Mazsihisz: A Csurka-szobornak nincs helye a lakiteleki Nemzeti Pantheonban

2024. december 7-én szombaton délután Lakiteleken felavatják Csurka István író, politikus bronz mellszobrát a Hungarikum Ligetben, a Kölcsey-ház előtti Nemzeti Pantheonban. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a szoborállítással kapcsolatban egyöntetűen megfogalmazott, hivatalos állásfoglalást tett közzé.

A Mazsihisz mint a legnagyobb magyarországi zsidó szervezet arra kéri a hazai politikai élet döntési pozícióban lévő vezetőit, hogy az életműveket mindig a maguk teljességében nézve fontolják meg, mely közéleti szereplők méltók arra, hogy beemeljük őket a gyermekeink számára irányt adó példaképek sorába, a nemzeti panteonba és a nemzeti kánonba. Vajon életútjuk, alkotásaik, tevékenységük minden eleme alkalmassá teszi-e őket arra, hogy az utókor azok között emlékezzen rájuk, akik feddhetetlen erkölccsel maradandót alkottak – írják.

2024. december 7-én a lakiteleki rendezvényen Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének meghívására beszédet mond Schmidt Mária egy közintézmény, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, valamint Szatmáry Kristóf a magyar parlament egyik képviselője. A Mazsihisz emlékeztet, hogy a szoborállítással

egy olyan ember életműve előtt tisztelegnek, akivel a magyar parlamenti pártok az antiszemita megnyilvánulásai miatt nem vállaltak közösséget.

Csurka Istvánnal egy olyan személy kultuszát alapozná meg a kezdeményező, akinek a munkásságát határozott és számtalanszor bírált antiszemitizmus jellemzi, amit a magyar zsidóság nem felejt, és amit minden tisztességes magyar állampolgár, felekezeti hovatartozásától függetlenül, elutasít. Ráadásul ma, amikor a vészkorszak óta a legnagyobb antiszemita és Izrael-ellenes hullám söpör végig Európán, a szélsőjobboldali MIÉP-et megalapító Csurka István szobrának felavatása még inkább felbátoríthatja azokat, akik a zsidóság és a Zsidó Állam ellen uszítanak – figyelmeztetnek.

„Mindezeket figyelembe véve a Mazsihisz általános érvényű álláspontja, hogy a teljes életművet tekintve a Csurka-szobornak nincs helye a lakiteleki Nemzeti Pantheonban, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós mellett.”

November végén Schmidt Máriáék konferenciát rendeztek a Terror Háza Múzeumban a 2012-ben meghalt MDF- és MIÉP-alapító Csurka István 90. születésnapjának emlékére. „Csurkának mindenben túl korán volt igaza. De az életben és a politikában az időzítés a legfontosabb dolog. Csurka rossz időzítő volt” – összegzett Schmidt Mária, aki megpróbálta megmagyarázni Csurka antiszemitizmusát, mert „a mai fiatalok nem értik”, mit jelentett az antiszemitizmus. Schmidt szerint a „mai fejlett nyugaton” ez a kérdés már nem olyan fontos.

Egy héttel később Schmidt már arról beszélt, hogy Csurkát azért antiszemitázták, mert a zsidó szót máig nem lehet kiejteni, tabusítva van, és ő ezt a tabut megtörte.

Csurka István 1992-ben a kormánypárt alelnökeként jelentette meg esszéjét, melyben többek között olyasmikről írt, hogy Kádár alatt „a zsidóságnak szava volt, nyílt vagy rejtett befolyása, ahol meghatározó elem lehetett”. Ezt a tanulmányt Kövér László akkoriban náci szelleműnek és antiszemitának nevezte, és Antall Józsefet támadta, mert a miniszterelnök, akinek a pártjában Csurka alelnök volt, nem határolódott el az írástól.