmennyiségben, ennyi valutát és aranyat – Rogán állítása szerint – egyetlen átutaztatott külföldi szállítmánynál sem láttak még. A legnagyobb magyar bank egész évben kevesebb euró és dollár beszállítását igényli, mint ez az egyetlen szállítmány – mondta. A titkosszolgálatokat is felügyelő miniszter a győri közönségnek nagy számmal igyekezett alátámasztani azt a narratívát, hogy „ekkora mennyiségre nincs épeszű magyarázat”: csak az elmúlt két hónapban 1 milliárd dollárt szállítottak Ukrajna felé.

Rogán számai mellé érdemes hozzátenni, hogy az efféle pénzszállítmányok valójában az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése óta rendszeresen mennek Magyarországon keresztül, a hatóságok tudtával és közreműködésével, de kisebb mértékben már a háború előtt is: 2021-ben több mint 4,3 milliárd eurónak megfelelő valuta jutott így Ukrajnába, 2024-ben és 2025-ben már közel 15 és 13 milliárd euró. Korábban az ilyen szállítmányokat a NER gazdasági holdudvarához tartozó Garancsi István érdekeltségébe tartozó cég vitte Ukrajnába.

A kabinetvezető miniszter szerint érdemes átgondolni a történet azon szálát is, hogy míg az ukrán titkosszolgálat három éve nem áll szóba a magyar szolgálattal, már aznap este, hogy az autókat a NAV lekapcsolta, felhívták a magyarokat. „Vajon miért?” – tette fel a kérdést.

A Rogán-beszélgetésnek a Baljós közelség című film ágyazott meg, amely kárpátaljai magyarok szemszögéből mutatta be az elmúlt négy év háborús szörnyűségeit, erősen fókuszálva a kényszersorozásokra, illetve az Ukrajnából ki nem kopó korrupcióra. Bár a magyar kormány következetesen a kényszersorozás kifejezést használja, valójában mozgósításról van szó, amely értelemszerűen kényszerű, éppúgy, ahogyan az minden ország, így Magyarország esetében is történne a jogszabályok szerint egy háború kitörése esetén. Ez jellegéből adódóan nem önkéntes – az a toborzás volna –, hanem kötelező. Mindenesetre a film Vlagyimir Putyin orosz elnök felelősségét nem firtatta, Rogán is utána végig Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felelősségéről értekezett.

Egy kérdésre, amely óvatosan, de a magyar választások esetleges orosz befolyásolási kísérleteit feszegette, a miniszter annyit mondott, hogy „orosz kamu”, és ez is azért van, hogy elterelje a figyelmet Zelenszkij fenyegetéséről és a pénzszállítmányról. Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója a múlt héten arról írt, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU megbízásából három ember jött Budapestre, hogy befolyásolják a magyar választások eredményét ahhoz hasonlóan, ahogy azt Moldovában is tették a 2024-es elnökválasztáson. Panyi azt írta, hogy az Egyesült Államok is megosztott bizalmas hírszerzési információkat a Budapestre küldött csapatról a szövetségeseivel. Hétfőn a nemzetbiztonsági bizottságban elismerték, hogy kaptak figyelmeztetést az oroszokról.

Egy fenyegetéssel felérő félmondatot azért Zelenszkijnek még megcímzett Rogán: ha a „zsarolásból és az olajblokádból”, azaz a Barátság kőolajvezeték ügyében tanúsított álláspontjából Ukrajna nem enged, Magyarország is tudja gátolni, hogy Ukrajna hozzájusson a villamos energiához, hiszen az a mi országunkon keresztül halad az országukba.

Rogán az egyébként langyos beszélgetés során az untig ismételt választási paneleket mondta fel:

• a magyaroktól nem várható el, hogy az ukránok miatt nagyobb árat számlázzanak a kutakon;
• ha valóban lenne a Barátság kőolajvezetéken technikai probléma, akkor odaengednék a magyar és a szlovák szakembereket;
• Zelenszkij zsarolásának nem szabad engedni;
• az EU és a Néppárt ezt még mindig nem látja be;
• a védett benzinárat és a rezsicsökkentést csak ez a kormány tudja fenntartani;
• Zelenszkij érdeke, hogy ukránbarát kormány legyen Magyarországon.

Magyar Péter neve mindössze egyszer hangzott el, Zelenszkijjel egyébként párhuzamban: „az ilyen típusú figurák azzal kezdik, hogy mindent megígérnek, aztán mást csinálnak”. Ezzel a film egyik jelenetére utalt Rogán, amikor az ukrán elnök megválasztása előtt letérdelt és ígéretet tett, hogy több katonai áldozatot nem enged, „most pedig mit csinál? Kényszersorozásokat” – mondta a miniszter.

A gödi Samsung-gyár ügyéről, a kormány, illetve Rogán vélelmezett szerepéről nem esett szó.

Októberben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter járt ugyanezen a rendezvényen Győrben, ő itt jelentette be, hogy Varga Judit egyelőre nem akar visszatérni a politikába.