Magyarország bepereli az EU bíróságát a magyar menekültügyi szabályokról hozott ítélete miatt
Magyarország keresetlevelet nyújtott be hétfő reggel az Európai Bíróság ellen a törvényszéknek hazánkat a migráció ügyében elmarasztaló ítélete miatt – jelentette be az igazságügyi miniszter hétfőn Budapesten. Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok, köztük a tranzitzónák miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami levelezés után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében veszítette el a pert, és az Európai Bizottság szerint ezután a kormány tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez.
Az Európai Unió Bírósága összesen 200 millió euróra (közel 80 milliárd forintra) büntette a magyar hatóságokat, mert a testület szerint szándékos kijátszották az uniós menekültügyi szabályokat. Ez „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”, és a többi országra hárítja a kormány felelősségét, közölte tavaly az EU bírósága. Az összeg naponta egymillió euróval tovább emelkedik, a büntetésről ebben a cikkben írtunk bővebben.
Tuzson Bence azt mondta, mivel ez egy jogerős bírósági ítélet, Magyarország nem ezt támadja meg, hanem kártérítési pert indít. A miniszter azt mondta, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés kimondja, hogy amennyiben egy európai intézmény kárt okoz egy tagállamnak, azt a kárt köteles megtéríteni. Szerinte az Európai Bíróság több szabályt nem tartott be, több elvet nem érvényesített, amelyet ítélete során érvényesítenie kellett volna, ezzel megsértette Magyarország jogait. Ezért Magyarország kártérítési pert nyújthat be a bírósággal szemben, így a fizetendő összeg nagy részét a bíróságnak kellene megfizetnie az Európai Unió részére, nem pedig Magyarországnak – mondta az MTI beszámolója szerint a miniszter.
Tuzson szerint valójában nem is jogi ügyről van szó: az Európai Bíróság döntésének nem jogi, hanem ideológiai és politikai okai voltak.
A magyar kormány hivatalosan tavaly év végén döntött arról, hogy jogi lépéseket kíván tenni az ügyben, ezért a 2025-ös költségvetésből 600 millió forintot elkülönítettek erre a célra. Az Igazságügyi Minisztérium akkor közleményt adott ki arról, hogy a kormány elfogadhatatlannak tartja a bírságot, a 600 millió pedig arra kell, hogy nemzetközi jogi szakértők bevonásával lépjenek. Tuzson Bence igazságügyi miniszter akkor arra kapott megbízást, hogy vizsgálja meg a lehetőségeket, amelyekkel az ítélet következményei elháríthatók lehetnek.
A kormány tavaly novemberben maga vallotta be, hogy nagyjából a büntetés kiszabása óta nem jöttek a felzárkóztatási támogatások, az EUrologus szerint egyszerűen nem volt elég számla, amiből levonhatták volna a pénzt. (Legutóbb itt írtunk róla, hogyan haladnak a kifizetések.)
Már fél éve bejelentette Bakondi György, Orbán Viktor tanácsadója, hogy per lesz, a kormány tavaly decemberben határozott arról, hogy akár 600 millió forintból tesz jogi lépéseket.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján valóban lehet kártérítési pert indítani, de „az Európai Unió Bírósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az EU ellen indított kártérítési vitákban. Ez azt jelenti, hogy az EU a tagállami nemzeti bíróságok vagy a nemzetközi bíróságok előtt nem perelhető.” Vagyis csak az EU bíróságán perelhetne a magyar kormány az EU bíróságának ítélete miatt. A kártérítéshez ráadásul a felperesnek bizonyítania kellene azt is, hogy az intézmények vagy alkalmazottaik az uniós jog tükrében jogszerűtlenül jártak el – vagyis a kormány az EU bíróságával (pontosabban az alsóbb szintű törvényszékével) akarná kimondatni az EU bíróságának jogerős ítéletéről, hogy az nem jogszerű.
Az Európai Unió Bíróságának sajtóosztályától megerősítették, hogy hétfőn megkapták a keresetlevelet.
Cikkünk frissült az Európai Unió Bíróságának válaszával.
