Vitézy kiszúrt egy módosítót, ami csak 10 százalékra tenné a köztulajdon arányát a pályaudvar-fejlesztő projektcégekben

10 százalék – ennyi maradna köztulajdonban azokból a projektcégekből, melyek Lázár János és a MÁV tervei szerint 99 évre megkapnák a pályaudvarok és teljes környezetük ingatlanait. Ez van egy frissen benyújtott törvényjavaslatban, melyet módosító indítványként vittek a Parlament elé, holnap (kedden) már szavaznak is róla, írja Vitézy Dávid fővárosi képviselő a közösségi oldalán.

Vitézy szerint a 10 százalék tulajdonrész nyilvánvalóan szimbolikusnak is alig nevezhető. „A legszebb, hogy még Lázárék vannak megsértődve, hogy ezt az ingatlanpanamát rablóprivatizációnak neveztem” – teszi hozzá.

A képviselő szerint mindent el kell követni, hogy megállítsák a pályaudvarok elkótyavetyélését. Első lépésben a Fővárosi Közgyűlés döntését kéri az ügyben: a testület a felterjesztési jogával élve kezdeményezze a pályázatok visszavonását, valamint rögzítsék, hogy semmilyen hozzájárulást nem ad ki a főváros az ezen pályázat nyomán induló magánberuházásokhoz.

Kerestük az ügyben az Építési és Közlekedési Minisztériumot is, hogy megtudjuk, miért terveznek ilyen alacsony állami tulajdoni arányt a hamarosan megalapítandó pályaudvar-fejlesztő projektcégekben.

Frissítés: A minisztérium a Westendet hozza fel példának, mi lehetett volna ha csak bérbe kapja meg az ingatlant

Az Építési és Közlekedési Minisztérium válasza szerint a Parlament elé kerülő törvényjavaslatban szereplő 10 százalék egy alsó küszöb, amely alá a MÁV-tulajdonrésze nem csökkenhet egyetlen olyan projektcégekben sem, amely a keleti, nyugati, déli, vagy a kelenföldi pályaudvar fejlesztésére jön létre. A minisztérium célja, hogy a kötelező minimum 10 százalék helyett 25 százalékos részesedése legyen a vasúttársaságnak a projektcégekben, miközben az állomások teljes területe állami tulajdonban marad, egyetlen tenyérnyi területet sem adunk el, vagy privatizálunk. Állami ingatlan tehát átmenetileg sem veszíti el közvagyon jellegét: minden terület és épület 100 százalék állami tulajdonban marad, kizárólag a vagyonkezelési jogot – határozott időre – megszerző projektcégben szerezhet tulajdonrészt a külső befektető, az állomások felújításáért cserébe – közölték.

A minisztérium szerint ha 1997-ben az akkori MÁV a mai Westend területét nem eladja 3 millió euróért, hanem csak beviszi egy közös vállalkozásba, most akár 25 százaléka is lehetne a MÁV-nak abban a cégben, amely 600 millió eurót ér, és évente tízmillió eurókat termel. Ez olyan bevételi forrást jelentene, amely érdemi fejlődést hozhatna nemcsak az állomásépületek, de a vasút korszerűsítésében is. Nem is beszélve arról a fejlődésről, amelyet egy ilyen beruházás az adott városrészben elindíthat. Az állomásmegújító program lényege az állami tulajdonnal való felelős gazdálkodás. Szeretnénk azt hinni, hogy csupán a jogértelmezéssel vannak gondjai Vitézy Dávidnak és nem attól tart, hogy a MÁV fejlődésével elveszíti az állandó szereplési lehetőségét, írta a minisztérium.

A pályaudvarok hasznosítási ügyével Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere jött elő elsőként. A megjelent pályázati anyagok alapján azt állította, hogy magánkézbe vándoroltatná a kormány a Nyugati pályaudvar környékén lévő vasúti területeket. Ez szerinte ellehetetlenítené a Podmaniczky park létrehozását, amelynek megvalósításáért a VI. kerület évek óta küzd.

Aztán Vitézy is csatlakozott azzal, hogy nemcsak a Nyugatiról van szó. Szavai szerint „évszázados ingatlanpanama készül Budapest legnagyobb pályaudvarain: Lázár János utasítására a MÁV 99 évre adná ki a teljes Déli, Nyugati, Keleti és Kelenföldi pályaudvarok ingatlanhasznosítását egy 7, azaz hét oldalas pályázati kiírással” – írta.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium szerint viszont a pályázat csak az állomásépületekre vonatkozik, ott is csak a vasútüzemtől szigorúan elválasztott részeken lehetne szó kereskedelmi célú hasznosításról. A Nyugati körüli zöldfelületet eszerint nem építenék be, legfeljebb csak rendben tartanák, fejlesztenék, méghozzá ez a nyertes magánbefektetők feladata lenne, írták korábban lapunknak.

Lázár János miniszter ezután arról beszélt a parlament vállalkozásfejlesztési bizottságának meghallgatásán, hogy a pályaudvarok ingatlanait száz évre vagyonkezelésbe adják, amelyek ezután egy fejlesztésen esnek át. „Két hete még mindenki azon pörgött, milyen állapotban vannak a vasútállomások, most, hogy megoldást kínálunk rá, mindenki kétségbe van esve” – mondta a miniszter a bizottság előtt. Lázár értékelése szerint az történik, hogy „felújítja valaki a Nyugati vagy a Déli pályaudvar épületét, a benne lévő helyiségeket hasznosíthatja, a körülötte lévő területet beépítheti, cserébe a teljes épület felújításáért”. Azt mondta, nincs privatizáció, szerinte ez „egy abszolút idióta megközelítés”, és mindez az állami vagyon gyarapodását jelenti.

Vitézy riposztja szerint Lázár csak mellébeszél a pályaudvarok privatizációjával kapcsolatban, és hülyének nézik a választókat azzal, hogy a 2124-es időpontra hivatkoznak, ameddig magánkézben lennének a pályaudvarok, hiszen addigra jó eséllyel egyetlen ezt olvasó ember sem lesz már életben.