Ügyvédje szerint nagyon megviselte az Aston Martinnal gázoló férfit az, hogy halálra gázolt egy nőt, és szeretné felvenni a kapcsolatot az áldozat családjával. A Győri Járásbíróság nyomkövető elrendelése mellett a bűnügyi felügyelet mellett döntött, Cs. Dávid négy hónapig nem hagyhatja el Győrt. A végzés jogerős.
Rendőrök vezették elő a Győri Járásbíróságra, de végül nem a fogdára vagy a sopronkőhidai börtönbe, hanem otthonába kísérték Cs. Dávidot, aki február 14-én egy Aston Martinnal halálos balesetet okozott Győr belvárosában: a falnak, oszlopoknak, padnak csapódó kocsi miatt egy 76 éves nő a helyszínen életét vesztette.
A Győri Járásbíróság nyomozási bírája az ügyészség indítványának megfelelően bűnügyi felügyeletet rendelt el, amelynek ezt a formáját korábban lakhelyelhagyási tilalomnak nevezték, és Győr közigazgatási határaira korlátozza a tartózkodást.
Hozzátartozók nem kísérték a 33 éves férfit, aki láthatóan megviselten érkezett a bíróságra, és annyit mondott az aulában:
„nagyon sajnálom, ami történt, szeretnék bocsánatot kérni a hozzátartozóktól.”
Elismerte a felelősségét, de később tesz vallomást
Plenter Nándor, a férfi védője a Telexnek elmondta: a gyanúsított egyelőre nem tett vallomást, a baleset pontos részleteiről most még nem tudott részletesen beszámolni, de később el fogja mondani, hogy szerinte hogy történt. Azt mondta, hogy vezetéstechnikai oka volt a kocsi kisodródásának. A felelősségét elismerte, és tudomásul vette, hogy ezzel gyanúsítják.
Az ügyvéd elmondta: a férfinak is agyrázkódása volt, hétfőn engedték ki a kórházból, és a mellette utazó várandós élettársa is hazamehetett. A bíróság meggyőződött arról is, hogy a nő tulajdonában álló lakás megfelelő hely a bűnügyi felügyelet végrehajtására. Szombat reggel egyébként a győri ETO Park nevű bevásárlóközpontba mentek, Valentin-nap alkalmából reggelizni indultak, amikor a tragikus esemény bekövetkezett.
Kérdésünkre felelve hozzátette: Cs. Dávid a bíróság előtt elmondta, hogy nagyon sajnálja a történteket, előrebocsátotta, hogy szeretné valahogyan, kártérítéssel segíteni a hozzátartozókat, de ott megtudta, hogy erre a mostani keretek között még nincs lehetőség. Ezért megpróbálja valamilyen módon legalább a részvétét kifejezni.
Ez történt szombaton a győri belvárosban
A megalapozott gyanú szerint a gyanúsított szombaton reggel Győrben, a Szent István úton egy jelzőlámpánál állt egy sportkocsival, amelynek jobb oldali első ülésén élettársát szállította utasként. Miután a lámpa zöldre váltott, és előtte felszabadult a forgalmi sáv, hirtelen olyan gyorsításba kezdett, ami miatt elvesztette uralmát a jármű irányítása felett. Átsodródtak a szemben levő forgalmi sávokba, majd a jármű megperdülve felcsapódott a járdára, ahol oszlopoknak, jelzőtáblának, egy épületnek és az az előtt lévő padoknak ütközött, végül az úttestre lökődött vissza. Az épület előtti padon ült a 76 éves nő, aki az ütközés következtében a helyszínen életét veszítette.
A közlekedési ügyvéd szerint a törvényben van a fő hiba
Herpy Miklós, a közlekedési ügyek ügyvédjeként úgy látja, hogy
már az elrendelt bűnügyi felügyelet is sokkal szigorúbb intézkedés az átlagosnál, és egyértelműen kilóg a sorból ilyen esetben.
Könnyen elképzelhető – véli –, hogy az ügyészség és a bíróság már ezzel is azt igyekezett megmutatni a közvéleménynek, hogy kellő szigorral lép fel.
Az ügyvéd szerint megint tragikus eredménnyel járt, hogy a jogszabályaink súlyos hiányosságokat tartalmaznak, és nem képesek megfelelően visszatartani az ilyen balesetek potenciális elkövetőit. Ennek következtében a rendőrségnél nincsenek megfelelő eszközök, hiába próbál kapacitásához mérten fellépni ezekkel szemben. Ugyanis – ha külföldi példákkal vetjük össze a magyar jogszabályokat – fel sem merül, hogy egy sérüléssel nem járó, súlyos szabályszegésért valaki keményebb büntetést kapjon, míg egyes országokban a jelentős sebességtúllépésért több hónap letöltendő szabadságvesztést is kiszabhatnak. Magyarország ezért ma már a „gyorshajtók országa” – fogalmaz.
Amikor pedig a száguldozás halálesethez vezet – lásd ezt, a 2017-es Dózsa György úti vagy a 2023-as Árpád hídi gázolást –, akkor a törvény a gyakorlatban nem teszi lehetővé, hogy közúti veszélyeztetésnek minősítsenek egy esetet, ami pedig már súlyosabb elbírálás alá kellene, hogy essen.
Herpy Miklós szerint ezek a tragikus kimenetelű balesetek legtöbbször közúti baleset gondatlan okozása vétségének minősülnek, mert a gyanú szerint a gyorshajtást szándékosan követte el ugyan az autós, de amikor a gázra taposott, nem merült fel benne, hogy ezzel veszélyhelyzetet is teremt mások testi épségére nézve. Míg ha például büntetőfékezést hajt végre, és ebből származik tragédia – vagyis ráilleszthető a közúti veszélyeztetés minősítése –, akkor már nem 1-től 5 évig terjedő, hanem 5-től 10 évig terjedő szabadságvesztés kereteiről beszélünk. A büntetőfékezésnél viszont a veszélyeztetés kizárólag szándékos alakzatban állapítható meg.
Magyarországon tehát egyszerűen hiányzik a jogszabályból az a lehetőség, hogy már a mások testi épségének veszélyeztetését is gondatlannak minősítsék, ami egy ilyen súlyos magatartás esetében az ügyvéd szerint indokolt lenne.
Ha ez bekerülne a törvénybe, az akár 2-től 8 év közé emelhetné a büntetési tételkeretet az olyan eseteknél, amikor valaki ilyen súlyosan megszegve a szabályokat megöl egy ártatlan embert. Külföldön egészen más példákat látunk, az ítéletek súlyosabbak, míg Magyarországon nincs is lehetősége a bíróságoknak az 5 évig terjedő büntetés plafonja fölé menni, így a várható büntetés magában hordja az áldozatok, a társadalom elégedetlenségét.
Mi az ítélkezési gyakorlat ilyen esetben?
Az ilyen típusú elkövetéseknél általában felfüggesztett szabadságvesztést szoktak kiszabni, vagy a középmértékhez igazodva legfeljebb 3-4 év letöltendőt, ha bebizonyosodik, hogy az illető notórius szabályszegő volt, vagy különösen súlyos szabályszegés vezetett a halálesethez. Ez utóbbi egyébként az eset körülményeitől függően elméletileg megállapítható lehet.
Herpy Miklós úgy véli, a jogalkotási gyakorlaton sürgősen változtatni kell, mert szinte minden évben történik legalább egy olyan eset, amelyben a felelőtlen száguldás következtében meghal az áldozat.
Az igazságügyi járműszakértő természetesen meg fogja vizsgálni azt is, hogy nem vezethetett-e műszaki hiba a balesethez, de a jármű állapotát kívülről látva szerinte ennek igen kicsi a valószínűsége.
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
