Hogy működik majd és mit tehet a problémás utasokkal a BKK-rendészet?

A teljes testület támogatása mellett fogadták el a főpolgármester-jelölti kampányban Vitézy Dávid által megígért BKK-rendészetet a Fővárosi Közgyűlés októberi alakuló ülésén. Röviden a lényeg: a már eddig is létező fővárosi rendészeten belül több emberrel létrejön a BKK saját rendészete, aminek a feladata lesz rendet tartani a budapesti közösségi közlekedésben. Igyekeznek jobban összehangolni és erősíteni a belső szinergiákat, így a BKK és a BKV diszpécsereit is. A cél az, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudjanak reagálni a problémákra.

A BKK-rendészet ötlete az idei kampányban megosztó téma volt, Karácsony Gergely főpolgármester a szerinte hajléktalanellenes kommunikáció miatt ment neki Vitézynek. Most mégis sikerült megállapodni egy olyan rendszerben, amit a Fidesztől a DK-n át mindenki támogatni tudott. Ami talán hatékonyabb is lehet, és növelni tudja az utasok biztonságérzetét.

Hogyan működik majd a BKK-rendészet? Hogy kezelik az utasok által jelentett eseteket? És hogyan kerülik el, hogy hajléktalanellenes intézkedés legyen az egész? Megválaszoljuk a legfontosabb kérdéseket.

Milyen problémára igyekszik megoldást kínálni a rendészet?

Vitézy Dávid főpolgármester-jelölti kampánya elején jelentette be, hogy létrehozna a Fővárosi Rendészeti Igazgatóságon (FÖRI) belül egy külön BKK-rendészetet, legalább 200 emberrel. Ennek célját röviden így fogalmazta meg: a dolguk az lenne, hogy a budapesti közösségi közlekedésben rend legyen, fellépjenek a „messziről bűzlő, másokat zaklató, nőket fogdosó” utasokkal szemben. Hosszú programja kiemelt pontjaként kezelte a rendészet kérdését. Azt ígérte, hogy ennek létrehozása lenne az első dolga főpolgármesterként. „Túl sok a kéregető a tömegközlekedési járműveken, és a nőket ért zaklatások, fogdosások is elszaporodtak” – mondta a kampány során.

Vitézyből végül néhány száz szavazat híján, de nem lett főpolgármester, viszont tervéről nem mondott le. A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjeként be is nyújtotta az alakuló közgyűlésre a BKK-rendészetről szóló előterjesztést. Javaslatában leírta, hogy az utóbbi években rendszeresen fordul elő, hogy a közlekedőket vagy a járműveken dolgozókat atrocitás éri, ahogy az is mindennapos lett, hogy az utazási feltételeket be nem tartók utaznak a járatokon. „Az ittas, bódult, botrányosan viselkedő, magatartásával utastársai testi épségét veszélyeztető, ruházatával és testnedveivel a járművet beszennyező emberek utazásból való kizárásárának feltételei jelenleg nem állnak fenn teljeskörűen” – írta.

Kik figyelnek majd a rendre a BKK járművein?

A FÖRI bővítésével önálló ágként létrehozzák a BKK-rendészetet, amivel megerősítik a járműveken a közterület-felügyelői jelenlétet is. Egy „gyorsreagálású, 24 órás, 365 napos készenléti, kivonuló szolgálatot” hoznak létre jövő év január 1-től.

Ehhez első ütemben a BKK legalább öt darab kivonuló zavarelhárító járművébe szerveznek állandó önkormányzati rendészeti személyzetet. Ezek mellett napszakonként „szükséges mértékű” állandó járőrt irányítanak a város kritikus pontjaira, közlekedési csomópontjaiba és vonalaira. A FÖRI és a BKK részvételével közös diszpécserszolgálatot is üzemeltetnek majd, ami a járművezetőktől és az utasoktól érkező bejelentéseket feldolgozza. Az ő feladatuk lesz a kamerák élő képeit és a közösségi közlekedés járműveinek haladását követni, a BKK-rendészeket irányítani, a BKK zavarelhárító járműveit diszponálni.

Honnan láthatják a rendészeket irányító diszpécserek, ha valahol szükség van beavatkozásra?

Már most is sok járművön működik kamera, de idővel bekamerázzák majd az összes közösségi közlekedési eszközt. A főpolgármesternek a BKK-val és a BKV-val ki kell dolgoznia egy tervet arra, hogy az összes, várhatóan 2029 után is forgalomban maradó járművet kamerázzák be 2029. május végéig. Az új villamosokon és buszokon ez már alapfelszereltségnek számít, de a ma is forgalomban lévő Ganz és Tátra villamosokon például nincs kamera. Emellett a rendészeken is lesz testkamera.

Hogy jelezhetik az utasok, ha a járművükön valami nincs rendben, vagy valaki nem elfogadhatóan viselkedik?

A BKK alkalmazásába, a BudapestGóba egy segélyhívó gombot raknak, amivel az utasok is jelezhetik, ha valami nincs rendben az adott járművön vagy megállóban. Emellett ahogy most is, a járművezetőknek is lehet majd jelezni a problémát, ebben az esetben ők kérhetnek segítséget.

Mi lesz azzal az erőszakos, részeg, zavart utassal, akit jelentenek az utasok?

Ma is az a szabály, hogy ha a járművön valaki másokat zavar, ittas vagy épp erőszakos, akkor le kell szállítani a járműről. A problémás utast leszállító BKK-rendészeknek majd arra is oda kell figyelniük, hogy az utas a következő járműre ne szálljon vissza – válaszolta a Telex kérdésére Kiss Ambrus, a Fővárosi Önkormányzat főigazgatója. Ez szerinte hatalmas munkát kívánó folyamat, ezért nem várható, hogy a rendészet minden problémát megold majd. A főigazgató példának hozta, hogy csak Kőbánya-Kispest állomáson akkora a forgalom, mint a két érintett kerület lakossága összesen, ami több mint 130 ezer ember. „Ahogy rendőr sincs minden sarokra, úgy BKK-rendész sem” – fogalmazott.

Bűncselekmény gyanúja esetén válik izgalmasabbá a dolog, mert ilyenkor csak a rendőrség járhat el, ezen a főváros a törvények miatt nem is tud változtatni. „Ebben kell úgy megteremteni az együttműködést, hogy ne legyen az, hogy kiszáll a BKK-rendészet, megállapítja, hogy bűncselekmény gyanúja merült fel, majd csak azt tudja csinálni, hogy ő hívja a 112-t” – mondta Kiss Ambrus. A kérdésről ezért már egyeztetnek a Budapesti Rendőr-főkapitánysággal is. A járművezetők egyébként is kapcsolatban vannak a diszpécserszolgálattal, most azt teszik egyértelművé, hogy ezek a bejelentések a FÖRI-hez, azaz a BKK-rendészethez fussanak be.

Mi lesz azzal az utassal, akit testnedvei, ruházata vagy kinézete miatt jelentenek?

Az elfogadott előterjesztés külön kitért a hajléktalanságra is. A BKK-rendészet együtt dolgozna a főváros szociális intézményeivel, illetve a velük együttműködő szociális intézményekkel is. A hajléktalannak tűnő emberek esetében eddig is az volt az eljárás, hogy a rendészek együttműködtek a Menhely Alapítvánnyal és a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeivel (BMSZKI).

A Menhely üzemeltet egy saját diszpécserszolgálatot, aminek utcai vonulószolgálata is van, a BMSZKI pedig a fővárosi hajléktalanintézmények működtetője. Ha a BKK-rendész valakit leszállít a járműről, és ő azt mondja, hogy nincsen otthona, akkor szólni kell a diszpécsernek. Ilyenkor kimegy egy esetkocsi, és az illetőt megpróbálják bevinni szállóra vagy rábeszélni arra, hogy menjen be.

Ez egyébként most is így működik, télen a járművezetők külön figyelnek még a megállókban alvó emberekre is. Kiss hozzátette: attól még, hogy valaki részegen hőbörög a villamoson, még nem hajléktalan. „Nagyon fontos, hogy ne stigmatizáló legyen az intézkedés, ne csináljunk belőle hajléktalanüldözést. Nem lehet ez a végeredmény, de ez nem is oldaná meg a problémát” – mondta Kiss Ambrus.

Miben lesz más a BKK-rendészet az eddigi rendszerhez képest?

A BKK-rendészet a FÖRI-n belül önálló osztályként jön létre. Ehhez erőforrásokat csoportosítanak át, illetve megnézik, hogy a költségvetésbe hogyan fér bele, hogy új embereket vegyenek fel – válaszolta Kiss Ambrus. A FÖRI egyébként is dolgozik az állomány feltöltésén, és most is van hasonló feladata. Újdonság, hogy a BKK-nál lévő biztonsági szolgálat és a BKV-nál lévő biztonsági szolgálat munkáját is összehangolják. A BKV-s őrökkel a metrómegállókban lehet találkozni, a BKK külsős járőrpárjai pedig éjjel-nappal mozognak a városban. Ha a szerződések lejárnak, akkor megvizsgálják majd azt is, hogyan lehet a külsős cégeket a FÖRI-be „applikálni”.

A kampányban miért lett ennyire felkapott téma ez az ügy?

Az idei kampányban Vitézy Dávid össze is vitázott a lakhatási ügyekkel foglalkozó A Város Mindenkié csoporttal, ami nem feltétlenül a rendészet ötletét kritizálta. A csoport helyeselte, hogy Vitézy rendet akar tenni, de kifogásolták egyes megszólalásait. „Nem helyénvaló, ha egy főpolgármester-jelölt összemossa a hajléktalanságot az erőszakos viselkedéssel és a szexuális zaklatással” – fogalmaztak.

A szervezet szerint Vitézynek a kampányban elhangzó „a közösségi közlekedés nem hajléktalanszálló” mondata összemosta a bűnözést a hajléktalansággal, pedig akkor is lehet valaki bűnöző, ha „szép budai házban lakik”. Vitézy A Város Mindenkié bírálatára reagálva ekkor elmondta: továbbra is fenntartja, hogy a tömegközlekedés „nem lehet olyan, mint egy hajléktalanszálló”. Szerinte a BKK-rendészetről szóló tervében nem mosták össze a hajléktalanság és a bűnözés kérdését, hiszen „nem azt állította, hogy rendőrségi intézkedés kellene bárki ellen, aki szociális szempontból segítségre szorul”.

A kampányban Karácsony Gergely is ráugrott a témára, és azzal vádolta Vitézyt, hogy összemossa a hajléktalanságot az erőszakkal. Azt ekkor is elismerte azért, hogy létező problémát jelentenek a közösségi közlekedési eszközökön előforduló erőszakos emberek, de az appba épített hívógombot például nem tartotta jó ötletnek. „A budapesti rendőrségnek a helyszínre kiérkezési statisztikája 12 perc, ami egyébként Európában az egyik legjobb. Itt meg nyilván másodpercek alatt kellene ott lenni” – mondta egy interjúban.

Mi arra a biztosíték, hogy ne legyen hajléktalanellenes az egész rendészet?

Karácsony Gergely szerint ő a kampányban nem a javaslatot kritizálta, hanem elsősorban annak kommunikációját kifogásolta. Szerinte „hajléktalanellenes élt” adtak a vitának, amit visszautasít. „Bármelyik utas, amelyik megsérti a szabályokat a közösségi közlekedési eszközökön, azzal kapcsolatosan nekünk fel kell tudnunk lépni. A kritikám az, hogy ezt ne hajléktalankérdésként tegyük, mert az utazási szabályokat megsértők többsége nem hajléktalan ember” – mondta a főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülése után. Szerinte egy ilyen diskurzus nehezebbé teszi a kérdés kezelését. Karácsony szerint nem az lesz a gyakorlatban, hogy az emberek majd jelentik, hogy „jaj, itt egy büdös hajléktalan”, mert alapvetően nem ők jelentik az elsődleges veszélyt az utazóközönségre.

Vitézy Dávid is felemlegette, hogy bár Karácsony a kampányban szó szerint elküldte a fenébe ezért a javaslatáért, az nem hajléktalanellenes, hanem utasbarát javaslat. A szociális ellátórendszerben mindenkinek megadná azt a segítséget, amire szüksége van, de „ahogy a főváros más intézményeiben sem, így a könyvtárakban vagy a mozikban sem tűrjük azt meg, hogy valaki az ottani együttélési feltételeket be nem tartva legyen ott, ezt a közszolgáltatásként közlekedő közösségi közlekedés járművei esetében sem javaslom”.

Vitézy eredeti javaslatát Karácsony Gergely leginkább technikai jellegű módosítókkal egészítette ki. Ezeket a módosításokat a közgyűlés többsége elfogadta, így ezzel együtt, a főpolgármester támogatásával döntöttek a BKK-rendészet létrehozásáról. Karácsony kiegészítéseivel belekerült például az előterjesztésbe, hogy a BKK, a FÖRI és a Fővárosi Önkormányzat a hajléktalan emberek ellátásában együttműködő szervek létrehozásával dolgozza ki a BKK-rendészetet, illetve az ehhez szükséges kapacitásátcsoportosítást.