Nem letartóztatást, hanem bűnügyi felügyeletet, régebbi nevén lakhelyelhagyási tilalmat indítványoz az ügyészség a győri gázolónak, akit már „Győr M. Richárdjaként” is emlegetnek. Ez alapján a bíróság is legfeljebb ezt rendelheti el majd kedden. Az Aston Martinnal halálos balesetet okozó Cs. Dávidot így feltehetően nem tartóztatják le. A 76 éves nő halálához vezető, sportautós gyorsulási manőver után a 33 éves férfi fényképe és neve bejárta az internetet. A tragédiáról a Telex is beszámolt, a YouTube-on közzétették a helyszínelésről készült felvételt.
Nem ivott, nem drogozott
Szombaton délelőtt háromnegyed kilenckor Győr belvárosában, a Bécs–Budapest-tengelyt jelentő Szent István út négysávos szakaszán egy autó igen nagy sebességgel áttért a nyugati irányból a szemközti forgalmi sávba, és a járdán, a buszmegállóban ütött el egy 76 éves nőt a Munkácsy és a Jókai utca között. Az asszony a helyszínen életét vesztette, megsérült a gázoló és a mellette ülő párja is. Az esemény a gyász mellett megdöbbentést és indulatot keltett a városban. Többen mécseseket raktak ki a buszmegállónál, ahol hétköznapokon sok diák is tartózkodik.
Bozzai Lajos oktató, vezetéstechnikai instruktor, a Safety Car Bozzai Autósiskola vezetője a Telexnek azt mondta: az Aston Martinnal közlekedő 33 éves fiatalembert ő maga többször látta oktatás közben a városi forgalomban. „Szinte mindig gyorsulgatott lámpától lámpáig. Rengeteg piros lámpán áthajtás, meredek előzésekkel megspékelt esemény volt a háta mögött” – mondta az oktató.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség szóvivője, Ferenczi-Borbély Veronika kérdésünkre elmondta, mind a drog-, mind az alkoholteszt eredménye negatív lett a balesetet okozó fiatalembernél, akit halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével gyanúsítanak. Ezt a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti.
A gyanúsítottra vonatkozó kényszerintézkedésről kedd délelőtt dönt majd a Győri Járásbíróság. Azt már tudjuk, hogy az ügyészség nem letartóztatásra, hanem csak bűnügyi felügyelet elrendelésére tett indítványt, vagyis Cs. Dávid ez alapján nem hagyhatja el Győr közigazgatási körzetét. A bíróság ezután már nem is rendelhet el letartóztatást – tudtuk meg a szóvivőtől.
A tragédia a korábbi, 2023-as Árpád hídi biciklisgázoláshoz, a 2017-es, Dózsa György úti M. Richárd-féle balesethez hasonló hullámokat keltett az elmúlt két napban. Internetes hajtóvadászat indult az elkövető és családja után, mert már az Aston Martin is arra utalt, hogy 33 éves gazdája dúsgazdag családból származik.
Hozzá kell tenni: Győrben nem közismert családról van szó. A Kisalföld cikke szerint a szombati baleset okozójával többen összefüggésbe hoztak egy győri ügyvédet, aki közleményben reagált a híresztelésre. Mint Csapó Dávid ügyvéd írta: nem azonos az Aston Martin vezetőjével, és semmilyen rokoni szál sem fűzi hozzá.
A feltuningolt autók ellen van megoldás, de még sincs
Pintér Bence, győri polgármester azt írta: telefonon egyeztetett a győri rendőrkapitánnyal a tragikus esetről, és annak okán arról is, hogy 2026-ban az önkormányzati útkezelő a közúti sebességmérő- és monitoringrendszer fejlesztését tervezi. Arra kérte a kapitányt, hogy a következő hétre tervezett találkozón tekintsék át, milyen beavatkozásra lenne szükség a Szent István úton a nagyobb biztonság érdekében.
Ehhez kapcsolódóan fontos adalék, hogy Győr tavaly több mint 1,6 millió forintért vásárolt egy zajszintmérő készüléket a feltuningolt autók kiszűrésére, és a városrendészet megkapta használatra. Mint most januárban egy képviselői kérdésre adott válaszból kiderült, egy év alatt mindössze két razzián használták, és egyetlen autót sem szúrtak ki az ellenőrzések során. A városrendészet azt mondja, hogy a rendőrség akciójára vár, a rendőrség pedig ugyanezt: a városrendészet kezdeményezésére. Sok hasznát tehát eddig nem vették a készüléknek.
A Telex ügyeleti emailcímére is érkezett panaszos levél a több mint húsz éve tartó éjszakai gyorsulások miatt. Egy hölgy a révfalui problémát emeli ki – ott működik a Széchenyi István Egyetem, és ennek tágabb körzetében fekszik a város legmagasabb árkategóriájú lakóövezete. Az ott élők sorsa annyiban közös az átlagpolgáréval, hogy a zaj nyaranta elviselhetetlen, „szinte minden este végignézhetjük a versenyzőket, folyamatos a veszély, csak a csodán múlt, hogy eddig nem történt baleset”.
Egyre kisebb szakaszokon, forgalomban szokás csapatni
Az ezzel szomszédos városrészek önkormányzati képviselője volt évtizedeken keresztül Bárány István, akihez ilyen panaszok is befutottak. Az exképviselő és volt rendőr szerint mindennek forrása az, hogy nincs elég kapacitása a hatóságnak. Sem járőr nem áll a neuralgikusabb pontokon, sem a technikai feltételek nem adottak.
Pedig szerinte Horvátországban, Görögországban, Ausztriában, Olaszországban, Spanyolországban is folyamatos a stratégiai rendőri jelenlét, ami a szabályok betartására ösztönöz, míg nálunk a rendőröknek csakis intézkedni van idejük. Nem tudnak ott állni egy csomópontnál, csak azért, hogy elriasszák a szabálytalankodókat. Ugyanez igaz a technikai feltételekre, nincs traffipax és elég működő kamera.
Mindezek miatt tehát az a jellemző – teszi hozzá –, hogy a környék nagy méretű körforgalmait előszeretettel használó driftelőket és az illegális gyorsulási versenyek résztvevőit nem a rendőrség szorította vissza, hanem a megnövekedett forgalom.
Ezen a környéken például jelentősen bővült az úthálózat úgy másfél évtizede. Megépült a hosszú Új Bácsai út, majd a 813-as elkerülő, ami évekig az illegális gyorsulások terepeként szolgált. De már az elkerülő is egyre telítettebb, és az elmúlt öt évben Győrben szinte teljesen leállt az útépítés, a motorizáció viszont növekedett. Ez vezetett szerinte oda, hogy a belvárostól távolabbi gyorsulási versenyek helyett az álomautójuk tudásával hivalkodó sofőrök egyre inkább a városban tesznek riasztó manővereket egy-egy rövidke szakaszon, zöldhullámban, vagy lámpától lámpáig taposnak a gázra. Sajnos ebből származott ez a tragédia is.
A már idézett Bozzai Lajos autóvezető-oktató szerint megfigyelhető, hogy az éjjeli gyorsulási versenyek résztvevői napközben nem annyira aktívak. Az Aston Martinnal száguldó elkövető egy másik csoportot képviselt itt a városban, „remélhetőleg ő volt az utolsó, aki ezt fényes nappal is művelte”.
Kérdéseket küldtünk a vármegyei rendőr-főkapitányságnak arról, hogy mindent megtett-e a hatóság az illegális gyorsulási versenyek visszafogására, és ha igen, akkor vajon a nyaranta messziről hallható autósok és motorosok miért nem érzik a rendőrök, kamerák jelenlétét? Várható-e, hogy a mostani eset alkalmat ad arra, hogy fokozzák a rendőri jelenlétet, több kamera működhet, illetve hogy korábban rögzítették-e a balesetben érintett autó rendszámát szabálysértés miatt? Ugyanis ha egy külföldi rendszámú autó követ el szabálysértést, az azonnali intézkedés híján nehezebb eljárni a sofőrje ellen.
300 km/óra végsebesség, a vezérlőegységekből sok fontos információ kinyerhető
A győri balesetet okozó autó rendszáma ugyanis szlovák, az Aston Martin Vantage különkiadásáról van szó, amely 2021-ben jelent meg a gyártó kínálatában, amikor ez a típus adta a Formula–1 biztonsági autójának alapját is. Az utcai kivitelt 2024-ig lehetett megvásárolni.
Az alapmodellhez képest enyhén emelt teljesítményű, ezúttal 535 lóerős motorral készült, álló helyzetből 3,7 másodperc alatt gyorsul 100 km/óra sebességre, a végsebessége több mint 300 km/óra.
A motorja egy négyezer köbcentis, V8-as kétturbós benzinmotor, amit az Aston a Mercedes-AMG-től szerez be, ott M177 kóddal szerepel a gyártásban és több AMG-modellbe is beszerelik. (Bővebben erről a motorcsaládról.) Apró párhuzam, de talán nem mellékes, hogy szinte pontosan ilyen motorral szerelték a Mercedes-AMG E63S-t, amivel az említett, Árpád hídi balesetet okozták 2023. július 1-jén és a C63 AMG-t, amellyel a XIII. kerületi Dózsa György úton M. Richárd okozott balesetet. Ezekért a balesetekért persze a vezetők felelősek és nem az autók gyártói, ilyen oldalról senki nem is vizsgálta az ügyeket.
A győri baleset kivizsgálásához biztosan igazságügyi gépjármű műszaki szakértőt fognak kirendelni, aki egyrészt a helyszíneléskor rögzített nyomokból és egyéb információkból, például a tanúvallomásokból és az esetleges térfigyelő kamerás felvételekből kiindulva, másodpercről másodpercre rekonstruálhatja a történteket. A szakértő számára fontos támpont lehet az is, hogy az autó vezérlőegységeiből – mint például a motorvezérlő, az ABS-vezérlő, a légzsákvezérlők – számos fontos információ kinyerhető. Ezek közt például szerepel a gázpedál, illetve a kormány állása az ütközés pillanatában, illetve a motorfordulatszám és a váltófokozat is.
Az adatsor elemzése segít megtudni, hogy milyen sebességgel haladt az Aston Martin az ütközés előtt, de ezt szolgálják majd a rögzített nyomok alapján elvégzett számítások és 3D-s baleseti rekonstrukciók az erre rendszeresített szoftverrel. Az a kérdés is fontos, hogy milyen manővereket és elhárító manővereket tett a vezető, hogy elkerülje a balesetet, illetve miért vesztette el uralmát az autó fölött.
Az új KRESZ tiltaná a driftelést
Kiemelt jelentősége lesz annak is, hogy a baleset pillanatában ki volt-e kapcsolva az autó menetstabilizáló elektronikája, vagy sem. Az Árpád hídi gázolás vizsgálatakor ugyanis például az derült ki, hogy az autó vezetője kikapcsolt menetstabilizáló rendszerrel száguldott az ütközés előtt.
Az autó elektronikájából származó adatok részletes elemzéséről és ennek fontosságáról először a 2017 májusában a Dózsa György út és a Kassák Lajos utca kereszteződésében történt baleset ügyében hallhattunk, az igazságügyi szakértő akkor is részben az autó elektronikájából kiolvasott adatokra támaszkodva készítette el szakvéleményét. M. Richárd 2017. május 15-én jogosítvány nélkül, a sebességhatárt átlépve, nagyjából 140 km/órás sebességgel száguldott, mielőtt balesetet okozott a budapesti Dózsa György úton. A balesetben ketten meghaltak, ketten súlyosan megsérültek.
Talán a jövőre nézve biztató lehet az, hogy az új KRESZ-ben nevesítenék az olyan közlekedési magatartásformákat, mint a driftelés, motoros egykerekezés és egyéb olyan cselekedetet, ami másokban félelmet kelthet és primer veszélyhelyzetet teremthet – hangsúlyozta Bozzai Lajos. Mint mondta, „ezt az AVOSZ (Autósiskola Vezetők Országos Szervezete) a KRESZ-változásokról folyó szakmai egyeztetéseken sok-sok más mellett folyamatosan képviselte. Ezután már sokkal hatékonyabban fel lehet lépni ezen járművezetők ellen. Akár a jogosítványt is rögtön bevonhatják. Ez talán elejét veheti az ilyen tragédiáknak.”
A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.
