Özvegy Ringné kötényzsebéből indult minden – az ötös lottó rekordnyereménye találhat gazdára

Előző héten sem vitték el az ötös lottó főnyereményét, így a legutóbbi telitalálat óta ezen a héten szombaton már sorban a 33. sorsolás jön. A hónapok óta halmozódó összeg mostanra elérte a 6,525 milliárd forintot. Az e heti jackpot nem sokkal több a legutóbbi, szintén idén született rekordnál: februárban valaki 6,523 milliárddal lett gazdagabb.

Az ötös lottó Magyarország legnépszerűbb szerencsejátékának számít, hetente több millió szelvényt adnak fel a játékosok. Az elmúlt évtizedekben sokakat tett milliomossá vagy épp milliárdossá, de a nagy számok törvénye alapján hatalmas szerencse kell ahhoz, hogy valaki megszerezze a főnyereményt. A biztos telitalálathoz például a főnyeremény összegének háromszorosát kellene elkölteni szelvényekre. De mi köze van az első jackpothoz Ringné kötényének? Mi az a nyereményhalmozódás, és melyik állami beruházás jönne ki a heti jackpotból?

Mióta van ötös lottó?

Az ötös lottó nem mai találmány, a szerencsevadászok egyik kedvenc játékának sorsológömbjét először 1957. március 7-én forgatták meg – derül ki a Szerencsejáték Zrt. honlapjáról. Az első számhúzást nagy érdeklődés mellett a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének kultúrotthonában tartották. Nem véletlenül gyűlt össze sok ember, mivel már az első sorsolásra is másfél millió alapjáték gyűlt össze. De hiába a nagy érdeklődés, telitalálatos szelvény nem volt, arra még több mint egy hónapot várni kellett. A Múlt-kor azt írja, hogy a 66 éves özvegy Ring Sándorné a saját és a gyerekei életkorát játszotta meg, amivel 855 ezer forintot nyert. A család, látva a számokat, már biztos volt benne, hogy nyertek, de a nyertes szelvényt két napig nem találták. Végül Ringné kötényéből került elő. A Szerencsejáték Zrt. szerint az özvegyasszony a számok kiválasztásával hagyományt is teremtett, mert a magyarok nagy része máig előszeretettel adja fel a számára fontos dátumok számait.

Mekkora az esély arra, hogy valaki elvigye az ötöst?

Kis valószínűségszámítással könnyen kiszámolható, hogy hány szelvényt kellene vásárolni és megfelelően kitölteni ahhoz, hogy biztosan elvigyük a főnyereményt. Némi matek után kijön a 43 949 268, ami azt jelenti, hogy ennyi szelvényt kell megvenni és kitölteni az összes lehetséges variációban a biztos főnyereményért. Ez ha lehetséges lenne, sem érné meg, mert jelenleg egy szelvény ára 400 forint, így majdnem 17,6 milliárd forintot kellene elkölteni ahhoz csak szelvényekre, hogy valaki biztosan megnyerje a 6,5 milliárd forintot. A biztos négytalálatosnál már valamivel kedvezőbb a helyzet, de még ezért is több mint 103 ezer szelvényt kellene megfelelően kitölteni.

Mi történik akkor, ha valaki nyert, és felhívja az úgynevezett nagynyertes-vonalat?

A 300 millió fölötti nyeremények kiemelten nagy összegűnek számítanak, itt már külön eljárás van az átvételre. Nekik egy külön számot tart fenn a Szerencsejáték Zrt., a „nagynyertes-vonalat”. A szerencsésnek itt kell jelentkeznie, az összeget a sorsolás napjától számított 90 napig tudja felvenni. A telefonbeszélgetés elején azonosítják a nyertest, amiben a szelvényen található információk is segítenek, de olyan ellenőrző kérdések is, mint hogy hol és mikor játszotta meg a szelvényt. Természetesen ha valaki interneten játszott, ennek megfelelő kérdéseket is kap. Ezután jön a személyes találkozó, amikor le kell adni az eredeti szelvényt, majd megvizsgálják annak érvényességét. Ha sikerült a beazonosítás, a személyes adatok egyeztetése után elkezdődik a kifizetési eljárás. Kiemelten nagy összegű nyereményét a játékos nem kérheti készpénzben, azt csak átutalással kaphatja meg.

Hogy gyűlik a pénz? Mi az a nyeremény halmozódás?

Halmozódásról akkor beszélünk, ha egyetlen nyertes sincs egy „nyerőosztályban”, vagyis az adott héten nincs egy darab 5, 4, 3 vagy 2 találatos szelvény sem. Ebben az esetben a köztük nyereményként felosztható pénz hozzáadódik a következő héten megnyerhető összeghez. Valójában leginkább csak a jackpot, azaz a főnyeremény halmozódik, mert általában olyan sok szelvény érkezik be, hogy ilyenkor több négy-, három-, vagy kéttalálatos is van. A teljes halmozódást, vagyis azt, hogy ha egy sorsolás alkalmával nincs telitalálatos, és annak teljes nyereményalap-hányada a következő sorsolás telitalálatosának nyereményalapját növeli, csak 1991-ben vezették be.

Érdekesség a nyereményhalmozódással kapcsolatban, hogy azt nem lehet az idők végezetéig húzni. Az ötös és a hatos lottó esetében is azt írják alá a szabályok, hogy 52 hétig, azaz egy évig gyűjtik az összeget, ezután a főnyeremény már nem növekszik tovább. Ha az 52. hét sorsolásán sem talál gazdára a pénz, akkor az óriási összegnek a négy, három vagy két találatot elért játékosok örülhetnek, mivel a gazdátlan jackpot az ő nyereményükhöz adódik hozzá.

Mi határozza meg, hogy a négyesek, a hármasok és a kettesek mennyit is nyernek pontosan?

Az ötös lottó játékszabályai szerint az egyes nyerőosztályok között előre meghatározott százalékos arányban osztják szét a nyereményekre fordított összeget. Ha valamelyik nyerőosztályban a várhatónál alacsonyabb darabszámú nyertes lesz, akkor ők magasabb nyereménnyel találkoznak, és fordítva. Amikor a sorsoláson a játékosok által kedvelt nyerőszámokat húzzák ki, az a nyereményeken is látszik, ugyanis ebben az esetben a várhatónál több nyertes esik a nyerőosztályokba, és így alacsonyabbak lesznek a nyeremények.

Eddig hány telitalálat volt?

Az első, 1957. április 11-én kihirdetett telitalálat óta akadt egy pár. Az ötös lottó 57 éves története során 415 alkalommal 507 darab telitalálatos született, ami azért fordulhat elő, mert többször is megtörtént, hogy a szerencsés nyertes nem volt egyedül. Az eddigi legtöbb öttalálatos 1990-ben született, amikor egyszerre 13 nyertes szelvényt is találtak. Hatalmas osztozkodásra viszont nem volt szükség, mert a 13-ból 10 nyertes szelvénynek is ugyanaz volt a tulajdonosa. 1990 egyébként más szempontból is érdekes az ötös lottó történetében: szintén ebben az évben volt a legtöbb telitalálat egy éven belül – összesen 27 alkalommal.

Amikor kitör lottóláz, hány szelvényt töltenek ki egy átlagos héthez képest?

Általánosságban elmondható, hogy a nyereményösszeg nagysága befolyásolja a vásárlási szándékot, ezzel együtt a játék heti forgalmát, ugyanakkor az is jellemző, hogy a játékosok ingerküszöbe egyre inkább kitolódik – közölte megkeresésünkre a Szerencsejáték Zrt. A többmilliárdos jackpotnál a rendszeres játékosok több mezővel játszanak, mint azt egyébként szokták tenni. Ezzel párhuzamosan megjelennek azok a vásárlók, akik ritkán vesznek ötös lottót, de most a nyeremény nagysága miatt megteszik ezt. Amikor a top ötbe került az ötös lottó várható főnyereménye, a déli és a keleti határ menti településeken lévő lottózókban is megjelenhetnek az alkalmi, külföldről érkező vásárlók. A Szerencsejáték Zrt összesítése szerint az ötös lottó története alatt a legtöbb szelvényt 1990-ben a 21. játékhetén adták el, ekkor több mint 21 millió alapjátékkal próbálkoztak elvinni a főnyereményt.

Hogy értékelték ki régen és hogy értékelik ki ma a szelvényeket?

Kezdetben a több millió lottószelvény kiértékelésén több száz ember dolgozott. Egy fő 7-8 óra alatt átlagosan 22 ezer szelvényt vizsgált meg egy úgynevezett kiértékelő karton segítségével. Ez régen sem volt kis munka, mivel már az első, 1957-es sorsolásra másfél millió értékesített szelvény volt. Eközben tavaly átlagosan hetente 1,2 millió szelvényt vásároltak az emberek, de ez kiugró nyereményeknél akár harmadával is megugorhat, közölte a Mandinerrel a Szerencsejáték Zrt.

A kiértékelés ma viszont már sokkal egyszerűbb, mint a kezdetekkor. A sorsolás előtt másfél órával lezárják a lottóeladásokat. Ezután véglegessé válik az adott sorsoláson részt vevő ötös lottó fogadási adatbázisa, amit külső, minősített „időbélyeg” szolgáltatóval hitelesítenek. A hitelesített fogadási adatbázis kikerül a televíziós stúdióban üzemelő gépekre is, ahol a műsor előtt a teljes adatbázist beolvassák két független, nagy teljesítményű szerver memóriájába.

Az utolsó szám kisorsolása után azonnal elindul a szelvények ellenőrzése mindkét gépen párhuzamosan. Ez a gépek teljesítményének köszönhetően kevesebb mint 2 másodperc alatt lefut. Amennyiben mindkét szerveren futó nyerteskeresés ugyanazt az eredményt adja, azt kiadják a stúdiónak is.

Melyik állami beruházás jönne ki az e heti nyereményből?

A kormányinfók új szokása, hogy Vitályos Eszter kormányszóvivő felsorolja, az utóbbi hetekben mennyiért és milyen beruházások valósultak meg Magyarországon. Ezek alapján az e heti nyertes bőven megengedhetné magának a Miskolc–Eger-kerékpárút Bogács–Tard–Tibolddaróc-szakaszát, ami 838 millióból ki is jönne. Beleférne még az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium új, 5,1 milliárdból elkészült épületszárnya is. Még ezek után is maradna pár százmillió forint.

A főnyereményből a tavalyi nemzeti konzultációk kampányköltsége már nagyon nem jönne ki, ugyanis a kormány tavaly csak erre a célra több mint 20 milliárd forintot költött. A Szeged és Röszke között újjáépített vasútvonalból viszont csak 2 kilométerre futná, ugyanis annak kilométere 3 milliárd forint volt. Be is lehetne szállni egy projektbe: a jackpotból ki lehetne fizetni a kormány által a fővárosnak a Lánchídra ígért 6 milliárd forintot, és még maradna is pár százmillió forint költőpénz.

Úgy is meg lehet gazdagodni, ha valaki nem a főnyereményt viszi el?

Az elmúlt évtizedekben csak az ötös lottóval 48-an váltak milliárdossá és rengetegen milliomossá. Azonban sok lottónyertes története azt bizonyítja, hogy az álomösszeg elnyerése nem mindig jelent gondtalan életet. Sokan ismerik annak a párnak a történetét, amelynek férfi tagja korábban hajléktalan volt, felesége pedig pánikbeteg. Egy lepusztult önkormányzati lakásban laktak ketten, amikor 2013-ban rájuk mosolygott a szerencse: nyertek 636 milliót a lottón. Kevesebb mint tíz évvel később viszont gyakorlatilag elfogyott a pénzük, csak néhány ingatlanuk maradt meg.

A Szerencsejáték Zrt. emlékeztet, hogy az ötös lottó története bizonyítja: a meggazdagodáshoz nem kell feltétlenül a nyertes szelvény. 1963-ban egy villanyszerelő 101 szelvénnyel játszott. A jackpotot így sem sikerült elvinnie, de a 101 szelvény között akadt 11 négytalálatos, 60 darab háromtalálatos és 30 darab kéttalálatos is, amivel összesen 1,65 millió forintot nyert a játékos. Ez a '60-as években még egészen tekintélyes összegnek számított.