Az utóbbi évek legundorítóbb állatkínzási ügyében arról szól a vita, hogy 50 vagy 100 macskát tartottak-e egy kőbányai lakásban

A ritka alomtakarítás vagy a teljes hiánya, a nem megfelelő táplálás, a szükségesnél kevesebb friss ivóvíz, a szűk térből adódó zsúfoltság és a védőoltások elmulasztása miatt kialakuló betegségek egyaránt szenvedést okoznak a háziállatoknak, de ez a szenvedés felfoghatatlan mértéket ölt, ha a helyszín egy olyan 73 négyzetméteres lakás, mint ahová 2019 nyarán hatoltak be a katasztrófavédelem munkatársai és a rendőrök, hogy feltárják a házbeliek egy részét régóta zavaró intenzív bűz forrását.

Az intézkedésről készült jegyzőkönyv nyilvánosságra került részletei, illetve a vádirat szerint összesen 107, más források szerint 108 élő macskát, illetve tetemet távolították el. A lakást használó K. Júliával szemben idén tavasszal állatkínzás miatt indult eljárás a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, amelynek szerdai tárgyalásán újabb részletek derültek ki.

Tanúként hallgatták meg egy fiatal nőt, aki védelmébe vette K.-t. Mint elmondta, 2016 óta ismerik egymást, korábban többször is együtt sétáltatták kutyáikat a közeli parkban, és a vádlott idős orosz agara akkor jó állapotban volt. Beszámolójából kiderült az is, hogy amikor szükséges volt, autóval 20 kilós kiszerelésben állateledelt hoztak a macskáknak egy szakáruházból. K. Júliát pedig barátságos, állatszerető emberként ismeri, akinek csupán egyetlen szomszéddal volt konfliktusa, azzal aki később eljárást kezdeményezett a lakásban uralkodó állapotok miatt.

Csakhogy a további kérdésekre adott válaszok arra is rávilágítottak, hogy a nő soha nem járt K. Júlia lakásában, és bár őt nem zavarta szag, elismerte, hogy azt határozottan érezni lehetett. A macskaszag akkor kezdett terjengeni a lépcsőházban, amikor 2019. nyarán elromlott a klímaberendezés a lakásban. Ezért, bár K. szerint sokáig a házbeliekre tekintettel nem akart szellőztetni, és eleinte később is csak résnyire nyitotta ki az ablakokat, egy idő után ez nem volt elég.

Végül egy forró nyári napon a katasztrófavédelem emberei szintén az ablakon másztak be a lakásba. Majd a rendőrök is bejutottak, és az erről készült jegyzőkönyv szerint a padlón 20 centiméter vastag állati ürüléket, sok beteg állatot, valamint tetemet találtak. Az ügyészt nem hagyta nyugodni a légkondicionáló szerepével kapcsolatos állítás, ezért megkérdezte a vádlottat, hogy ha minden rendben volt a lakásban, akkor miért nem szellőztette rendszeresen? Erre a kérdésre azonban nem érkezett érdemi válasz.

Pedig az állatok száma, legalábbis nagyságrendje, illetve ennek távolról is érzékelhető hatásai mégiscsak fontosak. Érezhette ezt K. Júlia és védője, akik később is kitartottak amellett, hogy a tetemekkel együtt száznál lényegesen kevesebb macska volt a lakásban, és a kutyás szomszéd szintén azt mondta a bíróságon, hogy harmincat hoztak ki a hatóság emberei, legalábbis ő ennyit látott. A macskák számáról folyó vitában nehéz eligazodni, mert a rendőrségi jegyzőkönyvvel szemben a peres iratokban máshol ötven körüli szám szerepel. Ugyanakkor az állatok sorsa számuktól függetlenül megpecsételődött azzal, hogy a lakás adottságaihoz képest túl sokan tengették életüket összezárva.

A tárgyalásra videón keresztül kapcsolódott be Deim Zoltán igazságügyi állatorvosi szakértő, aki a helyszíni jegyzőkönyv és fotók, valamint falak közé zsúfolt macskafarm felszámolásában és az állatok későbbi elaltatásában részt vevő hatósági állatorvos jelentése alapján alkotott szakvéleményt a körülményekről.

A szakértő szerint pontosan fogalmaz a jogszabály azzal kapcsolatban, hogy mikor jár el valaki a jó gazda gondosságával az állattartás során, és melyek azok az esetek, amikor a macskák súlyos elhanyagolás miatt szenvednek. A mostani ügyre térve kifejtette, közvetlen összefüggés van a kőbányai lakásból kihozott macskáknál megállapított FIV betegség, köznapi nevén a macska-AIDS, valamint más betegségek, illetve a hosszú időn át tartó elhanyagolásuk közt.

Deim kitért arra is, hogy a kihozott macskák általában legfeljebb közepesen fejlettek és sok esetben gyengén tápláltak, szőrük pedig csapzott volt, testük saját váladékuktól szennyezett, de a rühösség sem volt ritka. Az elhanyagolás az ízületi betegség miatt elaltatott kutyával kapcsolatban is felmerült, noha K. Júliának szoros kapcsolata lehetett az idős agárral, mert mint elmondta, az vele aludt az ágyban.

A szakértő összességében arra következtetett, hogy macskák tartási körülményei nem feleltek meg a törvényi előírásoknak. Amikor pedig ismét szóba került a macskák számának jelentősége a sorsuk szomorú végkifejletével kapcsolatban, arra egy kérdésre adott válaszában azzal reagált, hogy egy 60 négyzetméteres nettó alapterületű lakásban legfeljebb négy macska számára lehet minden szempontból megfelelő életkörülményeket biztosítani, figyelembe véve az egyedek nemét, korát, a köztük kialakuló hierarchiát, illetve biológiai szükségleteiket.

Amikor ennél lényegesen több macska él összezárva, és nem látják el őket megfelelően, akkor pontosan olyan módon romlik le az egészségi állapotuk, úgy élik fel lassan saját tartalékaikat, illetve kapnak végül fertőző betegségeket, ahogy ez a kőbányai lakásból kihozott állatok esetében történt, fejtette ki Deim Zoltán.

Mindezt egészen máshogy látja K. Júlia és védője, illetve a velük érkezett tanú. A vádlott szerint ugyanis az elhíresült állattartási körülmények drámai romlásának a klíma meghibásodása volt az oka, a vele szemben indított eljárásnak pedig a lakásból a meleg miatt terjengő szag. Ezzel kapcsolatban K. többször elismételte azt is, hogy valaki rendszeresen kieresztette a klíma működéséhez szükséges gázt, ám az nem derült ki, hogy ki tehetett ilyet. A klímahibára épített állítást igazolhatta volna az az ismeretlen férfi, akit a macskás nő tanúként emlegetett a csütörtöki tárgyaláson, ám az illető hiába jelent meg a bíróságon, meghallgatására nem került sor, mert nem kapott idézést.

Az eddig megismert részletek mellett két lefolytatott tárgyalás után nehéz nagy meglepetéseket várni a Pesti Központi Kerületi Bíróság ebben az ügyben jövő márciusra kitűzött következő ülésétől. Akkor a védelem további tanúi mellett a kőbányai lakásban végrehajtott akcióban résztvevő egyik rendőrt is meghallgatják majd. K. Júlia sérelmezi, hogy durván bántak vele, és miután a nagy melegben meztelenül tartózkodott a lakásban, így is vitték el erőszakkal a helyszínről, a lakáskulcsot pedig csak napokkal később kapta vissza. Hogy a köztes időben mi történt, az eddig nem derült ki, de annyi biztos, hogy 2,6 millió forintért kényszertakarítást végeztek a hatóság döntése alapján, amikor újabb élő macskákat és tetemeket találtak.