„A korát megelőző látnok volt” – felavatták Csurka István szobrát Lakiteleken

Szombaton felavatták Csurka István szobrát a lakitelki Hungarikum Ligetben, az avatáson részt vett Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója is. Az MTI szerint a történész az eseményen arról beszélt, az író „hivatása, vallása a magyarság sorsa volt, és csak ez érdekelte, ez fűtötte”. Schmidt Mária „a magyar rendszerváltozás meghatározó alakjaként, a magyarság ügyének, megmaradásának harcosaként” hivatkozott Csurkára, aki szerinte kiemelt szerepet játszott a „kiégett és elbizonytalanodott kommunista diktatúra válságának elmélyítésében”, cselekvő szerepet „a megbuktatásában és a kiépülő új Magyarország megszületésében”. Schmidt Mária szerint Csurka István „leplezte le először a Soros-hálózatot”, és hívta fel a figyelmet arra az „eminens veszélyre, amit ez a pénzosztó szervezet a szuverenitásunkra gyakorolt”.

Az eseményen részt vett Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő is, aki arról beszélt, Csurka „a korát megelőző látnok volt”, akinek „lehet, hogy nem volt igaza a maga idejében”, de „hogy később sok mindenben igaza lett, azt egykori ellenfelei sem tagadhatják”.

Pénteken a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a szoborállítással kapcsolatban egyöntetűen megfogalmazott, hivatalos állásfoglalást tett közzé. A közleményben a szervezet arra kérte a hazai politikai élet vezetőit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg, hogy mely közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljék őket „a gyermekeink számára irányt adó példaképek” sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba. A Mazsihisz emlékeztet, hogy a szoborállítással egy olyan ember életműve előtt tisztelegnek, akivel a magyar parlamenti pártok az antiszemita megnyilvánulásai miatt nem vállaltak közösséget.

November végén Schmidt Máriáék konferenciát rendeztek a Terror Háza Múzeumban a 2012-ben meghalt MDF- és MIÉP-alapító Csurka István 90. születésnapjának emlékére. „Csurkának mindenben túl korán volt igaza. De az életben és a politikában az időzítés a legfontosabb dolog. Csurka rossz időzítő volt” – összegzett Schmidt Mária, aki megpróbálta megmagyarázni Csurka antiszemitizmusát, mert „a mai fiatalok nem értik”, mit jelentett az antiszemitizmus. Schmidt szerint a „mai fejlett nyugaton” ez a kérdés már nem olyan fontos. Egy héttel később Schmidt már arról beszélt, hogy Csurkát azért antiszemitázták, mert a zsidó szót máig nem lehet kiejteni, tabusítva van, és ő ezt a tabut megtörte.

Csurka István 1992-ben a kormánypárt alelnökeként jelentette meg esszéjét, melyben többek között olyasmikről írt, hogy Kádár alatt „a zsidóságnak szava volt, nyílt vagy rejtett befolyása, ahol meghatározó elem lehetett”. Ezt a tanulmányt Kövér László akkoriban náci szelleműnek és antiszemitának nevezte, és Antall Józsefet támadta, mert a miniszterelnök, akinek a pártjában Csurka alelnök volt, nem határolódott el az írástól.

A bronzszobrot Lantos Györgyi szobrászművész készítette, és Kókai Géza, Lakitelek lelkipásztora áldotta meg.