Egy tisztán szakmai kérdésből egyesek politikai terméket csináltak

Másfél évvel ezelőtt kockázatosat lépett a kormány: fokozatosan elkezdték átalakítani az orvosi ellátás első vonalát, az ügyeleti rendszert. Ennek megszervezésével az Országos Mentőszolgálatot bízták meg. Novemberben az ellátott betegek száma már átlépte az egymilliót. Utolsó lépésként egy hónapja a fővárosban is bevezették az új rendszert. Budapesten 15 helyszínen alakítottak ki felnőtt ügyelet és 3 helyen gyermekügyelet.

„A betegek 95 százaléka olyan problémával keresi meg az ügyeletet, ami legfeljebb mentőtiszti kompetenciát igényel” – nyilatkozta lapunknak Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója. Szerinte az új ügyeleti rendszer 10-es skálán 9-re vizsgázott, eddig Budapesten közel tízezer beteget láttak el. A fővárosban az 1100 háziorvosból eddig 569-en írták alá az új ügyeleti szerződést. Csató azt sajnálja, hogy az elmúlt időszakban politikai témát csináltak egy szakmai kérdésből, és hogy azok kritizálják a rendszert, akik nem is vállaltak ügyeleti munkát az elmúlt 20 évben.

Egy másfél éves időszak utolsó lépéseként Budapesten is átalakították a háziorvosi ügyeleti rendszert. Hogy látják: mennyire sikerült megvalósítani ezt az átalakítást?

Nem túlzás azt kimondani, hogy az elmúlt 30 év legnagyobb egészségügyi átalakításáról van szó. Óriási előrelépés, hogy a betegek az egész országban ugyanolyan magas színvonalú ellátáshoz férnek hozzá.

Ez valóban így van? Tényleg ugyanolyan színvonalú az ellátás a fővárosban és vidéken is?

Igen. Ez volt a célunk. Az elmúlt években azt láttuk, hogy a kistelepüléseken és a nagyvárosokban nagy volt a különbség, nem mindenhol jutottak a betegek érdemi ügyeleti ellátáshoz, próbáltak utat találni az útvesztőben. Most a 1830-as hívószámmal ugyanaz az egyenes út nyílik meg mindenki előtt.

Már több mint egymillió embert láttak el. Hogyan mérhető az új ügyeleti rendszer teljesítménye?

November 8-án léptük át az egymilliomodik beteget. A Magyar Orvosi Kamara folyamatosan a szemünkre veti, hogy nincsenek indikátoraink. Számukra az a rossz hírünk van, hogy bizony vannak. Egy algoritmus segítségével folyamatosan látjuk, és elemezzük, hogy hol, milyen ellátás zajlik: például a betegek állapotát, az ellátás fajtáját, a beteg útját az ellátó rendszerben. Ez elég részletes adat ahhoz, hogy azt tudjuk mondani, az ellátás térben és időben is jól tervezhető. Ezen kívül egy objektív pontrendszer alapján kontrolláljuk a 1830-as számon rögzített beszélgetéseket. Elemezzük, hogy megfelelő volt-e javasolt vagy elvégzett terápia. Illetve folyamatosan mérjük a betegek szubjektív elégedettségét is.

Ha értékelnie kellene egy 1-10-ig terjedő skálán a teljesítményüket, hányast adna?

Biztosan adnék egy 9-est. Azért nem 10-est, mert minden új rendszer folyamatosan igazodik az igényekhez. Például nyáron a Balaton mellett új telephelyeket kellett nyitni, mert sokan költöztek oda a szünetre. De mutasson nekem bárki még egy olyan rendszert, ahol egy év alatt semmilyen változtatásra nem volt szükség. Én nem tudok ilyenről. Ami most van, az biztosan jobb, mint ami korábban volt. Nagyrészt elégedett vagyok.

Ennek ellenére a Magyar Orvosi Kamara azt mondta, hogy az új ügyeleti rendszerben romolhat a betegek biztonsága.

A Magyar Orvosi Kamarával ellentétben nekünk a beteg az első. Nem értem, hogy az eddig működő ügyeleti rendszer hibái miért nem zavarták őket. Korábban sokszor volt olyan, hogy egy ügyeleti ponton dolgozó kolléga azzal hívott fel minket, ma sem jött be az orvos, így ha bármilyen beteg érkezik, a mentőkhöz fogják irányítani. Voltunk olyan vidéki ügyeleti ponton, ahol nem volt éjszaka áram. Fontos szempont az is, hogy a jól működő ügyeleti alapellátással valamennyire tehermentesítsük a mentőket és a sürgősségi osztályokat. Budapesten az új ügyeleti ellátással ez megvalósul.

Ki tudja jelenteni, hogy a rendszer elindulása óta nem maradt beteg ellátatlanul?

Igen, ki tudom jelenteni.

Korábban volt olyan, hogy terheléses támadás érte az 1830-as hívószámot. Azóta történt hasonló?

Szerencsére nem.

Mennyi időt kell várniuk a betegeknek ma a diszpécser jelentkezéséig?

Kevesebb mint másfél percet. A Pest vármegyei indulásnál, a terheléses támadások alatt, ez az első hétvégén megnövekedett, ezért utána bővítettük a kapacitásokat. Ugyanakkor azt itt is hangsúlyozni szeretném, hogy vészhelyzet esetén továbbra is a 112-es segélyhívó számot kell tárcsázni. Mindig kiemeljük, hogy a 1830-as számot akkor célszerű hívni, ha olyan egészségügyi probléma merült fel, ami a következő háziorvosi rendelésig nem halasztható.

Egy hónapja Budapesten is elindult az új ügyeleti rendszer. Mennyire volt zavartalan az átállás? Milyenek voltak az első napok?

Az indulás előtti éjszaka és az indulás éjszakáján is személyesen jártam végig az összes telephelyet. Beszéltem az orvosokkal, betegekkel. Azt tapasztaltam, hogy a 1830-as hívószámot ismerik az emberek. Néhány nap alatt minden információ a helyére került.

Ha az elmúlt egy hónapból mondania kellene egy pozitívumot és egy negatívumot, miket emelne ki?

Ami nekem nagyon pozitív volt, hogy az első napokban lelkes, csillogó szemű háziorvosokkal és külsős szakemberekkel találkoztam. Negatívumként éltem meg, hogy egy tisztán szakmai kérdésből egyesek politikai terméket csináltak. Ez azért káros, mert nem arról beszélünk, hogyan támogassuk, edukáljuk a betegeket. Ha a média és minden szereplő erre fókuszált volna, az biztosan jobb lett volna. De már lassan ehhez is hozzászokom.

Ez kinek a felelőssége?

Azoké, akik a lakosság bizalmának megingatásában érdekeltek. Mi igyekeztünk ezt a témát a politika színterétől távol tartani, ám ezen nem segített, hogy sokszor olyan emberek kritizálták bennfentesként a rendszert, akik soha nem dolgoztak ügyeleti ellátásban.

Kikre gondol?

Például azok az orvosok állították, hogy az új ügyeleti rendszer rosszabb lesz, akik nem ügyeltek az elmúlt 20 évben. Korábban előfordult, hogy az ügyeleti szolgáltatók amiatt fordultak a mentőkhöz, hogy menjenek ki egy torokfájós beteghez, mert nincs orvos az ügyeleten. Pedig egy nem akut, nem súlyos beteg ellátása nem a mentőszolgálat feladata. De mivel a háziorvos nem reagált és az ügyelet sem látta el a beteget, nekünk kellett kimennünk hozzá. Ha ezeket az anomáliákat nem ismeri fel egy érdekképviseleti szervezet, az hiba. Ők úgy gondolták, rosszabb lesz az ellátás, ha csak 15 telephelyre mehetnek a betegek, de ez nem így lett.

A fővárosban a rendszer elindulása óta hány embert láttak el?

November 11-ig 9821-et.

Az előző ügyeleti rendszerrel összehasonlítva ez mennyire számít átlagosnak?

Sajnos így nem tudjuk összehasonlítani az új rendszert az előzővel. Az eddigi szolgáltatók teljesen fals adatokat közöltek. Nekik finanszírozási szempontból az volt a kedvezőbb, ha azt mutatták, sok beteget látnak el, és így szükség van rájuk. Mi országosan azt látjuk, hogy harmadannyi beteg érkezik hozzánk, mint amennyit korábban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő felé jelentettek. Hétköznaponként este 10 és reggel 8 óra között az egész országban átlagosan 183 beteget látunk el. Ebből Budapesten 40-50-et. A fővárosban kialakított 18 telephelyhez képest ez egy elképesztően alacsony szám.

Ebben az idősávban, este 10 és reggel 8 óra között dolgoznak az úgynevezett non-doctorok.

Ezt a megfogalmazást szeretem elkerülni. Az sokkal pontosabb állítás, hogy az éjszakai ügyeletet felsőfokú egészségügyi végzettségű szakemberek végzik: orvosok, kiterjesztett hatáskörű ápolók és mentőtisztek.

A rendszer elindulása előtt többen aggódtak amiatt, hogy a felsőfokú egészségügyi végzettségű szakembereknek nincsen megfelelő szaktudásuk. Egy korábbi sajtótájékoztatón erre azt mondták, hogy aki nem érzi elégnek a tudását, az bármikor kérhet szakmai segítséget telefonon. Erre hány esetben volt szükség?

Mindenkinek folyamatosan elérhető a szakorvosi konzultációs háttér. Amikor azt kérdezik, megfelelő lesz-e a betegellátás színvonala, akkor én visszakérdezek, eddig aggódott emiatt bárki? Az eddigi rendszerben például nem volt lehetőség szakorvossal konzultálni. Azt látjuk, hogy nagyon kevés felsőfokú egészségügyi végzettségű szakember kér segítséget a szakorvosoktól. Főleg a gyerekek ellátásában van erre példa, de az is elenyésző.

Ennek az az oka, hogy a betegek 95 százaléka olyan problémával keresi meg az ügyeletet, ami legfeljebb mentőtiszti kompetenciát igényel. A fennmaradó néhány százalékot teszik ki az orvosi beavatkozást igénylő esetek és a halottszemlék.

Mondana arra példákat, hogy a betegek 95 százaléka mivel keresi meg az ügyeletet?

A füldugulástól kezdve a kullancscsípésen át a lázas betegségen keresztül a gyógyszerfelírásig. Ezek a betegek stabil állapotban vannak, ha várnának másnap reggelig, akkor el tudnának menni a háziorvosukhoz.

De ha egy hétköznapi beteg rosszul érzi magát, nehezen tudja megítélni, hogy várhat-e reggelig.

Ez egy évtizedes betegedukációs probléma. Pont ezért sok országban nem is létezik az itthonihoz hasonló ügyeleti ellátás. De Magyarországon a betegek hozzászoktak ahhoz, hogy akár este 10-kor is elmehetnek orvoshoz.

Ha az esetek 95 százalékában elegendő lenne felkeresni másnap a háziorvost, egyáltalán van létjogosultsága az orvosi ügyeletnek?

Erre az a korrekt válaszom, hogy ha már van egy ilyen szolgáltatás, akkor mi igyekszünk a lehető legmegfelelőbb kapacitást biztosítani hozzá. Ennek ellenére az Orvosi Kamara megkérdezte tőlünk, hogy miért nincsen egyszerre három orvos egy telephelyen. Hát azért, mert nincsen elég beteg, és az pazarlás lenne. Az ilyen kérdésekkel az Orvosi Kamara sem a betegek, sem a háziorvosok érdekét nem szolgálja.

A rendszer elindulásakor szervezettséget ígértek. Mit gondol, sikerült jól elosztani az ügyeleti pontokat a fővárosban?

Az ügyeleti pontok elosztásánál szempont volt a lakosságszám, az eddigi esetszámok, a kórházak közelsége. Minden létező GPS-koordinátát ráraktunk egy térképre, és egy
algoritmus segítségével megnéztük, hogyan lehetne a legjobban elosztani az ügyeleti
pontokat.

Mégis több olyan kerület van, ahol eddig volt ügyeleti ellátás, de most nincs. Például kimaradt a XVI. kerület. Erre reagálva a kerület fideszes polgármestere úgy döntött, hogy az önkormányzat saját költségén továbbra is működtetni fogja a 24 órás ügyeletet. Ehhez mit szóltak?

Ahol most ön ül, ott ült nemrég a XVI. kerület polgármestere is. Hosszasan egyeztettünk vele, kiderült, hogy valójában nem erről van szó. Ők a saját járóbetegellátó intézetükben egy mentőtiszttel üzemeltetnek egy sürgős ellátásnak nevezett rendszert. Ez merőben más ellátás, mint amit mi működtetünk. Ráadásul korábban is volt ilyen náluk. Ennek az az oka, hogy a háziorvosok nem akarnak a rendelési idejükben kimenni a betegekhez, így ezeknek a betegeknek létrehoztak egy külön ellátást. De szerintem ezeknek a betegeknek az ellátása háziorvosi feladat, nem a mentőké. Ahol a háziorvosok kihasználják a nyolcórás munkaidejüket, ott kevesebb beteg megy be az ügyeletre.

Minden olyan kerület polgármesterével egyeztettek, ahol nem alakítottak ki ügyeleti pontot?

Mivel nem kerületi alapon szerveztük az ellátást, inkább a Fővárosi Önkormányzatok
Szövetségével ültünk le: Karácsony Gergellyel és Őrsi Gergellyel. Azt Karácsony Gergely is megerősítette, hogy szükség van változásra.

Az elmúlt egy hónapban tárgyaltak velük?

Abban maradtunk, hogy ha az első hónap adatai megvannak, akkor leülünk és átnézzük őket. Ez az egyeztetés szervezés alatt van. Bár eddig hozzánk semmilyen formális panasz nem érkezett, ha lenne megalapozott igény további ügyeleti sorokra, akkor természetesen rugalmasan tudnánk reagálni.

Van, ahol kevesebb vagy több ügyeleti pontra lenne szükség?

A két nappali ügyeleti pontunk, a pesti és a budai kihasználtsága rendkívül alacsony. Ezekhez a Magyar Orvosi Kamara ragaszkodott. Én megértem az álláspontjukat, de nem látom a létjogosultságát annak, hogy a normál háziorvosi rendelési időben miért kell még egy ügyeleti helynek is működnie. Ők azzal érveltek, hogy az ingázók miatt van erre szükség. Az adatok alapján mostanáig a budai nappali ügyeleti pontunkon öt hét alatt 88 beteget láttunk el. Ez azt jelenti, hogy átlagban napi két beteg fordult meg itt. Az már szakmai kérdés, hogy van-e értelme fenntartani átlagosan két betegért egy ügyeleti ellátást. Természetesen be fogjuk mutatni az adatokat Karácsony Gergelyéknek, és kérni fogjuk a segítségüket ebben. Új helyek nyitását jelenleg nem látom indokoltnak.

Beszéljünk a háziorvosokról. A fővárosban szeptember 20-ig 400-an csatlakoztak az ügyeleti ellátáshoz a nagyjából 1100 háziorvosból. Azóta javult ez az arány?

November 11-ig 569-en csatlakoztak. Országosan 4200-an szerződtek velünk, ez a teljes háziorvosi létszám több mint 80 százaléka. Azt gondolom, hogy a háziorvosok láthatják, a rendszer működőképes, az igényeiket meghallgatjuk, a beosztásukban maximálisan rugalmasak vagyunk. A célunk, hogy működjön a rendszer, úgy osszák be magukat, ahogy nekik jó. Például ha valaki idős és nem szeretne ügyelni, akkor helyettesítéssel el tudja cserélni az ügyeleti napját.

Ez minden esetben megvalósult, vagy volt olyan háziorvos, akinek akkor is ügyelnie kellett, ha nem szeretett volna?

A jogszabály szerint a helyettesítésekről az orvosoknak kell gondoskodniuk. A törvény betartása nem szeretet kérdése. Mindenkinek kötelező az ügyelet, abban tudunk rugalmasak lenni, hogy ki, milyen mértékben vesz részt benne. Számomra nehezen értelmezhető, hogy ha valaki rendszeresen este 8 óráig rendel, akkor ne tudna havonta maximum kétszer este 10-ig bent lenni. Több idős kollégával találkoztam és senkinek nem volt ezzel problémája. Őket sokkal inkább zavarja az, hogy nekik többet kell vállalniuk azok helyett, akik nem írták alá az új ügyeleti szerződést. Pedig, ha mindenki aláírta volna, akkor még talán havi egy alkalom se jutna rájuk, így viszont akár havi két napon is ügyelniük kell.

Azt mondta, hogy országosan a háziorvosok 80 százaléka aláírta az ügyeleti szerződést, de Budapesten ez az arány lényegesen alacsonyabb.

Igen, de ezt láttuk minden megyében. Az elején a rendszer újdonsága miatt van némi
tartózkodás, ez aztán fokozatosan feloldódik.

Mivel érvelnek a budapesti háziorvosok, miért nem vesznek részt az ügyeleti ellátásban?

Azt mondják, hogy ők az elmúlt 20 évben nem ügyeltek, és ezután sem akarnak, egyéb érvet nem tudnak mondani. Erre az a válaszom, hogy van egy jogszabály, amit be kell tartani. Nem értek egyet a MOK titkárának kijelentésével, hogy a fővárosi háziorvosok alkalmatlanok az ügyeleti ellátásra. Látva a betegek állapotának alacsony súlyossági szintjét, ez nem igaz. A háziorvosok a normál rendelési időben is találkozhatnak infarktusos beteggel, és azt ugyanúgy fel kell ismerniük. Ráadásul az ügyelet alatt kérhetnek segítséget tőlünk.

Mi lehet a következménye annak, ha valaki továbbra sem vállalja az ügyeletet?

A jogszabály betartását a kormányhivatalok előbb-utóbb számon fogják kérni. Mindenkiben van egy önmérséklet, de eljutunk arra a pontra, hogy volt idő áttanulmányozni a szerződést, megvitatni az érveket, de most már be kell tartani a jogszabályt. Eddig bármilyen pertársaságot alakítottak a háziorvosok, folyamatosan veszítenek a bíróságokon. Valószínűleg jobb lenne a jogászkodás helyett őszintén beszélgetni.

A mostani kapacitással megfelelően el tudják látni a betegforgalmat?

Igen.

A MOK szerint az ügyeleti munka nagyon megterhelheti az alapellátást, ezért többen akár visszaadhatják a praxisukat, így a fővárosban élők még nehezebben juthatnak hozzá a szükséges ellátáshoz. Hány háziorvos adta vissza a praxisát?

Erről nekünk nincs adatunk, de azt hamis állításnak, hangulatkeltésnek tartom, hogy tömegek adnák vissza a praxisukat. Meglepődnék azon, ha valaki emiatt eldobná magától azt a szakmát, amit 30 éve művel.

Takács Péter egészségügyi államtitkár korábban azt mondta, többek között azért az OMSZ-t bízták meg az ügyelet megszervezésével, mert nagy a társadalmi megbecsültsége. Ezt mennyire érzik a saját bőrükön?

Valóban érezzük, bár a Covid alatt sokkal inkább a tenyerükön hordoztak minket az emberek. Mindenki szívecskét rajzolt az ablakunkra, finomságokat hozott nekünk a mentőállomásokra. Az első hullámban komoly problémánk volt, hogy le kellett váltani a munkatársaink ruhaméretét, mert annyi süteménnyel kedveskedtek nekik. A
Covid krízis után a kiugró társadalmi megbecsültség csökkent. Pedig mi ugyanazok a mentők vagyunk, de most már félinformációk alapján sokkal könnyebb kritizálni minket. Ezt szomorúnak tartom. Ettől függetlenül a közvéleménykutatások szerint a mentőszolgálat megbecsültsége benne van a top 3 szakmában. Az emberek tudják, hogy ránk minden körülmények között számíthatnak.