A könnyező gomba miatt a végóráit éli Győr ikonikus épülete, ahol Napóleon is megszállt

A pusztulás szélére sodródott Győr belvárosának egyik legikonikusabb barokk épülete, a Napóleon-ház. A 17. századból eredő ház négy éve üresen áll, állapota romlik, körbekerítették a járókelők elől. A város alpolgármestere, Kósa Roland szeptember elején jelentette be, hogy „az utolsó órában vagyunk” – ha most nem történik beavatkozás, a több mint három évszázados műemlék végleg elpusztulhat.

„A Király-utcza egyik legnevezetesebb épülete a Bezerédj-, most Pfeiffer-féle kétemeletes, ódon ház, mely a nagy Napoleont látta vendégül 1809-ben, mikor Győr franczia kézre került. A császár augusztus 31-én a déli órákban, Eugén alkirály, Berthier, Massena, Lauriston, Rapp, Bertrand, Duroi, Broussičres és Narbonne kíséretében érkezett Győrré, s miután itt a megrémült város küldöttségének hódolatát fogadta, másnap ismét elutazott. A nevezetes ház emléktáblájának felírata: Ide szállt I. Napoleon 1809. aug. 31.” (forrás: Arcanum)

A Napóleon-házat mindenki ismeri Győrben, 2022-ig fontos megyei képzőművészeti tárlatoknak adott otthont, turistáknak mutatták meg. A házat 2021-ben életveszélyessé nyilvánították, egy évre rá a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumot is kiköltöztették belőle. Azóta üresen, állagmegóvás nélkül maradt. A tetőszerkezete egy ponton beszakadt, a folyamatos beázás miatt a több száz éves faszerkezetet a rendkívül agresszíven terjedő könnyező házigomba támadta meg. Ez a gombafaj képes egy épület több szintjét is átfertőzni, teljes szerkezeti pusztulást okozva.

Az alpolgármester szerint a helyzet a korábbi, fideszes városvezetés éveken át tartó tétlenségének következménye, állítja, hogy „a várost 18 éven át közgyűlési többséggel irányító vezetés nem tett semmit, ezért most a közös történelmi-kulturális örökségünk került veszélybe”. Szeptemberben, első bejárása után videón is bemutatta az állapotokat, majd krízismegbeszélést hívott össze, hogy megoldást találjanak.

Az első helyszíni szemlén kiderült, hogy a Győr-Szol Zrt. – az ingatlan kezelője – 2024-ben megrendelte az állapotfelmérést, illetve részletes beavatkozási tervet kért, amelyet a győri CAN Architects készített el. A szakértők akkor 120–200 millió forint közötti költségre becsülték a legszükségesebb beavatkozásokat: a tető helyreállítását, a beázások megszüntetését és a gombafertőzés megfékezését.

Szeptember 11-én Kósa Roland konkrét menetrendet mutatott be a Napóleon-házra. A cél állagmegóvó beavatkozásokkal megmenteni az épületet a további pusztulástól. A terv szerint 2025 végéig elkészülnek az állagmegóvási tervek és engedélyek, aztán a jövő év első felében a tetőszerkezet cseréjére, a gombafertőzés megszüntetésére, a homlokzat és a Szabadsajtó utca felőli fal stabilizálására, valamint a belső, omlásveszélyes részek biztonságossá tételére kerülhet sor.

A Győr-Szol vállalja a tervezés megrendelését, a városvezetés pedig a 2026-os költségvetésben külön forrást biztosít az épület állagmegóvására. A munkálatok után a Napóleon-ház nem lesz ugyan használható, de legalább elkerülhető a bontás.

Ez eddig jól hangzik, csakhogy Győrben vagyunk, ahol a városvezetés kisebbségben van, a közgyűlésben elsöprő többséggel bír a Fidesz–KDNP. Ennek pedig komoly súlya van, a történet ezen pontján ezt példával is tudjuk igazolni. Az állagmegóvás finanszírozását az ellenzéki városvezetés által megálmodott Zechmeister-terv is tartalmazza, ami leírja, hogy a város 2026-os költségvetésében 500 millió forintot különítenének el a belvárosi barokk épületek megóvására (ez lenne a Barokk Belváros Megmentéséért Alap), ebből a keretösszegből a lakóházak mellett a Napóleon-ház is részesül.

A Zechmeister-tervet azonban a jobboldali többség az október végi közgyűlésen lesöpörte az asztalról.

Így ha az engedélyezési és kiviteli tervek 2026 februárjára el is készülnek, a kivitelezés a nyáron csak akkor indulhat el, ha erre lesz politikai szándék és pénz. Megkerestük ezzel a kérdéssel Fekete Dávidot, a Fidesz–KDNP győri frakcióvezetőjét és a város néhány hónapja kinevezett miniszteri biztosát. Az volt a kérdésünk, hogy a Napóleon-házzal kapcsolatban mi az álláspontjuk, ők miként képzelik a ház jövőjét. Több hét eltelt, válasz azóta sem érkezett, ha cikkünk megjelenése után mégis reagál, frissíteni fogjuk azzal.

Kósa mindenesetre optimista, állítja, hogy politikai konszenzus van a frakciók között arról, hogy nem maradhat így az épület. Az előzetes becslések alapján 200-300 millió forintból a beázó tetőszerkezetet meg lehet javítani, és a falakba betelepedő könnyező gombát is ki lehet irtani, illetve az egyik házfalat, amely már kifelé dől, meg tudják fogni.

De mi az a könnyező gomba, ami a fő gondot okozza? A „könnyező házigomba” egy veszélyes, faanyagot károsító gombafaj, amely barna korhadást okoz. A nevét arról kapta, hogy a faanyag bontása során keletkező vizet cseppekben választja ki, így még a viszonylag száraz faanyagban is életképes marad. Nagyon veszélyes az épületekre, mivel fonalai képesek a falakon átterjedni és más cellulóztartalmú anyagokat (szigetelés, bútorok, könyvek) is elpusztítani.

Ha ki is tudják irtani, attól még az ingatlan nem lesz piacképes. Kósa Roland becslése szerint milliárdos tétel lenne az ingatlan teljes felújítása. „De, ha már nem lesz életveszélyes az épület, akkor le lehet úgy ülni egy magánbefektetővel, esetleg állami vagy uniós pályázaton indulni, hogy funkciót találjunk neki.”

Kósa optimizmusát alátámaszthatja, hogy a fideszes Szeles Szabolcs önkormányzati képviselő vezette Győri Értéktár Bizottság a minap felvette a „győri értékek” közé a Napóleon-házat. De ennél is nagyobb súllyal bírhat az a tény, amire szintén az alpolgármester hívta fel a figyelmet: ha a kormányhivatal örökségvédelmi hivatala kötelezi a várost a helyzet megoldására (mert megteheti), akkor már nem csak a városvezetés preferenciáján múlik, hogy az ikonikus épületet a sor elejére vegyék. A hivatal pénzt jó eséllyel nem fog biztosítani, a műemlékvédelmi előírások betartásánál tud segítséget nyújtani.

Kósa szerint a ház állapotánál megkerülhetetlen a politikai felelősség, arra utalt, hogy „miközben Dézsi Csaba András városvezetése (2020–2024) hagyta, hogy a Napóleon-ház az enyészeté legyen, a város 700 millió forintért romot vásárolt Rákosfalvy Zoltánéktól” – utalva a karnyújtásnyira lévő Schaeffer-ház 2022-es megvásárlására. Abban az ügyben Pintér Bence polgármester (Tiszta Szívvel a Városért Egyesület) feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, október elején nyomozás is indult az ügyben. A rendőrség válaszából tudjuk, hogy az ügy a szomszédos megyébe került: „büntetőeljárás folyik a Veszprém Vármegyei Rendőr-főkapitányságon”. De mivel folyamatban lévő ügyről van szó, ennél többet nem árultak el.