Még nem tudja a MÁV, hogy mit kell felújítani az igen jó állapotú szegedi vasútállomáson, de hirdetnek rá egy pályázatot

Nehezen érthető, hogy mit akar felújítani vagy fejleszteni a MÁV Zrt. a szegedi vasútállomáson, mivel azt 2006-ban 1,3 milliárd forintból kívül-belül teljes körűen felújították. Az Építési és Közlekedési Minisztérium ennek ellenére is azok közé az állomások közé sorolta a pályaudvart, amelyeket magánbefektetők pénzéből akarnak felújítani, illetve fejleszteni. A pályázatok már megjelentek, január végéig lehet jelentkezni. Gyors döntés várható, mert február végére elbírálják a jelentkezéseket. Lázár János miniszter eddig főként a rossz állapotú vasútállomásokról beszélt, ezért is kérdés, mi lesz a szegedivel, ami láthatóan igen jó állapotban van.

A minisztériumi elképzelés az, hogy a befektető cégek a pénzükért cserébe igen hosszú távú vagyonkezelői-ingatlanhasznosítási szerződést kapnak, de az épületek tulajdonjoga nem változik. Az állomásmegújítási program pályázati kiírása szerint:

„A Fejlesztési Terület állami tulajdonban lévő ingatlanai állami tulajdonban maradnak, azokat az MNV Zrt. a Projektcég vagyonkezelésébe adja tervezetten 99 évre.”

Az nem derül ki a MÁV Zrt. által Szeged Vasútállomás és környéke fejlesztésére kiírt pályázatból, hogy ott pontosan mit kellene felújítani, vagy mit kell fejleszteni, a szöveg csak általánosságokat tartalmaz:

„A MÁV Zrt. célja a Fejlesztési Területen olyan, a XXI. század elvárásainak megfelelő színvonalú ingatlanfejlesztések megvalósítása, amelyek

• érdemben növelik a vasúti közlekedést igénybe vevő utasok elégedettségét,
  ösztönzik az utazóközönséget a kötöttpályás közlekedés előnyben részesítésére,
• hozzájárulnak a kiemelt pályaudvarok, vasútállomások és környezetük infrastrukturális fejlődéséhez,
• növelik az állomások környezetében elérhető szolgáltatások számát és minőségét,
• külső partnerek (befektetők és fejlesztők) hatékony részvételével közép-, illetve hosszútávon piaci alapon megtérülnek.”

Arról, hogy az állomáson mit kellene, vagy mit lehetne tenni, részletesebb ismertetés nincs a pályázat szövegében. Így az is kérdés, ennek alapján el tudja-e dönteni egy pályázó, hogy ha indul, azzal mit vállalna, és az neki mennyibe kerülne.

Mindez azért érthető nehezen, mert az 1854-ben megnyílt, 1902-ben átépített Nagyállomást két évtizede teljes körűen felújították 1,3 milliárd forintból. Ebbe a város önkormányzata is adott százmilliót. A rekonstrukciót 2006-ban fejezték be. Azért nevezik Nagyállomásnak, mert ez a végállomása a Békéscsaba és a Budapest, valamint a Szabadka felé induló járatoknak, de Szegeden több kisebb vasúti megálló is van. A tervezők és a kivitelezők jórészt az épület száz éves eredeti állapotát alkották újra. Ehhez régi dokumentumokat és egykori képes levelezőlapokat is felhasználtak, amelyekről videó is készült, ez jól mutatja, hogy valóban sikerült a Nagyállomás száz évvel korábbi kinézetét korhű módon helyreállítani.

A 2005-ben műemlékké nyilvánított pályaudvar jelenleg kívül-belül láthatóan igen jó állapotban van. Az állomás 2006-ban zárult felújítása során még azt is sikerült megoldani, hogy a régi épület egyik szárnyába mozgólépcsőt szereljenek. Erre azért volt szükség, mert az állomás gyalogos bejárata-kijárata utcaszinten van, de a vasúti sínek és a peronok egy magasított töltésen fekszenek, ezért az utasok az épületben az emeleten át tudnak a vonatokhoz menni, illetve a leszállás után távozni. A mozgásukban akadályozott utasoknak használható lift is van.

Megkérdeztük a MÁV Zrt.-t, pontosan mi az, amit szerintük fel kell újítani az állomáson. Erre először csak általánosságokat válaszoltak: „A program fontos eleme, hogy a kiválasztott helyszíneken a megfelelő ingatlanok vagy ingatlanrészek fejlesztése, funkcióinak bővítése külső források bevonásával, de az állami tulajdon és kontroll megtartásával, a közlekedési és általában a közösségi, települési célok maximális érvényesítésével valósulhat meg.”

A második levélre, amelyben ismét azt kérdeztük, pontosan mit kellene felújítani Szeged vasútállomáson, lényegében megismételték az előző választ, de már hozzátették, hogy „ezen pályázati szakasz célja, hogy a tulajdonosi jogokat gyakorló minisztérium, illetve a vasúttársaság megismerje a potenciális ingatlanfejlesztők javaslatait és elképzeléseit. Ezt követően, a pályázatok elbírálása során kerülnek kiválasztásra az egyes területeken bevonásra kerülő fejlesztők-befektetők. A koncepciók véglegesítésére és az érintettekkel történő további érdemi egyeztetésekre az így kialakuló keretrendszerben, a projektcégekkel folytatott párbeszéd során kerül majd sor.”

Ebből az látszik kiderülni, hogy lényegében a pályázók dönthetik el, milyen elképzelésekkel szeretnének pályázni. Igaz, a konkrét fejlesztési célokat az igen rossz állapotú győri vasútállomás pályázatában sem közölték, holott Győrben köztudott, hogy az állomást alaposan fel kellene újítani, erről korábban írtunk.

Lázár János sem részletezte

Lázár János november közepén Szegeden járt, és a munkatársaival együtt az önkormányzati vezetőkkel tárgyalt. Az Építési és Közlekedési Minisztérium vezetője rengeteg fejlesztési elképzelésről, köztük Szegedet és a környékét érintő nagyszabású tervekről beszélt a találkozó után a Botka László polgármesterrel közösen tartott sajtótájékoztatón, és újra megígért egy új Tisza-hidat a városnak állami pénzből, de a Szegedi Vasútállomás felújításáról vagy a környéke fejlesztéséről egyáltalán nem közölt részleteket.

Megkérdeztük a szegedi önkormányzatot, tárgyaltak-e Lázárral a vasútállomásról. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester a következő választ küldte:

„A Lázár miniszter úrral folytatott egyeztetésen nem hangzott el többlet információ a sajtóban később megjelentekhez képest.

A város részéről jeleztük, hogy nagyon fontosnak tartanánk a Mars tér ”felszabadítását„, a buszpályaudvar Nagyállomás mögé költöztetését, de ez sajnos nem jelenik meg a szegedi Nagyállomásra vonatkozó pályázat leírásában.” – írta Nagy Sándor.

Az önkormányzat több szinten is érintett a Nagyállomás és környéke fejlesztésének ügyében. A város 2011-ben felújította az állomás előtti Indóház teret és a körülötte lévő utakat, parkolóhelyeket. Szegeden az már évtizedek óta mindig újra felmerül, hogy a Mars térről, a városi piac mellől el kellene költöztetni a Volánbusz -állomását, amely a helyközi járatokat indítja-fogadja. A nyertes terv az volt, hogy a vasútállomás mellé helyezik át a buszpályaudvart, ami az utasok kényelmét is szolgálná, és részben tehermentesítené a belváros közepét a most igen nagy forgalmú Mars tér környékén. Tíz évvel ezelőtt úgy látszott, EU-támogatással 32 milliárd forint jut erre a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban, írta akkor a Délmagyarország című városi lap.

Az új hídhoz jár majd új buszpályaudvar a vasútállomás mellett?

A szükséges pénz azóta sem érkezett meg, így az autóbusz-állomás ott maradt a Mars téren. Két évvel ezelőtt a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. nevű (tavaly megszűnt) állami beruházási szervezet vette tervbe a vasútállomásnál az új intermodális közlekedési csomópont kialakítását, azzal együtt az autóbusz-állomás áthelyezését a Mars térről a Szegedi Vasútállomás mellé. Ezt elméletileg a majdan felépítendő harmadik szegedi Tisza-hídhoz kapcsolták, mivel a leendő híd is a vasútállomás közelében épülhet meg.

Az új, harmadik Tisza-híd megépítésével kapcsolatos hírekre Szegeden sokan már csak legyinteni szoktak, ki indulatosan, ki meg sajnálkozva, hiszen a hidat már kétszer is megígérte Orbán Viktor kormányfőként, 2010-ben és 2017-ben is, és minden választási kampányban előkerült a téma, de eddig nem volt rá pénz. Úgy látszik, a két éve tervezett buszpályaudvar-költöztetési beruházás is elsikkadt valahol, vélhetően amiatt, mert EU-pénzt vártak hozzá, de az unió évek óta nem ad fejlesztési pénzt a magyar kormánnyal folyó jogállami viták miatt. Az biztos, hogy igen költséges lenne egy teljesen új autóbusz-pályaudvar megépítése, a tíz éve tervezett 32 milliárdnál sokkal több, és állami beruházásban lehetne megvalósítani, hiszen a Volánbusz állami vállalat. A város önkormányzatánál továbbra is várják, mikor nyílik lehetőség az autóbusz-állomás áthelyezésére.

Ezért is érdekes a kérdés, hogy mit lehetne fejleszteni a szegedi vasútállomás környékén. A fejlesztésnek megvannak a maga korlátai, mert a Nagyállomás város felőli része az Indóház tér körül igen sűrűn beépített, nagyrészt társasházak állnak ott. Emellett az Indóház tér jelenleg a helyi közlekedésnek is az egyik fontos csomópontja, több autóbuszjáratnak is van ott megállója, és a Szeged-Hódmezővásárhely közt járó tram-train, valamint a helyi 2-es villamos végállomása is a téren van. Autóbuszok várakoznak az utasokra napközben, sok a személyautó is, a Nagyállomás környékén vonatindulás-érkezés idején szinte lehetetlen üres parkolót találni. Az Indóház tér és a környéke közlekedésének alapos átalakítása nélkül nagyobb méretű fejlesztést aligha lehet elképzelni, ez viszont érinti az önkormányzatot, mint a közterület gazdáját, és mint a helyi közlekedési szolgáltató városi cég tulajdonosát. A MÁV-nak előbb-utóbb egyeztetnie kell a várossal, ha a Nagyállomásnál fejleszteni akar.

A Lázár-féle vasútállomás-fejlesztési elképzelésekben szerepel, hogy részben kereskedelmi jelleggel is lehetne a felújított pályaudvarokat hasznosítani. Szeged esetében ez azért is kérdéses, mert új üzletekhez új parkolók is kellenek, de az utóbbiból most is kevés van, és az Indóház téren hely sincs a bővítésre.

A Nagyállomás 2006-ban zárult felújítása során több üzlethelyiséget is kialakítottak a pályaudvaron, de azokat nem sikerült hosszabb távra bérbe adni, jelenleg is üresek, illetve az egyikben egy kis vasúti kiállítás látható. Hasonló a helyzet az esetleges vendéglátós hasznosítással is. Az állomás restijének egykor olyan jó hírű étterme volt, hogy a remek konyha miatt sok szegedi akkor is oda járt ebédelni, ha éppen nem utazott sehova. Erre már csak az igen idős emberek emlékeznek, mert a Nagyállomás egykori étterme évtizedek óta zárva van, és az egykori resti most utascsarnok. Jelenleg csak kisebb büfé és újságárus bolt üzemel a Szegedi Vasútállomáson, és nem tudni, lenne-e kereslet újabb üzletekre, ha most is vannak, amelyek üresen állnak.