"Nem teljesen értem azt a felhorgadást, ami a bíróság háza tájáról érkezik", hiszen a kormány jelentős fizetésemelést akar adni, amivel a bírói fizetés "egészen kiemelkedő" lenne, mondta Gulyás Gergely a parlament igazságügyi bizottságának meghallgatásán szerdán arról, hogy a kormány új igazságügyi reformja miatt a bírók egy része a függetlenségét félti, zsarolást, politikai nyomásgyakorlást emleget.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint számtalan olyan járásbíróság van, ahol van bíróság, de nincs ügy, és erre az Igazságügyi Minisztériumnak az a megoldása, hogy a bírókat ki lehet rendelni más járásba is. “Ha jól értem, ez a sérelmes, de ez nem függetlenségi, hanem egy munkaszervezési kérdés”, mondta. Gulyás szerint ennek a bírói kifogásolásnak az oka az is, hogy kedden lemondott az Országos Bírói Tanács elnöke, Szabó Péter.
Szabó egyébként egy kiszivárgott belső beszélgetés szerint azt mondta: nem volt lehetőségük beleszólni a kormánnyal létrejött megállapodásba, és ha nem engedtek volna a minisztériumnak, nem lett volna fizetésemelés. A bírói függetlenségről pedig úgy fogalmazott: lehet ugyan miatta kényeskedni, de a megállapodást el kellett fogadni. Gulyás “érdeklődéssel figyeli” a történéseket, de szerinte a kormány “olyan mértékű bírói fizetésemelést ajánl, ami ha nem is példátlan, de mindenféleképp jelentős.
A Telexnek már a kérdéseket sem
A miniszter meghallgatásán egyébként főleg a Magyar Falu Programról beszéltek a bizottság tagjai. Gulyás szerint a program nagyon sikeres, mert mostanra 1200 településen indult meg a népesség növekedése. A DK-s Sebián-Petrovszki László erre úgy reagált, hogy a miniszter jelentésével szemben a Magyar Falu Programban részt vevő falvak 58 százalékban csökkent a lélekszám. A képviselő szerint ráadásul az is kérdés, hogy ezek a pályázati támogatások mire mennek, mert ő inkább azt látja, hogy ezekkel a pénzekkel jobbára a polgármestereket segítik, hogy választást nyerjenek. Meg hogy új kocsikat vegyenek az adóforintokból.
A fideszes Vitányi István védelmébe vette Gulyást: azt mondta, a programban lévő 36 településből 16-nak van fideszes polgármestere, a többinek többnyire független. Sebián-Petrovszki szerint ezek a polgármesterek is csak „formálisan függetlenek”, egyébként pedig a Fidesz politikáját folytatják, és a pályázati pénzekből vett kisbuszokkal hordják szavazni az embereket. A fideszes Czunyiné Bertalan Judit is beszállt a témába azzal, hogy szerinte a DK-s képviselő kiemelt egy rossz példát az ezer jó közül. Majd egy huszárvágással eljutott valahogy oda, hogy még ennek az egy példának "sem tudjuk a valóságalapját, mert a Telexnek már nem nagyon szoktuk a kérdéseket sem elhinni".
Maga Gulyás az egészre úgy reagált, hogy abban a jó helyzetben van, hogy a kormánypárti képviselőtársai már válaszoltak helyette. De azért elmondaná, hogy természetesen soha nem zárható ki, hogy valakik rosszul használják fel a pályázati pénzeket, mert ezt nem lehet kiszűrni.
További mondások Gulyástól:
- Januártól a Miniszterelnökség hivatali apparátusa es a miniszterelnök kabinetirodája átköltözik az egykori Vöröskereszt-székházba, amit most újítottak fel a Várban. Gulyás szerint a Vár olyan szép lesz a felújítások után, mint még soha.
- Eddig a csipszadó 10 százaléka csak felajánlható volt szabadidősportra, ezentúl ez már automatikusan fog járni. Emellett a munkáltatók havi 10 ezer forintot biztosíthatnak a SZÉP kártya adószabályai szerint a szabadidősportra.
- A Védelmi Beszerzési Ügynökség ellopott dokumentumairól azt mondta, “a kibervédelemre sajnos egyre több pénzt kell fordítani”. A történtekről Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter fog tájékoztatást adni jövő héten a parlament nemzetbiztonsági bizottságának, de az zárt ülés lesz.
- "Nem várható semmilyen változás a választási törvényben. Mindenféle tervek, vádak elhangzottak, de ezek a vádak alaptalanok", mondta Gulyás. A miniszter szerint a választási térképet most csak azért rajzolják át, mert azt “törvényileg kellett arányossá tenni”.
- Arról, hogy az újabb Alaptörvény-módosítás szerint nem lenne kötelező az ügyészek közül választani a legfőbb ügyészt most azt mondta, “a múltban sem kellett ügyészi múlt a legfőbb ügyésznek, úgyhogy ezután is így lesz”.
- Szlovákia olyan szinten prioritássá tenné az államnyelv használatát az ország kisebbségek által lakott részein, ami még a kilencvenes években sem fordult elő. Gulyás erről azt mondta, Szijjártó Péter külügyminiszter erről már tárgyalt Pozsonyban, és garanciákat kapott arra, hogy nem csorbítják a felvidéki magyarok magyar nyelvhez fűződő jogait. Bár a miniszter szerint a diplomáciában nem lehet kizárni, hogy “ezek csupán ígéretek” a szlovák kormány részéről, de állítja, a magyar kormány “mindent meg fog tenni” az ügyben, ha szigorítást látnak.
