Az árvízi védekezés után elfogyott a lendület, pedig a homokzsákok eltakarítása még bőven hátravan

„Szerintem azért vesznek részt kevesebben a bontásban, mert az emberek már nem tudnak több szabadságot kivenni a munkahelyükön. Az én gyerekeim is jöttek segíteni a gátat építeni, de nem tudtak tovább maradni. A fiamnak például már kedden vissza kellett állnia a munkába” – mondja Nagy Sándorné, Tahitótfalu önkormányzatának egyik alkalmazottja.

Nagy Sándorné és öt társa a Kisoroszi felé vezető út mellett bontja a homokzsákokat hétfő óta. Mind kötelezően sárga színű gumikesztyűt viselnek. Ugyanis ők az a munkacsoport, ami a Duna vízével érintkezett, tehát a veszélyes hulladéknak minősülő zsákokat szedik szét és gyűjtik egy kupacba, amit majd az illetékes cég fog elszállítani egy hulladékégetőbe.

Az árvíz több Duna-parti település életét is megbolygatta. A Telex kollégái számtalan helyre – például Pilismarótra, a Római-partra, Kismarosra, Lupa-tóra – is ellátogattak azért, hogy utána járjanak annak, hogyan küzdenek meg a folyóparton élők a szeptember közepén érkező árhullámmal. Többeknek hátra kellett hagyniuk az otthonukat és újragondolni a mindennapi életet – legalábbis addig biztosan, amíg nem térhetnek vissza az elárasztott házaikba. A gátak építésében a több ezer hivatásos mellett vállalkozó szellemű civilek is részt vettek, és nem telt úgy nap, hogy ne tűnt volna fel valamelyik magyar politikus ásóval a kezében a Dunakanyarban vagy valamelyik fővárosi gáton.

A Duna felső szakaszán a folyó már „visszavonulót fújt”, több helyen is elkezdték bontani a gátakat és összegyűjteni a homokzsákokat.

Mi történik a homokzsákokkal az árvíz után?

Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője szerint még összesítik, hogy összesen hány homokzsákra volt szükség az árvíz miatt, mindenesetre a homokzsákok árvíz utáni sorsa a következő lehet.

• Azok a homokzsákok, amikre végül nem volt szükség, a megmaradt homokkal együtt visszakerülnek ode, ahonnan érkeztek. Ergo a Vízügyhöz, az Országos Katasztrófavédelemhez vagy az önkormányzatokhoz.
• Azokból a homokzsákokból, amiket felhasználtak, de nem érintkeztek vízzel, a homokot ki lehet szórni és újrafelhasználni. Akár félretenni a zsákokkal együtt, hogy legyen mihez nyúlni, ha netán megint lesz árvíz.
• Azok a homokzsákok, amik sérültek vagy érintkeztek vízzel, veszélyes hulladéknak számítanak, és ennek megfelelően kell őket megsemmisíteni is. Ugyanakkor a tartalmukat, tehát a homokot fel lehet használni, miután szétterítették és kiszárították. Például építkezéseknél, játszótéri homokozóba azonban tilos beleszórni – erre figyelmeztet a Nemzeti Népegészségügyi Központ is.

Siklós Gabriella szerint abban az esetben lehet elkezdeni a gátak bontását és a homokzsákok összegyűjtését, ha az adott településen elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben. Tehát a vízszint lényegesen csökkent, és nem kell újabb árhullámtól tartani.

Az árvíz utáni munkálatokat kevesebb figyelem kíséri, pedig ekkor is elkélne a segítség. Leányfalun például 60 ezer homokzsák vár arra, hogy összegyűjtsék és elszállítsák. A Pest megyei nagyközség polgármestere, Adorján András azt mondta, pénteken kezdik el rendbe tenni Leányfalut, és remélik, hogy hasonlóan sok civil önkéntes csatlakozik majd a munkához, mint ahányan a gátak építésében is részt vettek.

Pilismaróton nemcsak a helyiek vonulnak majd a töltésekre homokot szórni és zsákokat pakolni. Egy civilektől elzárt területen, rendőri felügyelet mellett rabok is részt vesznek a gátak felszámolásában. A pilismaróti polgármester, Hunyadi Balázs szerint ez nem újdonság, már 2013-ban is a váci börtön fogvatartottai pakolták a zsákok egy részét a Duna-parton az árvíz után. A polgármester úgy gondolja, hogy óriási munka lesz a zsákokból egyesével kiborogatni a homokot. A vízzel érintkezett zsákokat az előírásoknak megfelelően ők is külön gyűjtik, majd a dorogi hulladékégetőbe szállítják el.

Elfogyott a lendület

Tahitótfaluban a helyieknek az önkormányzat dolgozói, valamint a Baptista Szeretetszolgálat önkéntesei is segítenek a bontásban. Szerdán egy, a parthoz közeli utcában értünk utol egy csapatot, ami homokzsákokat pakolt platós teherautókra. A 15 főből álló munkacsoport már harmadik napja szedte össze a zsákokat, azt mondták, a védelemre szoruló Hajós utca volt az utolsó helyszín, ahol volt mit pakolni.

„Múlt hétfő óta töltöttük a zsákokat, vittük azokat a gátakra, kertekbe és házakba, mindenhova, ahol szükség volt védelemre. Nagy volt az összefogás, a tűzoltóságtól kezdve a katonákon, szomszédos települések lakóin át az itt élőkig mindenki itt volt.

Viszont kevesebb a jelentkező, amikor bontani és takarítani kell. Elfogyott a lendület, az emberek elfáradtak az építésben. Szerintem azt gondolják, hogy ha már nincs árvíz, apad a Duna, akkor minden rendben van és nincs munka, vagy azt hiszik, hogy biztos mennek mások segíteni.

Mindig nagyobb a lelkesedés, amikor jön a víz, az árvíz utána már nehezebb mozgósítani az embereket” – mondja Szalai Tamás, a Baptista Szeretetszolgálat koordinátora.

Az utca elején összefutottunk a Duna-parti község polgármesterével, Sajtos Sándorral is. A polgármester azt mondja, négy nap alatt sikerült összeszedniük az összes zsákot. Ennek az az oka, hogy idén lényegesen kevesebbet használtak fel, mint 11 évvel ezelőtt.

„2013-ban 228 ezer homokzsák védte Tahitótfalut, idén 38 ezer darabot raktunk le. Akkor két hétig tartott a bontás, most négy nap alatt összeszedtük a zsákokat”

– teszi hozzá Sajtos Sándor. A polgármester arról is beszélt, hogy még zajlanak az egyeztetések arról, melyik cég fogja elszállítani a veszélyes hulladéknak titulált zsákokat, amiket addig egy kijelölt telephelyen tárolnak.

Homokzsák-hegyek a Margit-szigeten

Budapesten is már több helyen elkezdték a nagy „zsáktalanítást”, vasárnap például egy markoló érkezett a Külügyminisztérium épülete elé, hogy feltakarítsa az árnyékban gubbasztó homokzsákokat.

A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) szóvivője, Bátori Marianna azt nyilatkozta, hogy több mint 300 emberük dolgozott és dolgozik jelenleg is az ideiglenes gátak visszabontásán, amikhez

több mint 520 ezer homokzsákot használtak fel.

Mindemellett az FCSM munkatársai bontják vissza a mobilgátakat, valamint a több mint 6 ezer köbméter agyagból készült védvonalzárásokat és a megerősítéseket is. A szóvivő szerint a legtöbb munka a Római-parton lesz, ahol jövő hét hétfőn fogják elkezdeni a közterületek takarítását, és összegyűjteni a homokzsákokat. „A III. kerületben található Királyok útján egy 1700 méter hosszú, agyagos védvonali erősítést és zsákos zárást kell bontanunk” – teszi hozzá Bátori Marianna.

Szerdán a Margit-szigeten találkoztunk a Fővárosi Csatornázási Művek embereivel. A sziget Árpád-hídhoz közel eső részén már az utakat sepregették, amíg a másik csücskében a lezárást jelző szalagokat tépkedték le a fákról. A körforgalomban egyelőre még nem lehet látni a MOL Bubikat és a sétálókat, csupán a homokzsákokból készült hegyeket.

Bár a takarítás oroszlánrészének már vége, a Margit-sziget egyelőre még zárva marad. Ugyanakkor a fővárosi rakpartokat reggel 5 órától újra használhatták az autósok, a BKK tájékoztatása szerint péntektől újra teljes vonalon közlekednek a 2, a 2B és a 23 jelzésű villamosok, ugyanakkor a 4-6 villamosok nem állnak meg a Margit-szigetnél, és a sziget lezárása miatt továbbra sem közlekedik a 26-os és a 226-os autóbusz.

Szentendre is várja az önkénteseket

A héten Szentendrén is megkezdődtek az árvíz utáni munkálatok. A városban hétfőtől már csak elsőfokú árvízvédelmi készültség van érvényben, a város honlapján az áll, hogy kedden délután a Duna vízszintje 480 centiméter alatt volt. „A védekezésben több száz önkéntes vett részt, a bontás idején már nehezebb a civil mozgósítás, de több segítőre így is változatlanul számíthatunk” – mondja Bellai László a helyi önkormányzat kommunikációs vezetője, aki szerint a rendrakásban, a zsákok összegyűjtésében, valamint a mobilgát szétszedésében a szentendrei Városi Szolgáltató Nonprofit Zrt. (VSZ) ötven dolgozója is részt vesz.

A homokzsákokra legfőképpen a derecskei városrészben volt szükség. Bár a város néhány mélyebb pontján még áll a víz, a part menti utcák többsége már járható, több házban is visszakapcsolták az áramot, a lakók pedig bőszen takarítanak a hét eleje óta. Bellai László szerint a derecskei városrészben mintegy 200 háztartás van. „Az ott élőknek homokot és zsákot is biztosított az önkormányzat a védekezéshez. Arra kértük őket, hogy a homokzsákokat tegyék ki a házak elé vasárnap este hat óráig, amiket a VSZ munkatársai fognak összegyűjteni és elszállítani. Mindemellett a fertőtlenítéshez szükséges eszközökből csomagokat állítunk össze, amiket péntektől lehet felvenni a Hulladékudvarban.”

A csatornákról már leszedték a zsákokat, nehogy úgy járjanak, mint 2013-ban

Tahitótfaluval, Budapesttel és Szentendrével ellentétben Dunabogdányban még nem kezdték el bontani a gátakat. „A csatornákról már eltakarították a homokzsákokat, ugyanis

a 2013-as árvíz idején jött egy nagyobb zuhé, az esővíz azonban nem tudott hova elfolyni, mivel a csatornákon is álltak a homokzsákok. Így Dunabogdányt nemcsak a folyó, hanem az esővíz is elárasztotta”

– meséli egy helybéli férfi. A város nyilvános Facebook-csoportjában megosztott információk szerint az ott élőknek egyelőre nem javasolt inni a vezetékes vízből, ugyanakkor fürdésre, takarításra, mosogatásra, valamint locsolásra lehet használni.