Szájkarate: „Repülőrajt” vs. „Átteleltek a poloskák”
Ez itt a Szájkarate 2025-ös kiadása, amiben az év legikonikusabb mondatát keressük.
Az előző fordulóban Sulyok Tamás és Hadházy Ákos csaptak össze, végül az „Egy szatyor fing” nyert, az jut tovább a legjobb 4 közé.
Most pedig jöjjön az újabb menet, ami már nem csak egy szimpla forduló, hanem egyenesen egy negyeddöntő, rangadó jön rangadó után. Karácsony napján Orbán Viktor például saját magával csap össze.
„Repülőrajt” vs. „Átteleltek a poloskák”
„Megindultunk, repülőrajt, utazósebesség, aztán sprint!” – Orbán Viktor
A rendszerváltás óta a mindenkori magyar kormány mindenkori ígéreteinek archetípusa az, hogy most egy kicsit még meg kell szorítani a nadrágszíjat, de utána majd minden jó lesz. De lehet, hogy nem is csak a rendszerváltás óta, én simán el tudom képzelni, hogy már Árpád vezér is ezzel hitegette a honfoglaló törzseket a Vereckei-hágó felé félúton. Akárhogy is, Orbán Viktor 2025 januárjában eljutott oda, hogy ennek vége, és eljött a pillanat, amikortól minden jó lesz: jön a repülőrajt. Spoiler: nem jött.
Felmerült viszont a kérdés, hogy Orbán vajon tudja-e egyáltalán, mit jelent a „repülőrajt” kifejezés (azt, amikor egy versenyen, jellemzően kerékpárosoknál, nem az álló helyzetből való indulásnál kezdődik az időmérés, hanem már teljes lendülettel haladnak a versenyzők, amikor elindul a stopper), mert hát akkoriban a magyar gazdaság éppen csak 0,5% körüli GDP-növekedéssel vánszorgott. Persze 2025 van, miért kellene, hogy a szavaknak jelentésük legyen.
„A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás: átteleltek a poloskák.” – Orbán Viktor
Már csak a jóég tudja, hogy hányszor lépett szintet Orbán Viktor kommunikációja az utóbbi években, de az idei március 15-i ünnepi beszéd, amiben a márciusi ifjakról, esetleg dicső költőinkről, államférfiakról is eshetne bővebb szó, inkább hasonlított arra, mint amikor a videójátékban azt hiszed, lenyomtad az utolsó főgonoszt, de a zene begyorsul, és megjelenik egy második csík a feje felett, sokkal több életerővel. A miniszterelnök az áttelelő poloskákon nem azokat a marha idegesítő bogarakat értette, hanem „politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivil szervezeteket és politikai aktivistákat”, akiket „egy korrupt pénzügyi rendszer” pénzel, és akik egyébként az új kor labancai is. A miniszterelnök kifejtette, hogy ezekre az emberekre – ami, azt hiszem, például az ezt a szöveget író újságíróra is vonatkozik – külön bugyor vár majd a pokolban.
A beszéd a hergelés mellett az előszele volt annak az oroszosodó politikai szándéknak, hogy odacsapjanak az újságíróknak is, rákapcsolt a munkára a Szuverenitásvédelmi Hivatal, szinte napra pontosan az ünnepi beszéd után pedig megérkezett a törvényjavaslat a „közélet átláthatóságáról”. Az ellehetlenítési törvényt még nem vetették be, de a napirendről sem vették le igazán. Sőt Orbán Viktor még októberben is kacsingatva, viccelődve sepregette a poloskákat az erkélyén.
