Orbán Viktor fél órán keresztül magyarázta az összeesküvés-elméleteit

A Mandiner után a megafonos Patrióta YouTube-csatornáján, egy újabb karácsonyfa előtt ülve folytatta a karácsony előttre ígért interjúdömpinget Orbán Viktor hétfő este. A 35 perces műsorban teljesen elszakadt a mindennapi magyar valóságtól, és egymás után mondta fel a régóta hajtogatott elméleteit arról, hogy az uniós vezetők háborút, migránsokat és nagyobb adósságokat szeretnének, hogy aztán felépítsék az Európai Egyesült Államokat, ennek érdekében pedig egy brüsszelpárti jelölttel takarítanák el a magyar kormányt.

A csütörtökön kezdődő uniós csúcson nagyon sok pénz, 230 milliárd euró lesz az asztalon, mondta a befagyasztott orosz vagyonról a miniszterelnök. Szerinte az uniós vezetők célja, hogy elkobozzák ezt a pénzt az oroszoktól, és átadják az ukránoknak, ami „felér egy hadüzenettel”. Kevés esélyt lát arra, hogy meg tudja akadályozni ezt a döntést, miután egy súlyos nehézségek veszélyét emlegető hivatkozással a befagyasztáshoz elegendő lesz a szavazásnál a kétharmados többség, és nem vétózhat. „Mindaz, ami történik, jogszerűtlen, […] és sért minden európai uniós jogelvet” – jelentette ki Orbán, hozzátéve: az Európai Bírósághoz fordulnak majd a döntés miatt.

Transzatlanti hasadás van szerinte abban a kérdésben, hogy mi legyen a befagyasztott orosz vagyon sorsa. Az amerikaiak a békekötésnél használnák fel, az európaiak pedig odaadnák az ukránoknak. Sajátos helyzetben látja a magyarokat, mert az Európai Unió tagja vagyunk, de az amerikaiakkal ért egyet a kormány. „Nekünk az lenne jó, ha az európai vezetők megvilágosodnának, és a vita végén azt mondanák, hogy az amerikai béketörekvéseket kell támogatni.” Kicsi esélyt lát arra, hogy ez megvalósulna, mert „a brüsszeli elit fut a pénze után”. Szerinte elköltöttek egy csomó pénzt az ukránok támogatására, miközben elhitették a választóikkal, hogy ez nem fog nekik semmibe se kerülni, és jó pár kormány belebukhat, ha kiderül, hogy az adófizetők pénzét valójában elköltötték a háborúra. Na, ezért akarják megszerezni az orosz vagyont.

Azt is állította, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének 20 százalékát Ukrajnának akarják adni a brüsszeli vezetők, a 10 százaléka pedig elmegy a koronavírus-járvány után felvett Next Generation hitel visszafizetésére. Mivel többet kell költeni majd védelemre is, jóval kevesebb pénz marad vidékfejlesztésre, mezőgazdaságra és felzárkóztatásra. „Egy nagyon komoly, több éven át tartó agrár-tiltakozáshullámának a nyitóeseményén leszünk” – mondta az uniós csúcsról és a gazdák tüntetéséről.

Orbán azt az elméletét is megosztotta, hogy az uniós vezetők teljes szívükből támogatják a háborút, ami egyúttal ürügy is, hogy eladósítsák az egész kontinenst. Minél nagyobb lesz a közös adósság, annál szorosabbra lehet szerinte vonni az Unión belüli együttműködést, és egyre kevesebb hatáskör marad a tagállamoknál. Innen pedig már csak egy lépés az Európai Egyesült Államok, „a föderalisták régi álma”.

A megafonos műsorvezető ennél a pontnál behozta a Tisza Párt Indexen megjelent kamuprogramját is. Gerhardt Máté állítása szerint Magyar Péter azért emelné meg az adókat, hogy a pénzt aztán Ukrajnába tolják. Orbán erre azt kezdte fejtegetni, hogy most még a tagállami parlamentektől várják a pénzt Brüsszelben, de a cél az, hogy előbb-utóbb kiiktassák a nemzeti szereplőket, és ezért akar Brüsszel egy brüsszelpárti vezetőt Magyarországra. Miután eladósítják az Európai Uniót, Orbán szerint az következik, hogy az európai bürokraták behatolnak a nemzeti költségvetésekbe, szép lassan elvesztik a jelentőségüket a nemzeti parlamentek, és felépül az európai birodalom.

A Egyesült Államok napokban publikált nemzetbiztonsági stratégiájában az volt a legmeglepőbb Orbánnak, hogy olyan, „mintha mi írtuk volna.” Jó véleménnyel van a Rogán Antal alá tartozó magyar titkosszolgálat képességeiről, de „azért az túlzás volna, hogy ekkora befolyásunk legyen”. A félreértések elkerülése végett komoly arccal hozzátette, hogy szerinte az amerikaiak maguk írták a nemzetbiztonsági stratégiájukat, csak pont olyan következtetésekre jutottak, mint a magyar kormány. „Szerintem is Európa egy civilizációs megsemmisülés, civilizációs átalakítás pillanatában van” – fogalmazott a miniszterelnök. Azt látja, hogy ki akarják űzni a hagyományos keresztény értékeket, és behozni a liberális, globális szemléletmódot. Ennek része, hogy a mostani elit „kifejezetten támogatja a migránsok behozatalát Európába”.

„Az amerikai dokumentum azért fontos, mert azt mutatja, hogy mi nem beszéltünk marhaságot. Mi 15 éve mondjuk ezt”

– állapította meg elégedetten Orbán, majd hozzátette: kiderült, hogy „nem egy obskúrus, buta, a valóságot megérteni nem képes vezetőnek a véleménye, hanem ez a helyzet, az amerikaiak is így látják”.

Hosszasan fejtegette, hogy a globalista világkormányzás korszaka lejár, és helyére lép a nemzetek korszaka. A nemzeti elvű új világot legerőteljesebben Donald Trump megválasztása mutatta meg. Úgy éli meg, hogy Trump januári hivatalba lépése óta olyan változások történtek, mintha 10 év telt volna el.

A végén 4 perc jutott belpolitikára és a 2026-os országgyűlési választásra, de újat itt se mondott. Elismételte, hogy Brüsszel már 2018-ban és 2022-ben is meg akarta buktatni a nemzeti kormányt, és birodalmi helytartókat állított volna az ország élére. Ezt ő annak tudja be, hogy a migráció kérdésében „nyílt törés van Brüsszel és Magyarország között”.

Orbán szerint a legutóbbi választáson Márki-Zay Péterrel és ellenzéki összefogással próbálkozott Brüsszel, most félretolták a korábbi pártokat, létrehoztak egy újat, és előkaptak a kalapból egy másik, de a lényegét tekintve azonos, brüsszelpárti, liberális, baloldali jelöltet. Mindössze egy dolog változott Orbán szerint a 2022-es választáshoz képest: a migráció mellett már a háborúban is konfliktus van a magyar kormány és Brüsszel között.