21 Kutatóközpont: Minden negyedik választó elhiszi, hogy a Tisza Párt háborúba vinné az országot
A magyarok negyede azt gondolja, hogy a Tisza Párt győzelme esetén Magyarország háborúba lépne, és csak a társadalom alig több mint fele nem hiszi el a Fidesz fő kampányüzenetét, derült ki a 21 Kutatóközpont január 28. és február 2. között készült, közösségi finanszírozású kutatásából. A felmérés készítői arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen hangulatot tapasztalnak a választók az ismerősi környezetükben.
A kormány szerint az április 12-i országgyűlési választás tétje az, hogy Magyarország kimarad-e a háborúból a következő években. Arra az egyszerű üzenetre épül a Fidesz idei kampánya, hogy ha Orbán Viktor nyer, kimaradunk, de ha a Tisza alakíthat kormányt, akkor menthetetlenül belesodródunk a háborúba. A választók 23 százaléka elhiszi ezt a narratívát, 54 százalék nem gondolja, hogy a Tisza győzelme esetén belépne Magyarország a háborúba. A teljes népesség közel negyede (23 százalék) nem tudott, vagy nem akart véleményt alkotni a kérdésben.
A Tisza-szavazók egyöntetűen (97 százalék) elutasítják a feltételezést, és más ellenzéki pártok szavazóinak 60 százaléka sem ért egyet a kormány állításával. A párt nélküliek azonban már megosztottabbak a kérdésben: közel ötödük (17 százalék) gondolja úgy, hogy a Tisza győzelme háborút hozna, majdnem a felük (47 százalékuk) nem tudja, hogy mire számítson, és csak valamivel több mint a harmaduk (36 százalék) nem hiszi el a kormányzati narratívát. A fideszes szavazók 58 százaléka szerint háborúba sodorná az országot egy Tisza-kormány, 15 százalékuk jutott az ellenkező álláspontra, 28 százalékuk pedig nem tudja eldönteni a kérdést.
A kutatók szerint a „nem tudom” válaszokat a kérdéstől való távolságtartás és a politikai érdeklődés hiánya is motiválhatta, nem csak a Tiszával szembeni ellenszenv. A kormányzati kommunikáció erejét azonban jól mutatja, hogy a 23 százaléknyi egyetértő válaszadó mellett a társadalom további közel negyede sem immunis az állításra. Az ő jelentős részük nem fog elmenni szavazni, ám a Tiszával szembeni háborús vád a teljes lakosság 46 százalékánál nem számít teljes képtelenségnek.
A felmérés egy másik részében arra kérdeztek rá, hogy kire szavaznak a válaszadók ismerősei, azaz milyen hangulatot tapasztalnak az emberek a közvetlen környezetükben. A választók 42 százaléka mondta azt, hogy az ismerősei többsége a Tiszára szavazna, 26 százalék szerint pedig az ismerősi körében többségben vannak a kormánypártiak.
Ebben az összehasonlításban 16 százalékpont a Tisza előnye, miközben a 21 Kutatóközpont január végi pártpreferencia-adataiban csak 7 százalékpont volt a különbség. Ez azt jelenti, hogy kevesebben gondolják úgy, hogy az ismerőseik a Fideszre szavaznának, mint amennyien a kormánypártiak voltak a mintában, a Tisza esetében viszont épp fordított a tendencia: többen gondolják úgy, hogy ismerőseik többsége Magyar Péter pártjára voksolna, mint amekkora a Tisza-szavazók aránya a mintában.
A tavaly júniusi adatokhoz képest is nőtt a Tisza előnye az ismeretségi kör pártpreferencia-megítélésében, pedig akkor is 7 százalékpontos különbséget mértek a Tisza Párt és a Fidesz között. Az akkori 9 helyett lett januárra 16 százalékpontos a különbség az ismertségi kérdésben.
A felmérés szerint Budapesten és a megyei jogú városokban nőtt leginkább a tiszás ismerősök dominanciájáról beszámolók aránya, a kis- és közepes városokban az arány nem változott, a falvakban pedig hibahatáron belül mozdult el a Tisza javára. Az mindenképp figyelemre méltó, hogy a legkisebb településeken is egyenlő arányban észlelnek az emberek tiszás és fideszes fölényt a környezetükben.
A kormánypárti szavazók kisebb arányban gondolják úgy, hogy ismerőseik is a Fideszre szavaznának, mint júniusban, nőtt viszont azok aránya, akik nem tudják, hogy kire szavaznának az ismerőseik. A Tisza Párt szavazóinak ismerősi körében nem történt elmozdulás, a párt nélkülieknél csökkent a többségében fideszes ismerősökkel bírók aránya, és ezzel párhuzamosan nőtt a tiszás ismerősi körűeké.
A felmérés készítői szerint több oka is lehet annak, hogy nagyobb arányban érzékelik a választók a Tisza Párt fölényét, mint amilyen arányban szavaznának rájuk. Az egyik lehetőség az, hogy a tiszások egyszerűen csak hangosabbak, lelkesebbek, és így nagyobb közösségnek tűnnek, mint amekkorák valójában. Ez sem túl biztató forgatókönyv ugyanakkor a Fidesz számára, mert a szakirodalom szerint a pártpreferenciájukban bizonytalanok hajlamosak arra fordulni, amerre a többséget látják. Éppen ezért tesz meg mindent a kormány azért, hogy fenntartsa az ellenkező látszatot.
Elképzelhető az is a kutatók szerint, hogy a tiszás többségről vallók valójában a saját eltitkolt, elkendőzött pártpreferenciájukat vallják be ilyen módon, és az is egy lehetőség, hogy a válaszadó még nem tiszás, de ha nincs szilárd elképzelése, akkor a környezete hatására mégis azzá válhat, az emberek ugyanis nem szeretnek politikailag ellenséges környezetben élni. Az egyetlen, Fidesz számára is kedvező forgatókönyv a kutatók szerint az, hogy a tiszások hangerőben meglévő fölénye még erősíti is a fideszesek elkötelezettségét, és ellenérzéseket vált ki a bizonytalanok körében.
Módszertan: A hibrid adatfelvétel 2026. január 28. és február 2. között történt, 1000 fő megkérdezésével. A válaszadók sms-ben kapták meg az online kérdőívhez vezető linket. A 65 év feletti válaszadók politikai preferenciáját telefonos módszerrel kérdezték le a kutatók. A teljes minta súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai szerint történt, lakóhely, nem, kor, iskolai végzettség szerint. A minta reprezentatív a teljes lakosságra, a mintában kapott értékek ±3 százalékponttal térnek el attól, amit a teljes lakosság megkérdezése esetén kaptak volna. A részsokaságoknál a hibahatár ennél valamivel nagyobb is lehet. A 21 Kutatóközpont kutatása közösségi finanszírozásból valósult meg.
