Élő és mumifikálódott macskák, 20 centi vastag ürülék és felfoghatatlan állati szenvedés egy budapesti lakásban
2024. február 13. – 17:19
B. K. átverve érezhette magát amikor 2019-ben feleségével megvásárolták tizedik kerületi lakásukat. A szobák belmagasságát megfelelőnek találták, örültek, hogy nincs amerikai konyha, és B. szerint az épület jobb minőségű mint a mai lakóházak. Csakhogy amikor beköltözésük előtt néhány hónappal szerződést kötöttek az eladóval sem ő, sem a közös képviselő, sem a szomszédok nem hívták fel a figyelmüket, hogy a ház körül terjengő gyomorforgató szag nem a csatornából, hanem az egyik lakásból származik, ahol valaki rengeteg macskát tart.
Az új lakók a következő lakógyűlésen hallottak először a macskás nőként emlegetett K. Júliáról. A hatvanas éveiben járó nő korábban testépítő volt, rengeteg forrást találni róla az interneten. Többen ismerték a házból, de sokáig senki nem tudta, hogy pontosan hány állatot tart, és azt sem, hogy milyen körülmények közt.
A hivatalos feljegyzések szerint összesen 107, más források szerint 108 élő macskát, illetve tetemet távolítottak el a lakásból egy 2019. július 1-én tartott hatósági akción, ám még napokkal később, az összesen 2,6 millió forintos kényszertakarítás után is újabb állatok bukkantak elő.
Az állatok számát K. Júlia és ügyvédje következetesen kevesebbnek mondja, de az eset részletei közel öt évvel a történtek után is felkavaróak. Az sem véletlen, hogy az ügyész egy guruló kabinkoffernyi irattal érkezett kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalótermébe, ahol K. Júlia vádlott és a tanúk meghallgatásával folytatódott a nővel szemben zajló állatkínzási ügy tárgyalása.
A szomszéd vallomása alapján úgy tűnhet, hogy miután szembesült a borzalmas állapotokkal, feleségével csupán arra törekedtek, hogy elszigeteljék magukat a K. Júlia lakásából áramló bűztől, ezért egyebek mellett lefalaztatták az övével azonos irányba nyíló ablakot. Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. A férfi szerint korábban birtokvédelmi eljárás is indult, és született olyan jegyzői határozat is, amelyben megtiltották K. Júliának, hogy macskákat tartson az akkoriban az apja tulajdonában lévő lakásban, ám sem ez, sem a későbbi adminisztratív próbálkozások nem hoztak változást.
2019 július elsején a Segítő Angyalok nevű, állatvédelemmel és felvilágosítással foglalkozó cég munkatársai, valamint a helyi jegyző, a rendőrség és a Fővárosi Katasztrófavédelmi igazgatóság emberei vonultak a helyszínre, hogy bejussanak K. Júlia lakásába. Az intézkedésről a peranyaghoz csatolt rendőrségi jegyzőkönyvből derült ki a legtöbb részlet, amit a bíró olvasott fel a keddi tárgyaláson.
A hatóságok reggel hét óra körül értek a házhoz, becsöngettek K. Júliához, ám mivel nem reagált, elkezdték lebontani a bejárati ajtót védő biztonsági rácsot. A nő végül meztelenül nyitott ajtót, és kérte, hogy hagyják abba a bontást. Mivel ezután sem engedett be senkit, az egyenruhások az ablakokon próbáltak bejutni. Eleinte zavartan viselkedett, később sem sikerült békés megoldást találni, ezért lefogták.
A nő még akkor is rugdosott és kiabált, amikor már többen állták körül a kikényszerített bejutás után, sőt, ezt még akkor sem hagyta abba, amikor megbilincselték, ezért mentővel a Nyírő Gyula Kórház pszichiátriájára szállították.
A körülbelül hetven négyzetméteres lakásban lépni sem lehetett az állati ürüléktől, ami Cs. Viktória, a Segítő Angyalok munkatársa szerint 20 centi, K. Tamás a ház egykori közös képviselője viszont 30 centiméter vastagon borította a szobák padlóját.
A szag forrását tehát megtalálták. Szinte mindenhol élő és halott állatokat láttak, macskakölykök kerültek elő a szekrényekből, egy ágyban egy lebénult példány ürülékhalmon feküdt, a tetemek egy része pedig korábban bomlásnak indult. Cs. Viktóriáék az élő és halott állatok összegyűjtése miatt 2-3 alkalommal jártak a lakásban, és még akkor is találkoztak 3-4 macskával.
A helyszíni fotók alapján évek óta romolhatott a körülbelül hetven négyzetméteres lakás állapota, ezért nehezen kerülhette el K. Júlia figyelmét, hogy nem képes megfelelő körülményeket biztosítani. A jog szerint a gerinces állatok esetében az elhanyagolás súlyos formája is felveti az állatkínzás bűncselekményének gyanúját, amiért alapesetben kettő, minősített esetben viszont három év szabadságvesztés jár Magyarországon. Az élő macskák az egészségügyi státuszuknak és a törvényeknek megfelelő ellátást kaptak, ami 14 nap karanténnal kezdődött.
R. Tamás állatorvos már nem praktizál, de 20 éve ismerte K. Júliát, akinek a kutyáit gondozta, ugyanakkor többször egyeztetett vele a macskák ellátásáról is. A bejelentések miatt többször járt a lakásnál, de mivel nem kényszeríthet senkit, hogy engedje be, ezekről a sikertelen vizitekről azt mondta: már az utcáról is érezni lehetett az erős szagot, ha nyitva volt valamelyik ablak.
2019 július elsején egy kutyát is találtak a lakásban. A Pegaz nevű orosz agárról a tárgyalás későbbi szakaszában is esett szó, hiszen a szintén állatorvosként tevékenykedő, tanúként beidézett T. Tímea ezt a kutyát látta el többször 2018-ban. Pegazt egyszer, még a háziállat-pokol felszámolása előtt 2019-ben is vizsgálta, amikor elmondása szerint jó egészségi állapotban volt az idős agár.
Amikor előkerültek a macskák, a lakásban élő agár is menhelyre került. Pegaznak a betegségei miatt mind a négy végtagja lebénult, végül el kellett altatni. Az azonban továbbra is vita tárgya, hogy a lakásban átélt borzalmak, a kora, esetleg az elszállítása után átélt trauma pecsételte-e meg a sorsát.
Hasonlóan plasztikus beszámolót adott a tizedik kerületi lakásból élve elszállított macskákról R. Tamás. Először négytől vett vérmintát szúrópróba-szerűen, majd amikor a mintákban legalább egy, de olykor kétféle betegség nyomait is felfedezte, a többi macskától is vért vettek. Így derült ki, hogy 80-85 százalékuk beteg volt, jellemzően macskaleukózisban, illetve macska-AIDS-ben szenvedtek, de jellemző volt a fülrüh és az evést nehezítő szájnyálkahártya-burjánzás is.
A fertőzéses betegségeket az összezártságon kívül az állatorvos szerint az is okozhatta, hogy a macskák nem kapták meg a szükséges védőoltásokat, és megfertőzték egymást. Mégsem a felsoroltak, hanem parvó vírus okozta a macskák halálát. A kórokozó az állatorvos szerint „robbanásszerűen” végzett egy kivételével az összessel, de előbb-utóbb akkor is kimúltak volna az állatok, ha nem szállították volna el őket K. Júlia lakásából.
R. Tamás felhívta a figyelmet arra is, hogy az állatoknak szánt védőoltások nem olcsók és nem is kötelezőek, de nagyon ajánlottak. Az pedig szintén, hogy amikor valaki az utcáról szeretne befogadni egy macskát vagy kutyát, először vizsgáltassa meg alaposan egy állatorvossal és gondoskodjon az ivartalanításáról. Ez K. Júlia macskáinak zöme esetében annak ellenére nem történt meg, hogy ez a tizedik kerületben élők számára nem kerül pénzbe.
A nő ügyvédje két szálra építette fel a védelmi stratégiáját. Egyrészt a tanúkat kérdezve ő és a vádlott is vitatták, hogy valóban ilyen sok macska volt a lakásban, valamint azt is, hogy nem megfelelő körülmények közt tartották őket. Ez utóbbi tulajdonképpen az ügy legfontosabb kérdése, hiszen ettől függ, hogy K. Júlia elkövette-e az állatkínzást, vagy sem.
Bár a bírósági hirdetményben szerepelt, a keddi tárgyalás végén nem született ítélet az ügyben. K. Júlia állította, hogy a lakásban akkor fordultak rosszra a dolgok, amikor végképp tönkrement a klímaberendezés, amiből szerinte valaki kieresztette a gázt. Az macskák orvosi ellátásának hiányával kapcsolatos állításra azzal reagált, hogy több állatorvos ismerőse is van, akik ingyen segítettek neki az évek során. Ez nehezen ellenőrizhető, mert nincs egységes magyar állatorvosi nyilvántartás.
A folytatásban szeretnék tanúként beidézni még egy szomszédot és L. Györgyöt. Utóbbi személye valóban fontos lehet az ügy megítélése szempontjából, hiszen közte és K. Júlia közt éveken át szoros együttműködés folyt, természetesen a macskákkal kapcsolatban.
Utólag lehetetlen megmondani, hogy pontosan hány élő és elhullott macskát szállítottak el 2019. július 1. után a tizedik kerületi társasházi lakásból, de ebben az ügyben így vagy úgy azért mégis csak az emberi közöny a biztos pont. E nélkül ugyanis biztosan senki nem tudna gondatlanságból vagy szándékosan a négy fal közé rekeszteni ennyi állati szenvedést úgy, hogy évekig kelljen várni, mire bárki közbelép.