A gyalogos se mindig mobilozhatna, 140-nel is lehetne menni az autópályán – így írnák át Lázár Jánosék a KRESZ-t

A kijelölt gyalogos-átkelőhelyet hivatalosan zebrának, a mezőgazdasági vontatót traktornak, a gépjárművek várakozását parkolásnak, a segédmotoros kerékpárt pedig robogónak nevezik az új KRESZ másfél év alatt összeállított tervezetében. Nemcsak a korábban is használt fogalmak korszerű megnevezését vezethetik be hamarosan Magyarországon, de az összes közúti közlekedési módot is külön fejezetekben tárgyalják a tervezet szerint, amelyet keddtől bárki véleményezhet az erre a célra létrehozott felületen, ami egyébként furcsa módon nem a közlekedési minisztérium, hanem a lazarjanos.hu nevű oldalon jelent meg. Lázár János építési és közlekedési miniszter a Facebookon azt írta, hogy az elmúlt másfél évben szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel együtt készítették el az új KRESZ-t. A munkában 70 szervezet és 100 szakértő vett részt, és több mint 1500 javaslatot dolgoztak fel

Pető Attila Kreszprofesszor részletes videót készített, amiben értelmezte a tervezett szabálymódosításokat, egy másikban pedig szó esik arról is, hogy milyen egyéb, nem szorosan a KRESZ-hez tartozó, közlekedéssel kapcsolatos szabályokat kellene még átírni. Cikkünkben bemutatjuk a legfontosabb várható változásokat.

A rolleresekre, a kerékpárosokra, illetve az autósokra és a motorosokra is újszerű közlekedési szabályok várnak. A változások célja, hogy az új jogszabály közérthetőbb legyen az 1975 óta csak néhány ponton módosított elődjénél, illetve illeszkedjen az utóbbi évtizedekben lezajlott közlekedési változásokhoz, egyebek mellett az új járműkategóriák, például a mikromobilitási eszközök, főként az elektromos rollerek megjelenéséhez.

Az utóbbi másfél évben lezajlott szakmai előkészítésben részt vevők célja ezen kívül a sérülékeny közlekedők, tehát a gyalogosok, kerékpárosok és rolleresek fokozott védelme. Az elképzelés szerint az új jogszabály azokra is külön figyelmet fordít, akik a koruk vagy testi fogyatékosságuk miatt kiszolgáltatottabbak másoknál. Fontos szempont volt az is, hogy az új KRESZ könnyebben értelmezhető, és így könnyebben tanulható legyen.

A zárt parkolókban is érvényes lehet

Újdonság, hogy az új KRESZ hatálya Magyarországon nemcsak a közutakra és a forgalomtól nem elzárt magánutakra terjedhet ki a jövőben, hanem a tulajdonos döntése alapján a forgalom elöl elzárt magánutakra és parkolókra is, amennyiben ezt gazdájuk táblával is jelzi. Ezzel az a jogalkotó célja, hogy könnyebben felelősségre vonhassa az áruházi parkolókban, illetve bekötőutakon, valamint az ipari területekhez vezető utakon tartott illegális autós eseményeket és versenyek szervezőit, illetve résztvevőit.

Lazán kapcsolódik ehhez az a szabály is, amely megtiltja az úgynevezett kaszkadőr vezetést. Ez olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a vezető (főként autós vagy motoros) szándékosan csúsztatja meg járművét vagy sodortatja hosszabb ideig. A driftelést a jövőben önálló szabálysértési formaként kezelnék, ennek megfelelően fokozottan büntetnék is.

A tervezet általános rendelkezései közt szerepel egyebek mellett az is, hogy a hatodik évét be nem töltött gyerek csak egy erre alkalmas személy felügyelete vagy tudta esetén tartózkodhat az úton vagy utazhat járművön, kivéve azokat a helyeket, ahol 30 km/órás sebességkorlátozás van érvényben, illetve lakó- és pihenő övezetekben, mert az itteni utakra felügyelet nélkül is kimehetnek a gyerekek.

Visszaszorítanák a gyalogosok mobilozását

A gyalogosokra vonatkozó szabályok legfontosabb újdonsága, hogy úttesten és vasúti pályán tilos lenne mobiltelefont használniuk, illetve más olyan tevékenységet sem folytathatnának, amely elvonja a figyelmüket. Erre a szigorításra azért lehet szükség, mert rengeteg olyan baleset történt az utóbbi években, amelyben valaki azért sérült vagy halt meg gyalogosként, mert fülhallgatóval hallgatott zenét, illetve a telefonja kijelzőjére meredt, és így lépett autó vagy vonat elé. Afféle autós-gyalogos szabály lenne az utascsere lehetőségének megteremtése. Az erről szóló elképzelés szerint buszöbölben és a járdára felállva is megoldhatnák az autósok az utasok ki- és beszállását, de erre csak egy percük lenne.

Jönnek a rolleres szabályok, a segédmotorból robogó lett

Mivel az utóbbi években tízezrével jelentek meg Magyarországon a kisebb-nagyobb elektromos rollerek és egyéb mikromobilitási eszközök, jó hír, hogy ezekről is részletesen írnak a KRESZ tervezetében. Az elképzelés szerint a nagyjából kis- és nagyteljesítményű változatokat is megkülönböztetnének a rollerekből.

Az előbbi kategóriába tartoznának a legfeljebb 25 km/óra sebességre képes változatok. Ezeket is csak bukósisakban lehetne használni, 12 évnél fiatalabbak egyáltalán nem közlekedhetnének velük, járdán maximum 10 km/órával haladhatnának, máshol pedig 20 km/órára korlátoznák a legnagyobb sebességüket, ha az út kezelője nem rendelkezik másként. A buliba járó fiatalok nem fognak örülni annak sem, hogy a kisebb rollerekkel tilos lenne utast szállítani, vezetőik nem fogyaszthatnának alkoholt, két- vagy több oszlopban pedig csak lakó-pihenő övezetben vagy a most bevezetésre szánt kerékpáros övezetben haladhatnának.

A nagy teljesítményű motoros rollerek száma ugyan töredéke a rollermegosztó szolgáltatók kínálatából is ismert, kis teljesítményű változatokénak, de ezekre is részletes szabályok vonatkozhatnak a jövőben. Olyan rollerek tartoznának ebbe a kategóriába, amelyeket több mint 1 kilowattos motorral szereltek fel, és 25 km/óránál gyorsabban képesek haladni. Az erős és gyors rollerekre az eddigi segédmotoros kategória szabályai vonatkoznának. Így csak 14 évnél idősebbek vezethetnék őket, ha van megfelelő jogosítványuk, ezekre is kötelező lenne a motoros-bukósisak, utast a nagyobb rollerekkel sem lehetne szállítani, legnagyobb megengedett sebességüket pedig 45 km/órára korlátoznák.

Az egyéb járművek közé sorolnák azokat a legfeljebb 10 km/óra sebességre képes, egykerekű mikromobilitási eszközöket, amelyeket ezután csak kerékpáros fejvédőben vagy bukósisakban lehetne használni, és kerékpárúton, valamint gyalog- és kerékpáruton lehetne velük közlekedni.

Az új KRESZ az eddigi segédmotor kategóriája helyett robogóként említi az 50 köbcentinél kisebb motorral szerelt, rendszámra és műszaki vizsgára nem kötelezett járműveket. Ezekre szinte teljesen azonos szabályok vonatkoznának, mint a nagy teljesítményű rollerekre. A nagyobb, rendszámos motorok használói számára vitatéma lehet, hogy lakott területen kívül kötelező lenne zárt védőruházatot, cipőt, valamint motoros kesztyűt viselniük, miközben jelenleg csak az előírásoknak megfelelő bukósisak kötelező felszerelés. A teljesen zárt ruházat és a kesztyű használatát azért írnák elő, mert ez jelentősen csökkenti a sérülések kockázatát és nagyságát egy esetleges balesetben.

Autópályán akár 140-nel is mehetnénk

Az utóbbi évben sokszor szó esett arról, hogy az útkezelők döntése alapján, egyes szakaszokon 130 helyett akár 140 km/órára is felemelhetnék az autópályákon az autókra, motorokra és kisteherautókra érvényes sebességhatárt, és ez a jelenlegi tervezetben is szerepel csakúgy, mint az, hogy az autóutakon egyes szakaszokon 110 helyett akár 120 km/órával is közlekedhetne a legtöbb autó, motor és kisebb teherautó.

A sebességhatárokat érintő fontos változás az is, hogy egyéb járművel vagy járműszerelvénnyel autópályán, autóúton és lakott területen kívül is 90 km/órával lehetne menni, vagyis megszűnne a 70-80-nal cammogó vontatás korszaka, vagy az, hogy a járművek vezetői, megunva a lassúságot, inkább a gyorshajtást választják. Ez az előírás a nagyobb teherautókra és buszokra is vonatkozna, azok is mehetnének akár 90-nel a mostani 80 helyett. Szintén a sebességhatárokat érintő változás, hogy az erre alkalmas traktorok lakott területen kívül akár 60-nal is mehetnek majd, ha elfogadják az új KRESZ tervezetét.

Egyúttal 60-ról 70 km/órára emelhetik az autóúton és autópályán előírt minimális sebességet, így ezeket az utakat csak olyan járművek használhatnák, amelyek az egyéb szabályok szerint is felhajthatnak rájuk, és képesek akár emelkedőn is tartósan 70-nel menni. A kerékpárosok járdán és gyalogos övezetben 10 km/óra sebességgel mehetnének, de nem zavarhatnák a gyalogosokat, gyalogos- és kerékpáros övezetben 20 km/óra lenne a számukra előírt sebességhatár ha van számukra kijelölt hely a közlekedésre, egyéb helyeken pedig az adott útszakaszon érvényes általános sebességhatárokat kellene betartaniuk.

Nem mindennek fognak örülni a bringások

Ez lényegesen egyszerűbb szabályrendszert jelentene számukra, mint a jelenlegi, mert abban ötféle sebességkorlátozás szerepel, még ha ezt sokan nem is ismerik, és a rendőrség sem nagyon szokta ellenőrizni. A bringásoknak megengednék azt is, hogy átguruljanak a zebrán, ahol szintén a gyalogosokra kellene figyelniük és nem mehetnének gyorsabban 10 km/óránál, valamint nem is lenne itt elsőbbségük.

Az engedmények mellett felmerült egy korábban vitatott ötlet is: 14 éves kor alatt minden kerékpárosnak bukósisakot kellene viselnie, igaz, az eddigi tervekkel ellentétben nem felmenő rendszerben tennék kötelezővé a fejvédőt a bringások számára. Vagyis elvetették azt az elképzelést, ami arról szólt, hogy egy idő után mindenki csak sisakban tekerhetne, 16 év alatt pedig senki nem szállíthatna utast a kerékpárján.

Egyértelmű szabályokat vezetne be az új KRESZ a kerékpárosok alkoholfogyasztására is. Eddig csak annyit írt elő, hogy a bicikliseknek a jármű biztonságos vezetésére alkalmas állapotban kell lenniük. A tervezet szerint ezentúl 0,8 gramm/liter véralkoholszint, vagy 0,4 milligramm/liter légalkohol szint értékig lehetne csak kerékpárt vezetni.

Speciális szabályokat vezethetnek be az országúti kerékpársportra is, így például lakott területen kívül az úttest menetirány szerinti jobb szélén, egymás mellett két oszlopban tekerhetne egy 4-12 kerékpárosból álló csoport, ha ezt a körülmények megengedik. Az ilyen csoportoknak olyan távolságot kéne tartaniuk egymás közt, hogy be tudjon sorolni közéjük az, aki meg akarja őket előzni.

Részben szintén a kerékpárosokat, de rajtuk kívül a gyalogosokat és a többi járművet is érinti az úgynevezett vegyes sávrész fogalmának megjelenése. A tervezet szerint az úttest jobb szélétől számított egy métert neveznék így, egy kicsit egyértelműsítve azt az eddig is létező szabályt, amely előírja, hogy az úttest jobb szélére húzódva kell közlekedni. A változás részben abból áll majd, hogy a gépjárművek, tehát főként az autók, ezután akár a sáv közepén is mehetnek majd, ezzel automatikusan védve azt a sávrészt, ahol a bringások felbukkanására kell számítani.

Ehhez az új szabályhoz kapcsolódik a kötelező előzési oldaltávolságra vonatkozó előírás is. Ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek az előzés, a mások mellett elhaladás, a kikerülés, a szemből elhaladás, illetve minden olyan esetben, amikor egy másik jármű mellett mennek el, biztonságos oldaltávolságot kellene tartaniuk.

Oldaltávolság a vegyes sávrészen közlekedőknek

Ez az oldaltávolság gyalogosok, kerékpárosok, a különleges, például teherkerékpárral közlekedők, robogósok, és rolleresek vagy más mikromobilitási eszközzel közlekedők mellett 50 km/óra sebesség alatt legalább 1 méter, efölött pedig 1,5 méter lesz. Ez azt jelenti, hogy például autóval csak úgy mehetünk majd el a felsorolt sérülékeny közlekedők mellett, hogy közben 1-1,5 méternél nem kerülhetünk hozzájuk közelebb.

Aki bringázott vagy motorozott már Magyarországon lakott területen vagy azon kívül, az pontosan tudhatja, mekkora áttörés lenne, ha bevezetnék, és betartatnák ezt a szabályt, mert ez jelentősen csökkenthetné az egy nyomon haladó járművek vezetőinek rettegését, amikor megelőzik őket. Ehhez kapcsolódik az az elképzelés is, amely szerint a kikerülést óvatosan, csökkentett sebességgel lehetne végrehajtani azokban az esetekben, amikor ehhez át kell menni az úttest bal oldalára is. Bizonyos esetekben a lassabb járműveket kikerülő járművek akár a záróvonalat is átléphetnék egy rövid szakaszon.

A KRESZ-vizsga előtti magolás agytörő fogalmai közé tartozik a párhuzamos közlekedésé, amelyet egyszerűen kivennének az új közlekedési szabályokból. Helyette a több sávos úton való közlekedés fogalmát vezetnék be, az előzési manőverhez pedig a mellette elhaladás fogalma jelenthet újdonságot.

Ez utóbbi azokra a manőverekre vonatkozik, amikor a járművezetők velük azonos irányban haladó lassabb járművek mellett balról vagy jobbról haladnak el, de nem térnek át az út bal oldalára, csupán sávot váltanak, vagy sávon belül kerülnek a lassabb jármű elé. A mellette elhaladást alapvetően lakott területen kívül balról kell végrehajtani, azon kívül óvatosan akár jobbról is megtehetjük majd, de csak akkor, ha torlódás alakult ki az úton.

Szintén egy régóta általános szokásnak tekinthető manővert emelhetnek be az új KRESZ-be azzal, hogy torlódás esetén kerékpárral az álló vagy lassabb járművek mellett jobbról, kétkerekű robogóval a járművek között vagy a jobb oldaluk mentén, nagyobb kétkerekű motorral pedig a járművek között vagy a bal oldaluk mentén mehetünk el.

A felsorolt járművek óvatosan és legfeljebb 25 km/óra sebességgel előre mehetnének a következő kereszteződésig, de a kereszteződésbe csak úgy mehetnének be, hogy az álló járművek mellett meg kellene állniuk, ha pedig a lassabb jármű mozog, akkor náluk nem gyorsabban közlekedve előre meg kellene győződniük arról, hogy veszélytelenül áthajthatnak a kereszteződésen.

Megszűnő sávok harcosai vs. az egyenesen haladók

A most kezdődő társadalmi egyeztetés sztártémája lehet az úgynevezett cipzár módszer vagy cipzár elv, amely hangsúlyos lehet az új KRESZ-ben. Itt írnak a Magyarországon szinte ismeretlen udvariasság és előzékenység fontosságáról is, mert csak így betarthatók ezek a szabályok. A tervezet az összes közlekedési helyzetre külön szabályt alkot azokra az útszakaszokra, ahol egy megszűnő és egy továbbhaladó sáv találkozik, ezért az előbbiből át kell sorolni az utóbbiba.

• Ha a továbbhaladó sávon folyamatos a haladás, akkor a megszűnő sávon érkezőknek a forgalmi viszonyokhoz igazodva kell besorolniuk a továbbhaladó sávba, és ezt elő kell segíteniük azoknak, akik ez utóbbin közlekednek.
• Amikor a továbbhaladó sávon torlódik a forgalom, közvetlenül a mellette lévő sáv megszűnése előtt indokolt besorolni, amit a tovább haladó sávon állóknak előzékenyen segíteniük kell
• Sokkal életszerűbb az a szabály, amely előírná, hogy ahol a sáv megszűnése előtt KRESZ-tábla jelzi a cipzár módszer kötelező használatát, ott közvetlenül a sáv megszűnése előtt, de a tábla után kell besorolni a megszűnő sávról a továbbhaladóra.
• A tervezet szerint a cipzár módszer alkalmazható a jelzőlámpás útkereszteződés kivételével az alárendelt útról érkező forgalom védett útra történő továbbhaladása, becsatlakozása vagy a védett úton történő áthaladása esetén akár kereszteződésekben is, ha a védett úton torlódás van.

Mivel egyre több európai és magyar nagyvárosban terelik ki az autóforgalmat a sűrűn lakott városközpontokból és családi házas övezetekből, mostanra iszonyatosan sok tábla figyelmeztet a különböző korlátozásokra, jó hír az úgynevezett övezeti rendszer egyszerűsített bevezetésének ötlete.

• A már ismert lakó-pihenő övezetben csak célforgalomban lehetne közlekedni, kivéve a kerékpárt, a különleges kerékpárt, a motoros rollert, a robogót, a mentő- és betegszállító autót, valamint a háziorvosok autóit, és persze a szemétszállítókat. Ezeken a helyeken fokozott óvatosságot követelne meg az új KRESZ, és 20 km/órára csökkenne a sebességhatár, ahol pedig nincs járda, ott akár az úttesten is lehetne gyalogolni, ha ez nem zavarja szükségtelenül a felsorolt járművek mozgását.
• Gyalogos övezetben szintén az úttest teljes szélességében lehetne gyalogolni. Járművek itt nem közlekedhetnének, kivéve a már felsorolt különleges eseteket és járműveket, valamint a villamosokat. Ezekben az övezetekben a felsorolt különleges járművek is legfeljebb csak 10 km/órával araszolhatnának, azt is csak óvatosan.
• A gyalogos és kerékpáros övezetekben is csak a fentebb felsorolt járművek közlekedhetnének, ide csak kis teljesítményű rollerrel lehetne bemenni, az erősebbekkel nem. Ugyanakkor szabad lenne az út a mozgássérült kártyával rendelkező járműveknek, amikor vezetőjük mozgáskorlátozott vagy mozgáskorlátozott utast szállít, a sebességhatár pedig ezeken a helyeken is 10 km/óra lehet.

Az új elképzelés külön kerékpáros utcákat is tartalmaz, itt más, különleges engedéllyel nem ellátott járművel csak célforgalomban lehetne haladni, a sebességhatár pedig 25 km/óra lehet, de igazodnia kell a kerékpáros forgalom ritmusához. A városközponti övezetekben autók és motorok vagy teherautók szintén csak célforgalomban mehetnének, legnagyobb sebességük pedig 30 lehetne, ha elfogadják az erről szóló javaslatot is.

Korlátások 3,5 tonna össztömeg fölött

Az új KRESZ szerint 3,5 tonna megengedett össztömegnél nagyobb teherautók sem előzhetnének autóúton és autópályán, szemben a jelenlegi szabállyal, amelyben a 7,5 tonnánál nagyobb össztömegű járművekre vonatkozik ez a korlátozás. A rendelkezés további érdekes részlete, hogy a többsávos autópályákon és autóutakon a 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű teherautók, illetve az ilyen vontatójárműből és pótkocsiból álló járműszerelvények reggel 6 és este 10 óra közt nem mehetnének a belső sávban sem.

Ezekkel a járművekkel a fentebb részletezett mellette elhaladás manővere is tilos lenne a jövőben. A korlátozás nem vonatkozna arra a járműszerelvényre, amelyet motorkerékpár, személygépkocsi vagy autóbusz vontat. A háromnál többsávos autópályák és autóutak esetében pedig a bal szélső sávra és a jobbról mellette lévő sávra vonatkozhat az új szabály.

Bár a városokban az úttest jobb szélén lévő buszsávokat már alaposan belakták a mindenféle kétkerekű járművek, az új KRESZ-ben nevesítve szerepel például a motoros roller is, ami a buszvezetők nagy bánatára szabadon gurulhatna a sávjukon, ahogy a taxik, motorkerékpárok, robogók, illetve a kerékpárok, ha ez utóbbit nem tiltja külön tábla. Amikor a buszsáv az úttest bal oldalán vagy a villamospályán van, akkor csak a hulladékszállítók használhatják este 10 és reggel 6 óra közt, illetve a megkülönböztető jelzést használó járművek bármikor.

Gyakorlás szimulátoron és vezetés családtaggal a tanulóvezetőknek

Noha a jogosítványszerzés szabályainak zömét nem a KRESZ-ben találjuk, az új változatban írnak a szimulátoros képzés bevezetéséről. Ezt az akkreditált eszközt a kötelező 29 gyakorlati órából 6-ban alkalmazhatnák. A szimulátor a nehéz vagy veszélyes közlekedési helyzetek, illetve manőverek kockázatmentes gyakorlására lehet jó. Ennél valamivel nagyobb kockázattal járhat, ha a tervek szerint bevezetik a családtagi vezetés lehetőségét is. Ez azt jelentené, hogy a tanulóvezetők az elméleti vizsga, valamint 20 vagy 29 gyakorlati óra után a 10 éve jogosítvánnyal rendelkező családtagjuk felügyeletével is gyakorolhatnák az autóvezetést, kivéve autóúton és autópályán.

A Magyarországon érvényes közlekedési szabályrendszer megújításáról először 2023-ban, a július 1-én éjjel, az Árpád hídon történt tragikus baleset után beszélt Lázár János építési és közlekedési miniszter. Az új KRESZ továbbra is azokon a nemzetközi egyezményeken alapul majd, mint a régi, így például csak kis mértékben nyúlnának a közlekedési táblák és lámpák rendszeréhez is, az pedig a következő hónapokban dőlhet el, hogy a tervezetben szereplő, és részben most bemutatott változások közül mi kerül át a végleges jogszabályba, és mit tolnak vissza a fiókba az Építési és Közlekedési Minisztériumnál.