Több mint 100 kilométer/óra sebességgel száguldhatott a múlt szombaton, Győr belvárosában halálos balesetet okozó Aston Martin, mielőtt elgázolt egy buszmegállóban várakozó embert – erre jutott Boncsér Sándor igazságügyi gépjármű műszaki szakértő az előzetes számításai alapján. A szakértő úgy látja, hogy elsősorban a durva gyorshajtás okozta a tragédiát, és csak másodlagos ok lehetett az autót vezető Cs. Dávid által említett vezetéstechnikai hiba.
A balesetben egy 76 éves nő vesztette életét, aki a Szent István út egyik buszmegállójában várakozott, amikor elgázolta a járdára csapódó sportkocsi. Az autó vezetője elismerte felelősségét a balesetért, a Győri Járásbíróság kedden lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben, és nyomkövető viselésére kötelezte. Cs. Dávid és a vele utazó barátnője enyhe sérüléseket szenvedtek a balesetben.
A szakértő a helyszínen rögzített nyomok, az autó sérüléseinek mértéke, eloszlásuk, illetve a környék adottságai alapján arra következtetett, hogy a kétszer két sávos Szent István úton, a Munkácsy Mihály utcai kereszteződésnél lévő közlekedési lámpától nagy gázzal indult el az Aston Martin. Számításai szerint a sportkocsi körülbelül nyolcvan métert tett meg intenzív gyorsítással, végül sebessége átlépte a 100 kilométer/órát. A következő pillanatokban a hátsó, hajtott kerekei tapadása jelentősen csökkent, az autó elvesztette stabilitását, majd a fara enyhén sodródni kezdett – tette hozzá Boncsér, aki a baleset-rekonstrukciós szimulációkhoz használt, Virtual Crash nevű szoftverrel készített animációval mutatta be lapunknak a kritikus másodperceket:
A szakértő hangsúlyozta, hogy az autó hirtelen stabilitásvesztését csak finom, jól időzített kormánymozdulatokkal lehet korrigálni, ám ez szerinte többnyire csak a rutinos autóversenyzőknek sikerül. Boncsér szerint valóban vezetéstechnikai hiba lehetett, hogy amikor Cs. Dávid érzékelte, hogy az Aston Martin hátulja a szemközti sáv felé sodródik, ijedtében jobbra rántotta a kormányt ahelyett, hogy enyhén balra kormányzott volna.
Amikor a több mint 500 lóerős Aston Martin Vantage Roadster körülbelül 60 méterrel a Jókai utca közelében található buszmegálló előtt megpördült, vezetője hiába taposott a fékre, ez már nem segített elkerülni az ütközést. A szakértő hozzátette, hogy a hasonlóan kritikus közlekedési helyzetekben olykor az sem számít, hogy be van-e kapcsolva az autó menetstabilizáló rendszere (ESP), és szintén mellékes körülménynek tartja, hogy a helyszínen készült fotók alapján nem téli, hanem nyári gumiabroncsok voltak az autón.
A Boncsér Sándor által készített animáció szerint az Aston Martin először a jobb elejével csapódott a házfalnak, miután felsodródott a járdára, és ekkor üthette el a baleset áldozatát. Miután az autó visszapattant a falról, a jobb hátsó részével is nekiütközött, végül az úttesten állt meg, nagyjából az eredeti menetirányának megfelelően.
A pontos részletek kiderítésében nemcsak a szemtanúk beszámolói és a rendőrségi helyszínelés jegyzőkönyve segítheti a hatóságokat, de az autó vezérlőegységében tárolt információk is. Ezek közt szerepel az utolsó gázpedálállás, a motor fordulatszáma, a váltófokozat, továbbá az is, hogy milyen manővereket tett az autó vezetője, mielőtt az ütközéskor kinyíltak a légzsákok, és működésbe léptek az övfeszítők.
A magyar jog nem jelent kellő visszatartó erőt
Ügyvédje szerint a történtek nagyon megviselték a győri gázolót, aki távollétükben kért bocsánatot az áldozat családtagjaitól, egyúttal jelezte, hogy szeretné felvenni velük a kapcsolatot. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd azt mondta a Telexnek, hogy a bűnügyi felügyelet elrendelése a hasonló ügyekben megszokottnál szigorúbb intézkedésnek számít. Szerinte ez azt is jelezheti, hogy az ügyészség és a bíróság határozott fellépést kíván demonstrálni a közvélemény előtt.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség szóvivője, Ferenczi-Borbély Veronika a Telex kérdésére elmondta, hogy Cs. Dávidot halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségével gyanúsítják. Ezt a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti. A közlekedési ügyvéd úgy látja, a magyar jogszabályok nem jelentenek kellő visszatartó erőt a súlyos gyorshajtásokkal szemben. Más országokban egyetlen kihágásért akár letöltendő szabadságvesztést is kaphatnak a száguldozók, nálunk viszont nem kell ilyesmitől tartaniuk, ha nem okoznak sérüléssel járó balesetet – tette hozzá.
Amikor valaki meghal egy súlyos gyorshajtással okozott balesetben, akkor az ügyvéd tapasztalatai szerint Magyarországon többnyire gondatlan balesetokozás miatt indítanak eljárást, mivel a gyorshajtás szándékos ugyan, a veszélyeztetés viszont nem feltétlenül az. Herpy Miklós hozzátette, hogy a magyar jog nem teszi lehetővé a mások testi épségét veszélyeztető, súlyosan szabályszegő magatartás gondatlan minősítését, noha ezt szigorúbb, akár 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnék.
A jelenlegi rendszerben csak a szándékos cselekményt tekintik közúti veszélyeztetésnek, ilyen például a büntetőfékezés is, ami magasabb, 5-10 éves szabadságvesztéssel járhat Herpy szerint, ugyanakkor a gyorshajtással okozott tragédiák esetében ez a szankció nem alkalmazható. Az ítélkezési gyakorlatban a hasonló balesetek után gyakori a felfüggesztett szabadságvesztés vagy a legfeljebb 3-4 éves letöltendő büntetés.
