A Pride egyik rendezvényének megzavarásával vádolt Budaházy ügyvédje szerint nem is aktuális az ügy most, hogy a kormány is betiltaná a rendezvényt

„Diszkriminatív és intoleráns volt a szervezők részéről”, hogy nem engedték be 2019-ben a homofób, szélsőjobboldali Budaházy Györgyöt és társait egy beszélgetésre, ami a szexuális kisebbségekről szólt, legalábbis ezt állította az ügy keddi előkészítő ülésén a három vádlott védője, a korábbi jobbikos képviselő, Gaudi-Nagy Tamás. A korábban terrorizmusért elítélt, majd köztársasági elnöki kegyelmet kapó Budaházy tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, amikor a vád szerint többek között homofób megjegyzésekkel csoportosan megzavarta a 2019-es eseményt.

Kedden Budaházy társa, a szélsőjobboldali Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) vezetője, Barcsa-Turner Gábor és a harmadrendű vádlott, W. Pál Péter is tagadta, hogy bűnös lenne, így nem mondtak le a tárgyalási jogukról. Ezzel a vádlottak azt is elutasították, hogy az ügyészség által indítványozott büntetést, vagyis két év börtönt négy év próbára bocsátással.

Budaházyt társaival együtt közösség tagja elleni erőszakkal vádolja az ügyészség. A vádirat szerint Budaházy és társai a 2019-es Budapest Pride Fesztivál egyik rendezvényén keveredtek szóváltásba a szervezőkkel. Viselkedésükkel és kijelentéseikkel, „kihívóan közösségellenes” magatartásukkal riadalmat keltettek a szervezőkben és az esemény résztvevőiben, ezért emelt vádat ellenük az ügyészség. Az ügyészség 2024 szeptemberében felfüggesztett börtönbüntetés mellett pártfogó felügyelet elrendelését indítványozta a vádlottakkal szemben.

A Magyar LMBT Szövetség a Háttér Társasággal közösen használt, XIII. kerületi irodájába 2019. július 1-n szervezett beszélgetést. Budaházy és társai negyedórával a rendezvény előtt szélsőjobboldali szervezetek logóit ábrázoló pólókban gyülekeztek az irodához közel. A Háttér Társaság közleménye szerint később az egyik szervezőt meglökve jutottak be végül annak a társasháznak az udvarára, amelyben az eseménynek helyszínt adó iroda is volt. Körülbelül tízen mentek be, majd a rendezvényre érkezőket homofób megjegyzésekkel sértegették. Kifeszítettek az iroda ajtajára egy „Tiltsák ki az LMBT propagandát az iskolából” feliratú molinót is. Egyik pillanatról a másikra viszont távoztak az épületből, de a bejárat előtt megálltak és hangosan skandáltak olyan üzeneteket, hogy „bújjatok ki” és „tiltsák be”. Már az esemény után vették észre az irodában tartózkodók, hogy a nyitott ablakon keresztül valakik kutyaürüléket dobtak az irodába.

Védőjük szerint csak „társadalmi veszélyre” hívták fel a figyelmet azzal, hogy megjelentek a hat évvel ezelőtti rendezvényen. Gaudi-Nagy szerint ráadásul „anakronisztikussá” vált az ügy, mert 2019 óta már törvény védi a gyerekeket az LMBT-propagandától, sőt, jelenleg a parlament előtt van a Budapest Pride betiltásáról szóló törvény is. Az ügyvéd emiatt is indítványozta, hogy bűncselekmény elkövetése hiányában ejtse a vádat az ügyészség. Ezt az indítványt az ügyészség elutasította, úgyhogy megkezdődött az ügy tárgyalása.

Szerinte jogosan volt ott

Miután tagadta bűnösségét, Budaházy pár észrevételt is tehetett a vádirattal kapcsolatban. Mivel azonban már az előkészítő ülésen az ártatlanságát bizonyító bizonyítékokról akart beszélni, Németh Leona bírónőnek le is kellett állítania. A terrorizmusért elítélt, de kegyelemben részesült szélsőjobboldali aktivista azt hozta fel, hogy a 2019-es esemény leírása szerint mindenkit szívesen látnak, ezért is tagadja, hogy társaival együtt jogtalanul tartózkodtak a helyszínen. „Az internet nem felejt”, mondta Budaházy, aki hozzátette, hogy a házirend betartása sem szerepelt a leírásban.

Budaházy nem először ült a vádlottak padján. A több mint tíz éven át húzódó Hunnia-ügy főszereplője is ő volt. Ez a per többek között azért indult ellene, mert 2007 és 2009 között csoportosan követett el Molotov-koktélos és robbantásos támadásokat az akkor kormányon lévő MSZP és SZDSZ pártirodái, illetve a pártok politikusainak ingatlanjai ellen. Budaházy az ügy miatt 2022-ben bűnszervezetben elkövetett terrorcselekményekért és más bűncselekményekért első fokon tizenhét év fegyházat kapott. 2023 márciusában, másodfokon az ítéletét hat év fegyházra mérsékelték. Egy hónappal később viszont kegyelmet adott neki Novák Katalin akkori köztársasági elnök. Budaházy így 2023. április 27-én lóháton hagyhatta el a váci börtönt.