Kedden reggel több mint másfél év egyeztetés után megszületett az új KRESZ tervezete, de a Közlekedéstudományi és Építésügyi Minőségellenőrző Intézet (KTI) honlapján ennek semmi nyoma nem volt. A több mint 150 oldalas szöveget nem a munkafolyamatban részt vevő KTI és nem is a minisztérium felületein tették közzé, hanem Lázár János miniszter saját honlapján. A lazarjanos.hu oldalon most ez az egyetlen tartalom, még a kötelező adatvédelmi tájékoztató is hiányzik.
A KRESZ tervezetén kívül egyetlen menüpont fér fel az oldalra, de egyelőre a Lázár bazár is inaktív. A megnevezés azt sugallja, hogy az énmárka-építésben a Fidesz élmezőnyébe tartozó Lázár János ajándéktárgyait hamarosan innen is meg lehet majd vásárolni. Az önmagában is különös, hogy Lázár oldalán lehet konzultálni az új KRESZ-ről, és nem a kormányzati portálon, ahol a többi jogszabálytervezetről szóló társadalmi egyeztetés zajlik. Nem írtak az új KRESZ-tervezetről az Építési és Közlekedési Minisztérium Facebook-oldalán sem, és nem is hivatkoznak Lázár honlapjára, így az egész tervezetről egyelőre csak Lázár János Facebook-bejegyzéséből és honlapjáról értesülhetünk.
A nyilvánosan elérhető információk szerint a lazarjanos.hu domént 2015-ben regisztrálták, a nyilvánosan elérhető adatokból csak annyi derül ki, hogy egy természetes személy áll mögötte. Tavaly decemberben még egy közönséges politikusi bemutatkozó oldal működött rajta. Egyebek mellett Lázár János hitvallásáról, választási eredményeiről, valamint a korábban általa vezetett Kormányinfókról tudhattak meg többet a látogatók, valamint elolvashatták az önéletrajzát. Ezek most nem is szerepelnek a jelenleg a Lázárinfók grafikai stílusát követő oldalon. Nem derül ki az sem, hogy ki üzemelteti az oldalt, illetve hogy ki kezeli a KRESZ-tervezetre érkező véleményeket, és mit kezd a hozzászólók nevével és emailcímével, amit kötelezően meg kell adnia annak, aki véleményt akar mondani a tervezetről.
Lázár János szereti hangsúlyozni, hogy hetven szervezet és száz szakértő bevonásával készítették elő az új közlekedési jogszabályt, amelyre ezerötszáz szakértői észrevétel is érkezett. Ezeknek a szakértőknek egy része állami alkalmazott, rajtuk kívül viszont dolgozott az új KRESZ-en több civil szervezet, például a Kerékpárosklub is, vagy éppen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem több szakértője. Ezért is visszás, hogy a jogszabálytervezet gazdája, Lázár János a magántulajdonaként bánik az elkészült anyaggal, ami valójában köztulajdon.
Az 1999 óta hatályos szerzői jogi törvény nem foglalkozik az ehhez hasonló kétes ügyekkel, amikor valaki a saját oldalán és kizárólag ott tesz közzé egy jogszabálytervezetet. A jogszabályok és a tervezetek, a bírósági határozatok, illetve más hivatalos közlemények nem is tartoznak a törvény hatálya alá, ugyanakkor Döbrentey Dániel, a TASZ választási jogi projektkoordinátora szerint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény szerint jogszabálytervezeteket elsősorban a minisztérium honlapján kell közzétenni, ez a társadalmi egyeztetés során nem mellőzhető.
Döbrentey elmondta, hogy miután lezajlottak a jogszabálytervezetek előkészítéséhez szükséges közvetlen szakmai egyeztetések, a társadalmi egyeztetés keretében először a minisztérium honlapján kell fogadni a hozzászólásokat. A törvény értelmében a névtelenül érkező véleményeket figyelembevételük nélkül törölni kell. Más módon is van lehetőség a jogszabálytervezetek véleményeztetésére, de ez csak olyan felületeken szabályos, amikről vélelmezhető, hogy érdemben hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott tervezetről többen nyilvánítsanak véleményt, mint enélkül. Lázár megtehette volna, hogy a jogszabály szövegét tartalmazó PDF-fájlra mutató vagy a minisztérium oldalára vezető linket osztja meg az oldalán vagy a Facebook-oldalán. Nem ez történt, a miniszter a fájlt is a saját oldalára töltötte fel.
Mi lesz a KRESZ-t véleményezők adataival?
A szakértő súlyos problémának tartja, hogy Lázár oldalán nincs adatvédelmi tájékoztató, pedig a honlapok üzemeltetői kötelesek ezt közzétenni, hogy kiderüljön, kihez érkeznek be a felhasználók személyes adatai, azokat hol tárolják, illetve mit kezdenek velük, és mikor törlik azokat. Szerinte nem világos az sem, hogy miért kell emailcímet megadni a KRESZ-szel kapcsolatos vélemény írásához, de a honlap üzemeltetői azt sem közlik a látogatókkal, hogy kap-e visszajelzést, aki leírja, hogy mit gondol a készülő új jogszabályról. Aki már véleményezte a tervet, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulhat panaszával az adatvédelmi tájékoztató hiánya miatt – hívta fel a figyelmet a TASZ szakértője.
Döbrentey szerint hasonló esetekben felmerül a gyanú, hogy adatbázist épít, aki tisztázatlan módon gyűjt neveket és emailcímeket. Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Telex kérdésére válaszolva azt közölte, hogy a miniszter oldaláról a KTI-hez érkeznek be a válaszok, és senki nem épít adatbázist a véleményezők adataiból. Ez alapján viszont felvetődik a kérdés, hogy miért nem írnak egy szót sem a szintén Lázár minisztériumához tartozó KTI felületein arról, hogy várják az új KRESZ-szel kapcsolatos véleményeket. A Lázár oldaláról hiányzó adatvédelmi tájékoztatóban annak is szerepelnie kellene, hogy a KTI-hez továbbítják a felhasználók adatait és véleményét.
A jogász szerint éppen azért kötelező az adatvédelmi tájékoztató közzététele a weboldalakon, hogy az abban leírtak alapján mindenki eldönthesse, hogy átadja-e a személyes adatait az oldal kezelőjének. Egy mostanihoz hasonló helyzetben, az oldalon látottak alapján bárki azt hiheti, hogy azért küldi el a véleményét Lázárnak, hogy azt később felhasználják a KRESZ véglegesítéséhez. Csakhogy ezzel az a probléma, hogy hiába ez az illető szándéka, ha végül az adatokból adatbázist építenek, és azt a véleményezésen túli célokra használják fel.
Döbrentey szerint egy választási kampány előtt ez különösen problémás lehet, hiszen számtalan alkalommal láttuk, hogy választók akaratuk ellenére kaptak kampánymegkereséseket olyan email címeken keresztül, amiket más célra adtak meg az adatkezelőknek. Jó példa erre a Vakcinainfó nevű oldal, aminek az indulásakor szintén felmerültek adatkezelési aggályok, de a kormány a Telexnek határozottan állította, hogy csak az oltásokkal kapcsolatos információk terjesztésére használják majd az adatokat. Ez azonban nem így történt, az ott megadott címeket azóta is használják a kormány üzeneteinek továbbítására is.
Cikkünk írásakor Lázár oldalán akár fiktív adatokkal is lehet véleményt, és azt sem ellenőrzi automatikusan az oldal, hogy hányszor szólt hozzá valaki az új KRESZ-hez. Az illető bármilyen üzenetet elküldhet, így viszont áttekinthetetlen adatokhoz jut, aki fogadja ezeket.
Kedden, a Csepelen tartott Lázárinfó szünetében a Vitakultúra YouTube-csatorna kérdésére válaszolva Lázár azzal magyarázta a sajátos megoldást, hogy ő a közlekedési miniszter, majd hozzátette, hogy a tervezet az ÉKM oldalán is elérhető lesz. A fórumon egy néző is megkérdezte, hogy miért a saját oldalára tette ki a tervezetet. A miniszter azt mondta, hogy több újságírónak is odaadták az anyagot, mert az nem szamizdat. Lázár azt állította, hogy a KRESZ-tervezetre érkező reakciókat egy munkacsoport vizsgálja meg a KTI-nél, és a használható javaslatokat beépítik a végleges jogszabályba. Az adatvédelmi tájékoztató hiányáról szóló felvetést pedig megköszönte a kérdezőnek, és hozzátette, korrigálja a hibáit.
Kérdéseket küldtünk az Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy megtudjuk, miért csak Lázár János miniszter személyes honlapján tették közzé az új KRESZ tervezetét. Szerettünk volna megtudni azt is, hogy miért nem kommunikál a tárca a tervezetről egyetlen hivatalos felületen sem, illetve rákérdeztünk arra is, hogy ki üzemelteti a lazarjanos.hu oldalt, valamint érdeklődtünk, hogy miért hiányzik róla az adatvédelmi tájékoztató. Ha válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
