Első fokon 10 hónap letöltendőt kapott a nő, aki száz macskát tartott egy kőbányai lakásban

A vád szerint 107 macskát és egy kutyát tartott egy 73 négyzetméteres kőbányai társasházi lakásban egy nő, aki állatkínzás vádjával áll évek óta a bíróság előtt. Az ügyészség egy év szabadságvesztést, valamint két év közügyektől eltiltást indítványozott vele szemben, ám miután a K. J. nevű vádlott a 2023. októberi megtartott előkészítő tárgyaláson tagadta bűnösségét, hosszas büntetőper kezdődött. Végül a tavaly februári és novemberi tárgyalások után kedden megtartott újabb ülésig sem született ítélet, sokan a befejezés reményével érkeztek a Fővárosi Törvényszékre ezen a napon.

Az utolsó tárgyalási napon újabb tanúkat hallgattak meg. Közülük az egyik a macskás nő ismerőse volt, ő azt állította, hogy 2-3 havonta meglátogatta a nőt és rendszeresen járt a lakásban is, de ott sem beteg, elhanyagolt állatokat nem látott, sem állattartáshoz nem megfelelő körülményeket nem tapasztalt. A vád tanúja ezúttal az a rendőr volt, aki részt vett abban a szomszédok által kezdeményezett hatósági eljárás keretében, 2019 júliusában lezajlott akcióban, amelynek során behatoltak a nő lakásába, és miután ellenállt, megbilincselték és a pszichiátriára szállították, az élő és elhullott állatokat pedig elvitték a helyszínről. A rendőr vallomása alátámasztotta mindazt a borzalmat, amit a régóta húzódó ügyben eddig megismerhettünk. Lényegében arról szólt, hogy K. J. rengeteg macskával és egy idős kutyával élt együtt a lakásban, az állatok elhanyagolt állapotban voltak, és rettenetes koszban, illetve bűzben éltek, vagyis különös szenvedésnek voltak kitéve.

Az elsőfokú ítélet szerint a most a hatvanas évei közepén járó nő állatkínzást követett el, amikor nem gondoskodott megfelelően a macskákról és a kutyáról, ezért a bíróság 10 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte, illetve két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, és csak büntetése kétharmada után kerülhet feltételesen szabadlábra. Az ítélet részeként 320 ezer forint bűnügyi költség megfizetésére is kötelezték. Az ügyész az ítélet súlyosbításáért, a nő ügyvédje pedig felmentésért, illetve a büntetés végrehajtásának felfüggesztéséért fellebbezett, ezért az ítélet nem jogerős.

Mostanra a szélesebb nyilvánosságban is ismerősek lehetnek az előzmények. A 2019 nyári hatósági akció során a Segítő angyalok nevű állatvédő szervezet munkatársai készítettek emlékezetes fotókat a háziállat-horrorról. Miután a romos és rendkívül mocskos helyiségeket ábrázoló fotókat nyilvánosságra hozták, kevés kétségünk lehetett azzal kapcsolatban, hogy a társasházi lakásban egyetlen állat vagy ember számára sem voltak megfelelőek a körülmények. Erre utal az is, hogy az akció után 2,6 millió forintért kényszertakarítást tartottak, de még ekkor is további élő macskák kerültek elő.

A vádirat arra is kitért, hogy az állatokról nem gondoskodtak megfelelően, és mivel be voltak zárva, önmagukról sem tudtak gondoskodni. Miután zsákokban kihordták a bomlásban lévő tetemeket, illetve ketrecekben elszállították a még élő macskákat kiderült, hogy utóbbiak többféle betegségben szenvednek. Végül az összes állat elpusztult, a vádlott Pegaz nevű kutyáját pedig el kellett altatni, mert az idős agár is rendkívül rossz egészségi állapotban volt.

A tárgyalások során hosszas vita zajlott arról, hogy valóban több mint száz, esetleg csak néhány tucat macska élt, vagy inkább senyvedett-e a lakásban, illetve arról is, hogy hány centi vastagon borította ürülék a padlót. Mindez megfelelő értelmezési keretet ad az utóbbi évek legsúlyosabb állatkínzási ügyének, de a per egészére jellemző számháború a bíróság álláspontja szerint nem befolyásolta érdemben az ítéletet.

Ezt a keretet töltötte meg további tartalommal és tanulságokkal az ügyben kirendelt igazságügyi állatorvosi szakértő, Deim Zoltán szakvéleménye is. Mint a novemberi tárgyaláson történt meghallgatását kifejtette, az állatvédelmi törvény pontosan fogalmaz azzal kapcsolatban, hogy mikor jár el valaki a jó gazda gondosságával az állattartás során, és mikor lehet megállapítani, hogy a macskák súlyos elhanyagolás miatt szenvedtek. Deim szerint van összefüggés a kőbányai lakásból kihozott macskáknál megállapított FIV betegség, köznapi nevén a macska-AIDS, valamint más betegségek, illetve az állatok hosszú időn át tartó elhanyagolása közt.

Az elszállított macskák általában legfeljebb közepesen fejlettek és sok esetben gyengén tápláltak voltak, szőrük pedig csapzott volt. Testük saját váladékuktól volt szennyezett, de a rühösség sem volt ritka. Az elhanyagolás az ízületi betegség miatt elaltatott kutyával kapcsolatban is felmerült, noha K. J. szoros kapcsolatban lehetett az idős agárral, mert mint elmondta, az vele aludt az ágyban.

A szakértő arra következtetett, hogy a macskák tartási körülményei nem feleltek meg a törvényi előírásoknak. Amikor pedig az eljárás során szóba került a macskák számának és a sorsuk szomorú végkifejletének kapcsolata, erre Deim azzal reagált, hogy egy 60 négyzetméteres lakásban legfeljebb négy macska számára lehet minden szempontból megfelelő életkörülményeket biztosítani.

Mint mondta, figyelembe kell venni az egyedek nemét, korát, a köztük kialakuló hierarchiát, illetve biológiai szükségleteiket. Amikor ennél lényegesen több macska él összezárva, és nem látják el őket megfelelően, akkor pontosan olyan módon romlik le az egészségi állapotuk, úgy élik fel lassan saját tartalékaikat, illetve kapnak végül fertőző betegségeket, ahogy ez a kőbányai lakásból kihozott állatok esetében történt.

K. J. az évek óta húzódó ügy eddigi epizódjai során következetesen hárította, hogy elhanyagolta az állatokat, ezért azok szenvedtek. Vallomásában hangsúlyozta azt is, korábban nagyon sok állaton segített, és ezt erősítették a védelmében meghallgatott tanúk is. A macskás nő azt is kijelentette, hogy pszichiátriára szállították, miután elvették tőle az állatokat, ezen kívül fizikailag bántották, a fejét a földbe verték, és évekig öngyilkos akart lenni a történtek után.

Az utóbbi évek legviszolyogtatóbb állatkínzási ügyének tárgyalásain különös vita zajlott arról is, hogy K. J. vádlott szomszédai miért és mennyire érezhették a vádlott lakásából kiáramló bűzt. A védelem megközelítése szerint csak azután terjengett állatszag a társasházban, hogy 2019-ben, a hatósági intézkedés előtt tönkrement a lakás légkondicionáló berendezése. A nő egyik szomszédja szerint ugyanakkor régóta büdös volt a lakás környezetében, amit az állatmentők fotói alapján könnyedén okozhatott az összes helyiségben felhalmozódott ürülék és a macskatetemek bomlása.

K. J. és a kőbányai lakásban kínzott macskák és kutya esete nem egyedi, legfeljebb az állatok száma miatt tér el a hasonlóktól. Az Ügyészség 2024. májusi közleménye szerint egy pécsi nővel szemben szintén állatkínzás bűntette miatt indítottak eljárást, miután kiderült, hogy 26 macskával élt együtt egy önkormányzati panellakásban. Az állatok ott is kegyetlen körülmények közt éltek, ráadásul a nő a bérleti díjat és a közüzemi díjakat sem fizette, ezért a szolgáltatók kikapcsolták azokat, végül a lakásban ugyanolyan horrort találtak a hatóságok, mint Kőbányán.