Csúsztatásokkal igyekeznek a kormányzati és a kormányközeli szereplők elterelni a figyelmet a Samsung-gyárban történt mérgezésekről és azok hatásairól. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón több kérdésnél nagyon igyekezett elkenni a választ, és így egy valótlanság is csúszott a mondanivalójába. Ebben a cikkben bemutatjuk ezeket.
A Samsung nem szennyezte a környezetét
Hétfőn megjelent cikkünkben részletesen bemutattuk azt, hogy a Samsungban 2021 és 2023 között milyen belső mérgezések történtek. Ezeket egyrészt a hivatalos, munkavédelmi hatóság által készített határozatok, másrészt a Samsungból hozzánk kikerült jegyzőkönyvek alapján írtuk meg. A hatósági jegyzőkönyv szerint a legdurvább szennyezés a határértéket 275-szörösen haladta meg, a nálunk lévő jegyzőkönyv szerint 510-szeresen.
Cikkünk megjelenése után 24 órát kellett várni a kormányzati, illetve a céges reakciókra. Az ügyben megszólaló szereplők közül senki nem tagadta, hogy a gyárban valóban mérgező, rákkeltő vegyi anyagokat tartalmazó levegőben dolgoztak a munkások. A fő narratíva ehelyett az lett, hogy „a Samsung gyár működése nem veszélyeztette a környezetet”. Ez szerepelt a kormányhivatal közleményében, és erről beszélt a kormányinfón Gulyás Gergely is, aki szerint a gyár biztonságos, és a környezetében senkit nem fenyeget.
Ez viszont csak részben igaz. A gödi gyár környékén az elmúlt években sokszor, sok különböző szervezet készíttetett olyan méréseket, amelyek azt nézték, milyen vegyi anyagok vannak a levegőben. Ilyen méréseket a kormányhivatal, Göd önkormányzata és Vác önkormányzata, sőt, még a Greenpeace is rendelt, azonban egyik mérés sem mutatta ki, hogy akkumulátorgyártáshoz használt mérgező anyagok lennének a levegőben.
Vannak azonban arra utaló jelek, hogy a Samsungból – legalábbis egy időben – mérgező anyagok jutottak a levegőbe. 2022-ben a Göd-ÉRT Egyesület egy független szakértővel bevizsgáltatta a Samsung-gyár közelében lévő három kút vizét. A vízben az akkumulátorgyártáshoz használt, nagy mennyiségben magzatkárosító NMP-t találtak.
2024 februárjában a Greenpeace a gyár környékén lévő pocsolyákból vett mintát, amelyben literenként 200 mikrogramm NMP-t találtak. Szintén kiderült, hogy az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatai szerint a Samsung 2019 és 2022 között 88 tonna NMP-t bocsátott ki a levegőbe.
Tavaly februárban írtuk meg, hogy légifelvételek szerint a Samsung-gyár szellőzőrendszere éveken keresztül annyi fekete port szórt ki a levegőbe, hogy attól elfeketedett az üzem teteje. A fekete por éppen a mixing terület fölött volt, amelyben a mérgező nikkel, kobalt- és mangánport keverik össze. Több egymástól független forrásunk szerint a gyár tetejére is ezt a port vezették ki, a Greenpeace pedig később egy talajmintában a határértéket kétszeresen meghaladó mennyiségű nikkelt azonosított.
A gyár később azt állította, hogy nem nikkelt és kobaltot, csak a grafitot engedtek a levegőbe. Az ügyet később a Pest Vármegyei Kormányhivatal is vizsgálta, ők pedig úgy állapították meg, hogy tényleg grafit került a tetőre, hogy a kiszóródó porból nem vettek mintát. A szakértői vizsgálatuk anyagát nem hozták nyilvánosságra.
Csökkentették a határérték-túllépést
Gulyás Gergely a kormányinfón többször úgy idézte pontatlanul a Samsung munkavédelmi hiányosságairól szóló jegyzőkönyveket, hogy azzal a munkavédelmi hatóság és a Samsung szerepét is a valóságnál jelentősen pozitívabbnak tüntette fel. Gulyás egészen pontosan azt mondta:
„Volt egy határérték-túllépés veszélyes anyagnál. Ezt aztán folyamatosan csökkentették, a hatóság többször bírságolt, majd a határérték alá csökkent. Engem erről külön egész biztos, hogy nem tájékoztattak.”
A miniszter ezzel azt sugallta, hogy a Samsung a büntetések hatására javított a helyzeten, vagyis a büntetések megtették a hatásukat, a Samsung pedig érdemben reagált ezekre.
A munkavédelmi hatóság jegyzőkönyveiből azonban ennek pontosan az ellentéte derült ki: a Samsungnál 2021 és 2023 között nem javultak, hanem romlottak a mérési eredmények. A legdurvább, 2023 márciusi mérés a határértéket 275-szörösen meghaladó vegyianyag-koncentrációról szól. Sőt, a harmadik, 2023-ban záruló hatósági vizsgálat feketén-fehéren leírja, hogy a gyár az első két büntetésükben szereplő utasításokkal szemben nem javította ki a mérgezéseket okozó problémát.
A munkaügyi hatóság és a 10 millió forintos büntetések
A csütörtöki kormányinfón többször szóba került az, hogy a Samsungra ismétlődően kiszabott 10 millió forintos büntetések vajon megfelelő elrettentő erővel bírnak-e, rá tudnak-e venni egy 2300 milliárd forintos árbevételű céget arra, hogy betartsa a szabályokat. Felmerült az is, hogy a kormány 2024-ben 10 millióról 100 millió forintra növelte a munkavédelmi bírságok legnagyobb kiszabható összegét.
A legfontosabbról azonban Gulyás nem beszélt: arról, hogy a hatóság akár fel is függeszthette volna a Samsung mérgezésekkel terhelt részét. Mivel ez egy, a működéshez nélkülözhetetlen gyárrész volt, a felfüggesztése a teljes gyár leállítását jelentette volna.
Ilyenre 2023-ban volt is példa, akkor a Nógrád Vármegyei Kormányhivatal a rendkívül súlyos szabálytalanságok miatt felfüggesztette a bátonyterenyei akkumulátorfeldolgozó működését. A SungEel bátonyterenyei üzemét korábban szintén rendszeresen megbüntette a kormányhivatal, ők azonban a büntetések ellenére sem szüntették meg a hiányosságokat. A hatóság a hatodik büntetés után, a hetedik alkalommal bezáratta az üzemet. A Pest Vármegyei Kormányhivatal ugyanezt a Samsunggal is megtehette volna, de az egyre romló mérgezési adatok ellenére nem tette meg.
A hétfői cikkünket itt lehet elolvasni.
