Nem hangzott el a parlament nemzetbiztonsági bizottságának legutóbbi, múlt kedden tartott ülésén a titkosszolgálati vezetők részéről, hogy a Direkt36 tényfeltáró központ bármilyen módon érintett lenne abban a titkosszolgálati műveletben, amelynek célja Orbán Viktor miniszterelnök lejáratása, tudtuk meg több, egymástól független, de a bizottsági ülésen elhangzottakat ismerő forrásból.
Azt, hogy a Direkt36 nem került szóba az ukrán műveletről szóló ismertetésben, lapunknak Sas Zoltán, a bizottság jobbikos elnöke is megerősítette. Az viszont Sas szerint helytálló, hogy valóban folyik egy ukrán titkosszolgálati művelet Magyarország és a miniszterelnök ellen, erről valóban kaptak tájékoztatást a bizottság tagjai, de konkrétumokat nem árulhatott el.
Annak ellenére, hogy a Direkt36-tal kapcsolatban nem is merült fel, hogy az ukrán művelet része lenne, a nemzetbiztonsági ülés után a Fidesz egyből lőni kezdett a független sajtóra, azon belül is a Direkt36-ra, amely éppen múlt héten, de már a bizottsági ülés után mutatta be az azóta több mint kétmilliós nézettséget hozó filmjét Orbán Viktor családjának gazdasági birodalmáról. A Magyar Nemzet az ülés után arról írt, hogy „a magát oknyomozó portálnak nevező, a Telex felületén működő Direkt36 már el is kezdett készíteni egy lejárató videót” az ukrán titkosszolgálati akció részeként.
A Magyar Nemzet vádjaira reagálva a Direkt36 azt írta: a kormánypárti újság állításaiból egy szó sem igaz. A dokumentumfilm, ahogyan a Direkt36 összes cikke, egyéb tartalma, a szerkesztőség munkájának eredménye. Később Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója írta azt a közösségi oldalán, hogy „a Direkt36 Orbán Viktort támadó filmje az ukrán állam lejárató kampányának első eleme”, amire a Direkt36 ismét cáfolatot adott ki.
Amit most látunk, az valójában két, egymástól független folyamat, és mindkettőnek más-más a célja. Egyrészt a magyar titkosszolgálatok szerint ténylegesen zajlik egy ukrán művelet, jól beazonosítható szereplőkkel, de ennek részletei értelemszerűen titkosak. És van egy másik folyamat:
a Fidesz ezt a valós jelenséget pártpolitikai célokra használja, összekeverve a hazugságot az igazsággal.
Kommunikációs szempontból ez a technika a Fidesz részéről kényelmes, hiszen ezzel a módszerrel olyan tartalmi elemeket emel be a nyilvánosságba, amiről tudja, hogy az érintett titkosszolgálatok úgysem kommentálhatják. A nemzetbiztonsági bizottsági ülésen elhangzottaknak ugyanis csak egy kis része kerülhet ki a nyilvánosságba, attól pedig nem kell tartaniuk, hogy Ukrajna az ügyben megszólalna. Éppen ezért hiába vár bizonyítékokat vagy konkrétumokat az ukrán műveletről akár az ellenzék, akár a sajtó, a titkosszolgálati világ természetéből fakadóan ilyet nem kaphat.
Mindeközben a kormánnyal kritikus szereplők – érthető módon – gyanakvóak. Főleg azután, hogy az ellenségkép gyártása és a nemzetközi összeesküvés-elméletek felerősítése eddig is szerves része volt a kormányzati kommunikációnak, csak éppen nem egy konkrét állam, hanem szimbolikusabb szereplők álltak a középpontjukban, mint például Soros György, Brüsszel, a nemzetközi spekulánsok, a mélyállam és még sorolhatnánk napestig.
A Fidesz mindig is előszeretettel használta kommunikációjában a titkosszolgálati műveletezést. Miközben az például, hogy egyes amerikai demokrata párti körök által is favorizált szervezetek pénzügyileg támogatnak számukra fontos értékeket képviselő külföldi aktorokat, például civil szervezeteket vagy akár politikai szereplőket, még nem jelent amerikai titkosszolgálati (értsd: CIA-s) finanszírozást. Ahogy az sem magyar hírszerzési befolyásolási művelet, ha a kormánypárthoz köthető és az állam pénzén felhizlalt, de egyébként civilnek mondott szervezetek az amerikai politikában mozgó aktorokat pénzelnek, mint ahogy tették ezt Donald Trump hívei körében vagy az amerikai altright mozgalom környékén. Míg ezeket nyíltan, nem leplezetten végzik, addig a titkosszolgálati műveleteket a lehető legnagyobb titokban, konspiratívan hajtják végre.
Ukrajna egy titkosszolgálattal rendelkező állam, amely éppen háborúban áll Oroszországgal, és egzisztenciális fenyegetettségnek van kitéve – így nem említhető egy lapon a nem állami szereplőkkel.
A háborúban álló Ukrajnának nemzetbiztonsági érdeke lehet, hogy megpróbáljon olyan államokban kavarni, amelyekről úgy véli, hogy a külpolitikájuk veszélyt jelent rájuk nézve, vagy sértik az érdekeit. Ukrajna szemében ilyen lehet az Oroszországgal kapcsolatban az EU-n belül különutas politikát képviselő Magyarország, Szlovákia vagy az EU-n kívül Szerbia. És persze ugyanígy – ennél jóval nagyobb erőforrásokkal – a másik háborús félnek, Oroszországnak is vannak ilyen műveletei Európa-szerte.
Ugyanez fordítva is igaz lehet, tehát a magyar hírszerzés is aktív lehet Ukrajnában Magyarország külpolitikai érdekeinek védelmében. 2015 nyarán Lázár János – aki akkor miniszterként a hírszerzést végző Információs Hivatalt is irányította – erről nyíltan beszélt is egy nemzetbiztonsági bizottsági ülésen.
Lázár akkor azt mondta, hogy az akkori ukrán–orosz konfliktus nyomán radikálisan megváltozott az ország nemzetbiztonsági helyzete, és ezért is kell átszervezni és a létszám növelésével megerősíteni az Információs Hivatalt.
„A katonai titkosszolgálat, katonai hírszerzés és a polgári hírszerzés ebben a munkában Ukrajnában kiválóan teljesített”
– fejtegette Lázár, aki arról is beszélt, hogy a kijevi külügyminisztérium mindent megtesz azért, hogy akadályozza a kárpátaljai magyarság mindennapjainak megkönnyítését célzó magyar kormányzati törekvéseket.
Lázár akkori megnyilvánulását egykori magyar hírszerzők nehezményezték, mondván, ezzel olyan titkot fecsegett ki, ami veszélyeztetheti a magyar szolgálatok ukrajnai pozícióit. Hogy ez mennyire volt valós aggodalom, nem tudhatjuk, de azt igen, hogy az ukrán és a magyar szolgálatok régóta dolgoznak egymás ellen.
Ám ezekről az aktivitásokról leginkább csak akkor szerez tudomást a nyilvánosság, ha valamelyik érintett ország titkosszolgálatának ez érdekében áll. Vagy rosszabb esetben akkor, ha valamelyik ország kormányának áll érdekében ennek a kiszivárogtatása, akár annak ellenére is, hogy ezzel az ellenérdekelt államban a saját titkosszolgálati pozíciót gyengíti. Noha a színfalak mögé nem lehet belátni, bizonyos eseményekből ki lehet következtetni azt, hogy
ami most zajlik, az – a Fidesz belpolitikai célokat szolgáló fals kommunikációján túl – egy titkosszolgálati játszma része.
A nemzetbiztonsági bizottság január 14-i ülésén elhangzottakból a sajtó figyelmét főleg Rogán Antal amerikai kitiltásának ügye kötötte le, pedig úgy tűnik, a titkosszolgálati vezetők már akkor megszellőztették az ukrán műveletet. Az akkori ülésen már elhangzott, hogy a titkosszolgálatok szerint érzékelhető egy olyan folyamat, amelynek több olyan szereplője is van, akik a nemzetközi térben is beazonosíthatók.
Sas Zoltán a január 14-i ülés után arról beszélt, hogy ezek az általa meg nem nevezett szereplők a titkosszolgálatok észlelése szerint igyekeznek még az új amerikai adminisztráció hivatalba lépése előtt beárnyékolni az amerikai–magyar kapcsolatokat, és azok hatékonyságát rontani. Sas ezzel kapcsolatban a Telexnek bővebben akkor sem nyilatkozhatott, de ki lehetett következtetni, hogy a régióban van olyan állam, vagy vannak olyan államok, amelyek nem érdekeltek az amerikai–magyar politikai kapcsolatok javulásában egy Trump-adminisztráció esetén, ezért még a titkosszolgálataikat is bevethetik annak érdekében, hogy ezt a kapcsolatot megfúrják.
Elképzelhető, hogy a január 14-i ülésen elhangzott mondatokat a szolgálatok üzenetnek, amolyan jelzésnek szánhatták Ukrajnának, így jelezve nekik, hogy tudnak a tevékenységükről. Így aztán annak is lehet jelzésértéke, hogy a következő ülésen már meg is nevezték az országot. Ez a lépés akár arra is utalhat, hogy az ukránok nem álltak le a művelettel – ha ezt tették volna, akkor valószínűleg nem nevezik néven őket. Persze azzal, hogy az információ kikerült, a magyarok is sokat kockáztatnak, a titkosszolgálatoknak ugyanis a legfontosabb a forrásaik és módszereik védelme. Ami egyelőre ebben a történetben nem látható tisztán, hogy
mi volt az előrébb való: a politikai vagy a titkosszolgálati érdek?
Az, hogy a közvélemény értesüljön az ukrán műveletről, amit ezáltal pártcélokra is fel lehessen használni, vagy az, hogy az ukránok kapjanak egy erős jelzést?
Ez a cikkünk ide kattintva angol nyelven is olvasható a Telex English oldalán. Nagyon kevés az olyan magyarországi lap, amelyik politikától független, és angol nyelvű híreket is kínál. A Telex viszont ilyen, naponta többször közöljük minden olyan anyagunkat angolul is, amelynek nemzetközi relevanciája van, és az angolul olvasó közönségnek is érdekes lehet: hírek, politikai elemzések, tényfeltárások, színes riportok. Vigye hírét a Telex English rovatnak, Twitterünknekés angol nyelvű heti hírlevelünknek az angolul olvasó ismerősei között!
