A győri gázolás szemtanúja a Telexnek: Ez közel sem ugyanaz az eset, mint az Árpád hídi

Közelről látta a február 14-én, Győr belvárosában történt halálos közlekedési balesetet a Telex egyik olvasója, aki másfél héttel a történtek után jelentkezett szerkesztőségünknél, hogy megossza velünk a rendőrségen tett tanúvallomását. Egy Cs. Dávid nevű 33 éves férfi vezette azt az Aston Martin Vantage Roadster F1 Edition típusú sportkocsit, ami eddig tisztázatlan körülmények közt felsodródott a Győr belvárosában található kétszer kétsávos Szent István út járdájára, ahol elgázolt egy 76 éves nőt, aki belehalt sérüléseibe.

Mivel a szemtanú neve elhallgatását kérte, cikkünkben Lászlóként említjük. Bár jogerős döntés természetesen csak a gázolás után halálos közúti baleset gondatlan okozása vétségének gyanúja miatt indított eljárás végén születhet a történtekkel kapcsolatban, bemutatjuk a tanúvallomás részleteit, mert ennek tanulságai segíthetnek elkerülni az újabb baleseteket.

László a Telexnek küldött első levelében azt írta, sajnálja a járdán várakozó gyalogost elgázoló Aston Martin vezetőjét a körülötte kialakult lincshangulat miatt. A szemtanú szerint Cs. Dávid valóban hibás a balesetért, ugyanakkor a mostani eset közel sem olyan, mint a 2023-as Árpád hídi baleset. Abban két BMW és egy Mercedes száguldott nagy sebességgel Pestről Budára, amikor az elöl haladó Mercedes E63S AMG megcsúszott, átszakította a szalagkorlátot, majd elgázolt egy szabályosan közlekedő 26 éves kerékpárost, aki később belehalt sérüléseibe. Az ügyből büntetőeljárás lett, ami jelenleg is tart. A bíróság több mint két évvel a történtek után még mindig azt vizsgálja, hogy valóban versenyzett-e a három autó a hídon a baleset előtt, ahogy a vádiratban szerepel, vagy sem.

Egy ismeretlen kék autó szerepe is fontos lehet a balesetben

A szemtanú a Bakonyi úton autózott a győri baleset reggelén, amikor észrevette a forgalomban a vele azonos irányban haladó Aston Martint. Mivel szereti az autókat, igyekezett közelebb kerülni a sportkocsihoz, hogy jobban megnézhesse. Így jutott el a két autó a Szent István útra, ahol az Aston Martin bement a belső sávba, olvasónk pedig a külsőben követte tovább.

A következő kereszteződés előtt László arra lett figyelmes, hogy egy kék színű autó, feltételezése szerint egy Honda Jazz a szélső sávból hirtelen áttért a belsőbe, közvetlenül az Aston Martin elé. Olvasónk, aki ezután is a szélső sávban ment tovább, furcsának találta a gyors sávváltást. A következő lámpánál László éppen az Aston Martin mellett állt meg autójával, de nem nézett át a sportkocsiba, ezért nem látta az utasait.

Amikor a lámpa zöldre váltott, a tanúvallomás szerint nagy gázzal indult el az Aston Martin előtt álló kék autó. Mivel a László előtti autó lassan mozdult meg, majd a következő lehetőségnél jobbra lekanyarodott a Szent István útról, olvasónk enyhén lemaradt a sportkocsi és az előtte lévő Honda Jazz mögött. Ezután bement a belső sávba az Aston Martin mögé, így azt is látta, hogy a kék autó hirtelen lehúzódott a külsőbe, majd ekkor is tovább gyorsított – áll a vallomásban.

Lászlónak úgy tűnt, hogy a Honda gyorsabban ment a megengedett 50 kilométer/órás sebességnél. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kék autó sofőrje manővereivel provokálta az Aston Martin vezetőjét, aki olvasónk szerint kezdetben legfeljebb 50-60 kilométer/órával haladhatott. Így gurult a három autó a Szent István úton a későbbi baleset helyszíne felé, amikor László elmondása szerint a sportkocsi hátulja hirtelen kivágódott jobbra, ezután pedig az egész autó balra kezdett sodródni. Olvasónknak úgy tűnt, mintha még eközben is gyorsult volna az Aston Martin.

Pillanatokkal később László észrevette a Szent István út átellenes oldalán, a járdán várakozó idős nőt, aki éppen a buszmegállót jelző táblához sétált, és kézi bevásárlókocsit húzott maga után. Olvasónk szerint a nő ugyan észrevette a felé sodródó Aston Martint, de nem tudott félreugrani. Ezután olvasónk szemtanúja volt annak, ahogy a sportkocsi felvágódott a járdára, ugyanakkor azt már nem látta, amikor a házfalnak ütközött, és azt sem, hogy elgázolta a nőt, mivel eközben ő elment a buszmegálló mellett, a baleset helyszíne pedig az autója visszapillantó tükrének holtterébe került.

László ezután visszatért a Szent István út külső sávjába, majd megállt. Felhívta a 112-es központi segélyhívó számot, ahol többször is átkapcsolták egy újabb kezelőhöz, később pedig egyszerre többen is beszéltek hozzá a vonal túlsó végéről. Amikor a gázolás után körülbelül 2-3 perccel kiszállt az autójából, és a buszmegállóba sietett, már többen is álltak a járdán fekvő nő körül. László telefonon tájékoztatta a mentősöket az áldozat állapotáról. Ezután a mentők, a rendőrség és a tűzoltók is megérkeztek a helyszínre.

Olvasónk rendőrségen tett vallomásában kitért arra is, hogy amikor benézett az összetört Aston Martinba, már senki nem ült benne, de egy láthatóan rossz állapotban lévő nő ült a járdaszegélyen, az összeroncsolódott sportkocsi mellett. A járdán ülő nő közelében egy fiatalembert vett észre László. Elmondása szerint az illető csendben, mozdulatlanul állt, és olvasónk telefonálni sem látta.

A következő percekben László egy másik szemtanúval együtt azt találgatta, hogy hogyan törhetett be az Aston Martin szélvédője. Arra következtettek, hogy biztosan nem volt bekötve az utas biztonsági öve, és ő fejelte ki az üveget, amire az addig némán álló fiatalember azt mondta, hogy be volt kötve az utas. Ezután többen szidalmazni kezdték a fiatalembert, de László szerint erre nem reagált. Olvasónk utólag, a hírekből tudta meg, hogy az Aston Martin Vantage sportkocsi vezetőjét látta a helyszínen, és azt is, hogy az illetőt Cs. Dávidnak hívják. Mint a rendőrségen elmondta, nem ismerik egymást.

A vallomás azzal az olvasónk által tett következtetéssel zárul, hogy a Honda Jazzként azonosított ismeretlen kék autó feltételezése szerint versenyezni akart az Aston Martinnal. Szerinte erre utal az is, hogy a Honda a baleset előtt hirtelen tért át a szélsőből a belső sávba a sportkocsi elé, majd ugyanolyan hirtelen húzódott ismét a külsőbe.

László azt mondta a rendőrségen, hogy szerinte nem ment gyorsan az Aston Martin. Részben ezzel magyarázta, hogy miért kereste meg szerkesztőségünket, miután a múlt hét végén Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő az addig ismertté vált információk, a helyszín adottságai és a fellelhető fotók alapján készített animációt a baleset lehetséges lezajlásáról. A szakértő előzetes számításai szerint az Aston Martin akár 90-100 kilométer/óra sebességgel is mehetett a baleset előtt.

Hogy vesztette el a stabilitását az Aston Martin?

A rendőrségen tett tanúvallomást megosztottuk Boncsér Sándorral is, aki összehangolta a vallomásban szereplő négy autó mozgását az általa készített újabb animációban. Mint elmondta, sem ez, sem a hosszabb ismert útszakasz nem változtatta meg érdemben a feltételezését arról, hogyan zajlott az Aston Martin mozgása a baleset másodperceiben.

Az igazságügyi szakértő a tanúvallomás ismeretében is fenntartja a korábbi véleményét, vagyis azt, hogy az Aston Martin körülbelül 90-100 kilométer/óra sebességgel haladhatott, mielőtt elvesztette stabilitását, és átsodródott az úttest túloldalára. Korábbi véleményét azzal árnyalta, hogy nincs a birtokában a hivatalos helyszínrajz és a nyomrögzítés adatai, így a baleset után készített fényképek, illetve a Google térképadatai alapján készítette a cikkeinkben látható, illusztrációs célú animációkat. Azt ugyanakkor Boncsér kizárta, hogy 50-60 kilométer/óra sebesség esetén így zajlott volna a baleset február 14-én, Győr belvárosában.

A szakértő szerint azért gondolhatja a baleset szemtanúja, hogy a baleset előtt nem ment gyorsabban az előtte haladó Aston Martin a közlekedés többi résztvevőjénél, mert a külső szemlélő szemszögéből nehéz meghatározni a többi autó sebességét. Boncsér úgy látja, a történtek eddig megismert részletei alapján a sportkocsi 1-2 másodperc alatt vett lendületet, mielőtt sodródni kezdett, ami egy olyan autó esetében, ami álló helyzetből 3,8 másodperc alatt gyorsul 100 kilométer/órára, elég lehet a jelentős sebességtúllépéshez. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy amennyiben be volt kapcsolva a sportkocsi menetstabilizáló rendszere, az miért nem akadályozta meg a stabilitásvesztést, de erre a kérdésre csak az ügyben kirendelt szakértő műszaki vizsgálata adhat pontos választ.

Boncsér úgy látja, hogy a négy autó valamelyest korlátozhatta egymás mozgását az útszakasz kezdetekor, hiszen az Aston Martin is csak akkor tudott gyorsítani, amikor szabaddá vált előtte a sáv. Fontos körülménynek tartja azt is, hogy a szemtanú szerint spontán versenyzésre felhívó provokatív manővereket tett a kék Honda, persze ennek eldöntése szintén a hivatalos vizsgálat feladata lesz.

Boncsér kiemelte, hogy László szerint nem kacsázott az úton az Aston Martin, mielőtt sodródni kezdett, hanem az egyenes haladás után határozott megpördüléssel tört ki balra, majd csúszott át az úttest túloldalára, végül fel a járdára. A szakértő szerint a drasztikus, az autó lehetőségeinek teljes kihasználásával végzett, 5-6 m/s² körüli gyorsítás okozhatta ezt. Bár a szemtanú határozottan úgy emlékszik, hogy az Aston Martin akkor pördült meg, amikor az orra még a kék Honda mögött volt, Boncsér Sándor szerint valószínűbb, hogy a két autó már egymás mellett volt, amikor a sportkocsi elvesztette stabilitását. A szakértő szerint először több mint 60 kilométer/óra sebességgel ütközött neki az autó a házfalnak, majd a második ütközés körülbelül 40 kilométer/óra sebességgel történt.

Hozzátette, hogy amikor egy autó a fizikai határtartomány, vagyis a lehető legnagyobb terhelés közelébe kerül, akkor a vezetőülésből adott esetben felismerhetetlen kedvezőtlen tényezők, például a kerekek tapadása közti eltérés, az útfelület minősége, illetve az egyes abroncsok közti nyomáskülönbség miatt az autó „átesik” abba a tartományba. A szakértő erre vonatkozó megjegyzésével kapcsolatban lehet különösen fontos a gázoló állítása, ami szerint vezetéstechnikai hibát vétett, és ezért okozott balesetet.

Boncsér Sándor szerint az ilyen átesések után már nem visszafordítható a meginduló sodródás folyamata. Ilyen esetekkel, ha nem is gyakran, de visszatérő módon találkozik szakértői megbízásai során, ahogy azzal is, hogy a mostanihoz hasonló ügyekben érintett vezetők egy része utólag műszaki hibára hivatkozik. Boncsér ugyanakkor korrektnek tartja, hogy a győri balesetet okozó autó vezetője elismerte felelősségét, és nem keres kibúvót.