Kerékpárosklub: Karácsony 118 éves lesz, mire a beígért bringás fejlesztések elkészülnek

Karácsony Gergely 118 éves lesz a budapesti kerékpáros főhálózat 2093-as elkészültekor, ha az csupán a jelenlegi gyorsasággal növekszik, számolta ki a Magyar Kerékpárosklub, aminek elnöke keserűen kifakadt a főváros jövő évi költségvetési tervezete miatt. A fővárosi önkormányzat szerint a Magyar Kerékpárosklub vezetője is tisztában van a főváros működőképességét veszélyeztető kormányzati elvonásokkal, ezért ebben a helyzetben Budapest számára nem az a kérdés, hogy mire szeretne költeni, vagy hogy mi jár, hanem az, hogy mire jut.

Kürti Gábor a közösségi oldalán azt írta: az önkormányzati ciklus első költségvetési tervezetét látva ideje kimondani, hogy a 2014-es Balázs Mór Terv és a 2019-ben elfogadott Budapesti Mobilitási Terv (BMT) az elbukás határán billeg. A város korábban sem túl eltökélt vezetése mára letett saját fenntartható közlekedési stratégiájának megvalósításáról, a BMT 2030-ra kitűzött céljaitól pedig távolodtunk közeledés helyett, tette hozzá.

A Kerékpárosklub elnöke szerint az elmúlt tíz év közlekedéspolitikáját elnézve ez nem is meglepő: a stratégiát egyhangúlag elfogadó Fővárosi Közgyűlés, a főpolgármesterek, és a Fővárosi Önkormányzat sosem vette azt igazán komolyan, inkább távlati ideológiai célként, néha kommunikációs termékként kezelték a benne foglaltakat.

Kürti úgy véli, hogy a közlekedési módok részarányának befagyása a rájuk fordított költségvetési tételek aránytalanságának köszönhető. A főváros a három fenntartható módból minden évben az összes pénzét a legdrágább tömegközlekedésre költötte, és jövőre is ezt tervezi. Miközben Budapest költségvetésének közlekedési kiadásai az előző két ciklusban ezer milliárdos nagyságrendben mozogtak, a BMT szerint leginkább fejleszteni rendelt gyalogos közlekedés fejlesztése 16 százalékról 20 százalékra, illetve a kerékpárosé 2 százalékról 10 százalékra ennek csupán ezrelékeit kapta.

Sőt, az elnök szerint nem elég, hogy Budapest saját forrásaiból sosem költött szemmel látható összeget a fenntartható aktív közlekedési módokra, idén még a sok éve leszerződött uniós és állami támogatások felét is elbukta a projektek több éves aktatologatása miatt (VEKOP: 2,5 milliárd forintos visszafizetés, Eurovelo: 1,6 milliárdos keret elúszása).

Miközben Budapest az utóbbi évtized közlekedési működési kiadásain túl átadott egy új metróvonalat, egy másikat felújított, rengeteg új villamost, buszt és trolit vásárolt, Kürti szerint

„a kerékpáros közlekedést festékpénzzel, a több ezer életveszélyesen lekopott gyalogátkelőhelyet, vagy járdaproblémákat még azzal sem kezelte.”

Budapest a forráshiányos 2025-ös évben is közel 200 milliárd forintot tervezett be közlekedési kiadásokra, az aktív közlekedési módokra ehhez képest szinte semmit. A Kerékpárosklub előző évben tett javaslatot egy minimális kerékpáros keretre, de az Kürti szerint lepattant Kiss Ambrus korábbi főpolgármester-helyettesről, és most ugyanez várható tőle főigazgatóként is az idei javaslattal kapcsolatban.

Kiss Ambrus ezzel személyes felelősséget vállal az aktív közlekedési módok klímaválság idejére időzített elsorvasztásáért, ahogy Karácsony Gergely is, aki várhatóan továbbra sem fogja utasítani a Budapesti Mobilitási Terv érdemi haladásának finanszírozására, állította a Kerékpárosklub elnöke. Mint írta: Budapest évtizedek óta egy helyben vesztegel, közben Bécs épp most ért a kitűzött céljához, és egyre több régiós város halad el mellettünk.

Főváros: A kormányzati sarc miatt nem az a kérdés, mi jár, hanem hogy mire jut

A bejegyzést úgy értelmezzük, hogy a Magyar Kerékpárosklub vezetője is tisztában van a város pénzügyi kényszerpályájával, és támogatja a kormányzati sarcpolitika elleni, a város önrendelkezését védő lépéseket, hiszen fontos és tényszerű megállapítások vannak benne, minthogy Budapestnek forráshiányos a költségvetése, valamint, hogy „a pénz beszél” – reagált a fővárosi önkormányzat sajtóosztálya a kritikára.

Mint hozzáteszik, éppen zajlik a 2025-ös költségvetés szavazását megelőző vita, amelynek lényege, hogy a kormányzati sarc immár a város működőképességét veszélyezteti. Ebben a helyzetben Budapest számára nem az a kérdés, hogy mire szeretne költeni, vagy hogy mi jár, hanem az, hogy mire jut. A főpolgármester mindezzel együtt is tartja magát azon vállalásaihoz, amelyeket a Kerékpárosklub kérdései kapcsán fogalmazott meg, amelyek elérhetőek ezen a linken.

A főváros szerint a tényszerűséghez hozzátartozik, hogy 2019 óta csak a Budapesti Közlekedési Központon (BKK) keresztül 41 milliárd forintot költöttek út-, híd-, és köztérfejlesztésekre, amiben a kerékpározásra fordított összeg jóval 10 százalék felett volt. Így jött létre az elmúlt 14 év legnagyobb, 52 kilométeres kerékpáros főhálózati fejlesztése, 450 kilométer utca kerékpárosbaráttá tétele mellett.

A vállalások fontos része, hogy a főváros által kiharcolt európai uniós forrásokból 11 milliárd forintot kerékpáros fejlesztésekre fordítanak, amiből létrehozzák Budapest első bringasztrádáit és tovább építik az EuroVelo útvonalakat. Ezt természetesen csak akkor tudják megvalósítani, ha ezek a források meg is érkeznek Magyarországra és Budapestre, ez viszont elsődlegesen a kormány hozzáállásán múlik, írta a sajtóiroda.

Ugyanakkor nem tartják szerencsésnek a közösségi közlekedés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésének szembeállítását. Egyrészt mert a fővárost is köti az a törvényi előírás, amely szerint az iparűzési adóból származó bevételt elsődlegesen a helyi közösségi közlekedésre kell fordítani. Másrészt mert a főváros továbbra is elkötelezett a naponta több mint 3 millió utazást bonyolító közösségi közlekedés fejlesztése, és ennek részeként a Bubi-hálózat fejlesztése mellett, szögezték le.