Többszörösen kifizetett szoftver és családi összefonódások – ítélet jön a Pécsi Vagyonhasznosító volt vezetőjének ügyében

A Pécsi Vagyonhasznosító volt kommunikációs vezetőjének sógora nyert meg egy marketinges szerződést 2018-ban, de a kommunikációs vezető a beszerzést bíráló bizottság elnökeként nem jelezte a tagoknak, hogy összeférhetetlenségről lehet szó – derült ki a Pécsi Járásbíróságon folyó perben. A bíróság most a volt kommunikációs vezetőt hallgatta meg tanúként, aki akkoriban szavai szerint „laza szexuális kapcsolatot” tartott fenn az önkormányzati cég vezérigazgatójával, az ügy vádlottjával.

Egyetlen tanú meghallgatásával és a perbeszédekkel folytatódott csütörtökön az önkormányzati tulajdonú Pécsi Vagyonhasznosító Zrt. (PVH) volt vezérigazgatója ellen indított pótmagánvádas eljárás. A 2019-es önkormányzati választások után az ellenzéki városvezetés a korábbi, fideszes városvezetés idejét érintő átvilágításokat indított az intézményeknél, önkormányzati cégeknél. Ennek következményeként takarékosabb lett a cégek gazdálkodása, önkormányzati vagyont szereztek vissza és több tucat feljelentés született.

Utóbbiak többsége azonban nem jutott vádemelésig. Néhány ügyben a feltárt bizonyítékok, tények alapján úgynevezett pótmagánvádas eljárások indultak. Az üzletek bérbeadásával, piacok üzemeltetésével foglalkozó PVH volt vezérének ebben az ügyében – több van folyamatban – az egykori cégvezetőt hűtlen kezeléssel vádolják. Ráadásul itt is két ügyet egyesítettek: egy rendeltetésszerűen sosem működő, de többszörösen kifizetett ügyviteli szoftver beszerzéséről és egy marketingkommunikációs tanácsadási szerződésről kell hamarosan első fokon ítéletet mondania a Pécsi Járásbíróságnak.

A volt élettárs, a PVH egykori kommunikációs vezetője korábban írásban nyilatkozott, mivel életvitelszerűen Dubajban élt. De egy másik, PVH-hoz kapcsolódó ügyben – ahol a volt vezérigazgató, a volt gazdasági vezető, a cég volt jogásza és az egykori kommunikációs vezető szülei is vádlottak – nemrég kiderült, hogy időközben visszaköltözött Magyarországra. Így a vád sokszori indítványára mégis beidézte a bíróság.

Mint tanú elmondta, hogy neki a sajtóval, nyilvánossággal és belső kommunikációval kapcsolatos feladatai voltak. A szóban forgó marketinges szerződésre azért volt szükség, mert a cégnél hiányoztak a stratégiaalkotáshoz szükséges erőforrások. A vagyonhasznosító imázsának javítása, a bérlők elégedettségének növelése és a társadalmi felelősségvállalás erősítése volt a cél. Elmondása szerint nem ő döntött arról, hogy mely cégeket kérjék fel ajánlattételre, és nem tudta már felidézni, hogy miért pont a meghívott három cég került képbe.

Az ajánlatok bekérése sem az ő feladata volt, és arra sem emlékezett, hogy milyen szakmai szempontok alapján bírálták el a sógorához kötődő cég pályázatát. Szerinte a stratégiát tartalmazó dokumentumok rendben elkészültek, ezeket alkalmazták is. A budapesti céggel – lényegében a sógorával – személyesen és Skype-on tartotta a kapcsolatot, ezekről a tárgyalásokról szóban tájékoztatta a cégvezetést. A vád kérdésére, hogy ebben az időszakban már a vádlott élettársa volt-e, a tanú úgy válaszolt, hogy akkoriban inkább „laza szexuális kapcsolat” volt közöttük.

A vád képviselője kitért arra, hogy több bizonyítási indítványukat nem fogadta be a bíróság, így az ügyet feltáró jogászt, közbeszerzési tanácsadót és a cég egykori közbeszerzési tanácsadóját sem sikerült meghallgatni. Úgy látják, hogy ennek ellenére egyértelműen sikerült bebizonyítani, hogy rengeteg szabálytalanság történt a beszerzések során, a kifizetéseket nem támasztották kellőképpen alá, így nem érvényesült a felelős gazdálkodás elve sem. A rendeltetésszerűen sosem működő szoftvert háromszor fizette ki a cég, Végül 2021-ben az új cégvezetés egy másik céggel rendesen megcsináltatta a szoftvert, amely már valóban képes volt ellátni mindent. Ők a korábbi költéseknek majdnem a feléből megvalósítottak mindent, amit ígértek. A volt vezérigazgatóra börtön- és pénzbüntetés kiszabását, valamint a közügyektől való eltiltást kértek.

A védelem szerint megalapozott volt a nyomozóhatóság döntése, hogy nem állapították meg még a bűncselekmény gyanúját sem. Úgy látja, hogy a pótmagánvádnak nem sikerült itt sem kétséget kizáróan bebizonyítani a bűncselekményt, csak teóriák és következtetéseket terjesztettek elő. A vádlott képviselője szerint a vagyoni hátrányt az esetleges szabálytalanságok – amiket nem sikerült alátámasztani – sem bizonyítják, de azoknak eleve nincs is relevanciája, mivel a teljesítés minden esetben megtörtént.

Az ügyben március elején hirdet első fokon ítéletet a Pécsi Járásbíróság.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli hírlevél szerkesztője, amire itt lehet feliratkozni.