A gazdagok kiröhögik a 468 ezer forintos bírságot: módszerek, amikkel le lehetne verni a gyorshajtást

A Fővárosi Közgyűlés december 18-i ülése nem támogatta Karácsony Gergely főpolgármester extrém gyorshajtók szigorúbb, akár az autó elvételével járó szankcionálására vonatkozó javaslatát. A főpolgármester felvetette, hogy jelentős sebességtúllépés esetén először 6 hónapra foglalják le, a visszaesőktől pedig végleg kobozzák el az autójukat. A Tisza Párt szerint az ilyen típusú javaslatokat a parlamenti frakcióval rendelkező pártoknak kellene bevinniük az Országgyűlés elé, Budapestnek pedig az itteni közlekedésbiztonsági stratégia megvalósítására kell koncentrálnia. Sejthető, hogy a kormánypárt nem fogja felemelni Karácsony ötletét, hiszen a fővárosi Fidesz frakció részéről Radics Béla azzal kommentálta a javaslatot, hogy szerinte láthatóan olyan ember rakta össze, akinek nincs jogosítványa.

A javaslat szerint lakott területen 50 km/órában, azon kívül pedig 75 km/óránál húzták volna meg az autóelvétellel járó büntetés határát, de a szigorítás lehetőségéről folyó vitában a kiugró gyorshajtáshoz tartozó sebességértékeket is vitatták. Hogy a helyzet valós megoldása helyett évek óta csak szövegelés van, azt nemcsak Karácsony vette észre, de ez derül ki a rendőrségi baleseti statisztikákból is. 2020. tehát a járvány kezdete óta átlagosan 12 ezer személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik Magyarországon, idén ez a szám majdnem ötszázzal volt magasabb.

Abban sincs nagy változás, hogy a balesetek harmada a relatív és az abszolút gyorshajtásra vezethető vissza, de szintén gyakori ok az elsőbbségadás elmulasztása. A többi eset jelentős részének hátterében is szerepel a sebességtúllépés, de rengeteg ilyen összefüggés eltűnik az adattengerben, mert amint azt Mészáros Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója részletesen feltárta, a közlekedési balesetek zömét nem vizsgálja igazságügyi gépjárműszakértő, a rendőrségi helyszínelők lehetőségei pedig nagyon korlátozottak, így a hivatalos statisztikák félrevezetőek.

Magyarországon a laza játékszabályok támogatják a gyorshajtást

Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint három olyan módszer is elképzelhető, amelyekkel vissza lehetne szorítani a kisebb-nagyobb gyorshajtások számát Magyarországon. Lakott területen belül 15 km/óra a tolerancia a közlekedési közigazgatási ügyekben, amit Herpy túlzott mozgástérnek tart. Objektív felelősség alapján indított eljárást csak akkor folytatnak le, ha a sebességtúllépés ennél nagyobb, de a szabálytalan autót nem állították meg a rendőrök a helyszínen, és a rendszám alapján utólag értesítik az üzembentartóját, hogy a sebességtúllépés mértékétől függően fizessen 50 vagy akár 468 ezer forint bírságot.

A közlekedési ügyvéd szerint ez a gazdagokat védi, akik az akár több tízmillió forint értékű autók volánja mögött nevetnek a pár százezer forintos büntetésen. Azt viszont mindenki értené, ha nyugati példákhoz igazodva a közigazgatási ügyekben megkeresett autótulajdonosokat, illetve üzembentartókat köteleznék a gyorshajtás elkövetőjének megnevezésére, majd az illető a pénzbüntetés mellett előéleti pontokat is kapna. Mint elmondta, ezzel a változással fokozni lehetne a pontrendszer visszatartó erejét is, hiszen akinek 2 év alatt 18 pontja összegyűlik, attól fél évre elveszik a jogosítványát. Gyorshajtásért minimum négy, legfeljebb nyolc büntetőpontot írnak fel, ha sikerül azonosítani a jármű vezetőjét, így két éven belül 3-5 gyorshajtás, és ugrik a jogsi.

A közlekedési ügyvéd azzal folytatta gondolatmenetét, hogy ha az új szabályozás bevezetése után a jármű tulajdonosa a felszólítás ellenére sem nevezné meg a gyorshajtót, a pénzbüntetés mellett néhány hónapra ki kellene vonni az autót a forgalomból. Ez szintén olyan visszajelzés lenne a társadalom felé, ami sokakat elrettentene a száguldástól.

Herpy Miklós szerint az is probléma, hogy a technika mai színvonalát figyelembe véve indokolatlan a túlzott sebességtolerancia. Úgy gondolja, hogy a járművezetők következetesebb felkutatása mellett, lakott területen belül 5-8 km/órára kell csökkenteni a közigazgatási eljárásban kiszabott bírságokhoz tartozó alsó sebességküszöböt, ahogy ez más országokban már régóta így van. Ettől átmenetileg megugrana a közlekedési bírságok száma, amit azzal lehetne egyensúlyban tartani, ha a néhány kilométer per órás gyorshajtásokhoz az eddiginél alacsonyabb, 10-20 ezer forintos közigazgatási bírság tartozna. Az ügyvéd szerint a valódi megoldást az is elősegítené, ha az emberek megértenék, hogy a bírságok általában nem sújtják, hanem védik a közlekedők többségét azokkal szemben, akik nem hajlandóak szabályosan közlekedni, és ezzel mások életét sodorják veszélybe.

Fél év alatt 20 milliárd forint bírság

A gyorshajtások száma idén jelentősen meghaladja a tavalyit. Az Országos Rendőr-főkapitányság Vezess.hu portálnak adott tájékoztatása szerint 2024 első félévében közel 356 ezer bírságot szabtak ki az objektív felelősség alapján, ami közel 20 százalék növekedés az előző év azonos időszakához képest. Az ebből származó bírságbevétel idén közel 20 milliárd forint volt, szemben a tavaly júniusig kiszabott 11,3 milliárd forinttal.

Idén novemberben közel 53 ezer gyorshajtót találtak azzal a 26 fix traffipaxszal, amelyekkel összesen 47 sávot figyelnek a főváros különböző pontjain. Az összes esetből 2,6 milliárd forintnyi bírság származott, ez esetenként, átlagosan 50 ezer forintot jelent, vagyis a kismértékű 15-20 km/órás sebességtúllépésekből volt sok.

A sebességmérők egy része az Árpád hídon található, ahol 2023. július 1-én halálra gázolt egy kerékpárúton szabályosan közlekedő kerékpárost annak a Mercedes E63S AMG-nek a vezetője, aki két nyomában lévő BMW-vel együtt legalább 130 km/óra sebességgel száguldott, mielőtt a Mercedes megpördült, majd átszakította a híd szalagkorlátját, és felborult. A Mercedest vezető 35 éves B. Dávidra november végén halált okozó közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt letöltendő fogházbüntetést kért a Fővárosi Főügyészség a vezetéstől való végleges eltiltás mellett, ami azt jelenti, hogy legfeljebb 5 évet tölthet rács mögött.

Szinte haza jártak a budapesti rendőrök a híd környékére a tragikus balesetet követő hetekben. Rengeteg száguldó autót mértek be, sok 100-nál is gyorsabban, a rekorder 171 km/órával száguldott a hídon. A főpolgármester kezdeményezésére telepített új sebességmérőkkel idén novemberben is találtak egy hónap alatt három kiugró esetet, amelyekben az autók 140, 143, illetve 149 km/órával mentek, miközben az Árpád hídon 70-es, illetve 50 km/órás korlátozás érvényes. Ezekben az ügyekben fejenként 140 ezer forint a bírság összege. Herpy Miklós szerint az ilyen kiugró sebességtúllépéseket nem figyelmetlenségből, hanem szándékosan követik el, és egyenesen következnek a mostani rendszer hiányosságaiból.

A kameráknak azért van visszatartó hatásuk, Az Árpád hídra telepített trafipaxok közelében a kezdetben regisztrált napi háromezerről ezerre csökkent a gyorshajtók száma, mondta Óberling József ezredes, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője a Duna TV-nek adott interjúban. Ebből persze nem feltétlenül következik, hogy összességében kevesebben gyorshajtanak, csak annyi biztos, hogy egyre többen tudják, hol kell lassítani, ha nem akarnak fizetni. Herpy szerint több országban tilos az aktív traffipax-detektorok használata, nálunk viszont ezekkel a készülékekkel, és a navigációs applikációkban megosztott információkkal is sokan védekeznek a fix sebességmérőkkel szemben.

Az autó elárverezése több országban bevett gyakorlat

Karácsony Gergely az osztrák példára hivatkozva javasolta a Magyarországon példátlanul szigorú büntetési forma bevezetését. Ott március 1.-óta ideiglenesen lefoglalják azoknak az autóit, akik lakott területen 60 km/órával, azon kívül pedig 70 km/órával túllépik a megengedett sebességet. Ilyen esetekben a helyszínen elveszik a vezető jogosítványát is, illetve pénzbírságot kaphat, amelynek maximuma Ausztriában 5 ezer euró, átszámítva körülbelül 2 millió forintnak megfelelő összeg.

A lefoglalt autók további sorsáról, tehát arról, hogy végül elárverezik-e vagy egy bizonyos idő után visszakapják a gazdáik, az osztrák közigazgatási hatóság dönt. A visszaeső extrém gyorshajtók, illetve a lakott területen a sebességhatárt legalább 80, azon kívül pedig minimum 90 km/órával túllépők autóit többé nem is adják vissza, az elárverezésükből befolyó bevételek 70 százaléka pedig az Osztrák Közlekedésbiztonsági Alapba kerül. Mindez jóval több elméleti kockázatnál, a német Auto Motor und Sport szaklap szerint márciustól októberig összesen 133 autót foglaltak le Ausztriában extrém gyorshajtás miatt.

Egy 20 éves fiataltól a 30 ezer eurós BMW-jét vették el véglegesen azután, hogy 50 helyett 136 km/órával száguldott Bécsben, ami a mérési hibahatár levonása után is 131 km/óra sebességet jelent. Az autó elvesztése mellett 1600 euró (kb. 665 ezer forint) pénzbírságot is kapott, illetve 650 eurót (kb. 270 ezer forintot) kellett fizetnie a kötelező utánképzésért, hogy visszakaphassa jogosítványát, valamint napi 11 eurót fizettetek vele az autó tárolásáért. Egy másik esetben egy Peugeot 208-at árvereztek el a hatóságok 6800 euróért, amelynek gazdája 80 helyett 153 km/órával ment, egy Passat fiatal sofőrje pedig várhatóan szintén elbúcsúzhat autójától, mivel 100 helyett 198 km/órával száguldott az A1-es autópályán, az osztrák főváros közelében.

Az osztrák rendszerben csak azokat az extrém gyorshajtóktól lefoglalt autókat árverezik el, amelyek a vezető nevén voltak, hogy ezzel is védjék a magántulajdonhoz fűződő jogot. Aki kölcsönkapott autóval követi el a súlyos szabálysértést, azt akár végleg eltilthatják a vezetéstől, és az esetet bejegyzik az autó forgalmi engedélyébe is.

Nem csak Ausztriában foglalhatják le ideiglenesen vagy végleg a szabálytalankodók autóit. A német autóklub, az ADAC összeállítása szerint Németországban az illegális utcai versenyzéshez használt autókat és motorokat a rendőrség ideiglenesen elveszi , a járművek további sorsáról pedig a bíróság dönt. Olaszországban 1,5 ezrelék véralkoholszinttől veszik el az ittas vezetők saját tulajdonú autóját, amelyet el is árvereznek. Ha kölcsönzött, vagy lízingelt autót vezet valaki erősen ittasan, a kocsit visszaadják a tulajdonos cégnek, de az ittas autóst évekre eltiltják a vezetéstől Olaszország területén. Bizonyos esetekben akár 1500-tól 6000 euróig terjedő pénzbüntetést, bizonyos esetekben pedig 6-tól 12 hónapig tartó börtönbüntetést is kiszabhatnak.

A svájci rendszer sem kevésbé szigorú, hiszen ott is elkobozhatják, és elárverezhetik a szabályszegők járműveit, és a kiugró esetekben rács mögé is kerülnek. Az első száguldozó, akinek ülnie kellett, az a 44 éves német férfi volt, aki a Gotthard-alagútban száguldozott 2014-ben. A gyorshajtó negyven percen át száguldozott, legnagyobb trafipaxszal mért sebessége több mint 200 km/óra volt, miközben az alagútban 80, a sztráda más szakaszain 120 km/óra a megengedett legnagyobb sebesség, Őt végül 2017-ben 30 hónap szabadságvesztésre ítélték, amit Németországban kellett letöltenie.

A finn módszer: 120 ezer eurós bírság egy gazdag üzletembernek

Hogy a notórius száguldozók autóinak elvétele mennyire nem új ötlet, azt Dánia példája is bizonyítja, ahol 2021. áprilisától az idei nyár közepéig 3200 autót foglaltak le, miután vezetőik 100 százalékot meghaladó mértékben lépték túl a megengedett sebességet, tehát 50 helyett több mint 100 km/órával mentek. Ez a büntetés azokban az esetekben is, amikor az autósok autópályán 200 km/órával vagy ennél gyorsabban haladnak. Ezen kívül Dániában szintén végleg elvehetik az autót attól, aki másokat veszélyeztet a vezetési stílusával, vagy szondáztatásnál súlyos ittasnak bizonyul.

A gazdagabb autósok számára alacsony visszatartó erővel bíró bírságösszegek problémáját oldja meg a Finnországban alkalmazott jövedelemarányos közlekedési bírságrendszer. A rendőrség ott akár a közúti ellenőrzés során is le tudja kérdezni a megállított finn autós hivatalos napi jövedelmét, majd ez alapján, egy sajátos képlet segítségével állapítják meg a büntetés összegét, ami általában a szabálytalan autós igazolt havi jövedelmének fele.

Aligha fogja elfelejteni saját esetét Anders Wiklöf, hiszen a Guardian tavalyi cikke szerint 120 ezer eurót (kb. 50 millió forint) fizettettek az évi 350 millió euró forgalmi holding cég elnökével, amikor a megengedett 50 helyett 82 km/órával haladt el egy traffipax előtt. A pénzbüntetés mellett 10 napra bevonták a jogosítványát is. Mint kiderült a 2010-es években kétszer is kapott már jövedelemarányos közlekedési bírságot. Az első esetben 63380, a másodikban pedig 95 ezer eurót fizetett.