Mosonmagyaróváron a szolgálati autót mentették ki a távozó polgármesternek, Győrben két szobrot rendeltek az utolsó pillanatban

Autóval, laptoppal és telefonnal lepte meg Mosonmagyaróvár a júniusi önkormányzati választáson leváltott fideszes polgármesterét, Árvay Istvánt utolsó testületi ülésén a mosonmagyaróvári önkormányzat képviselő-testülete. Októbertől Mosonmagyaróvárnak új polgármestere lesz, az ellenzéki összefogás támogatásával megválasztott Szabó Miklós, akinek ugyanakkor nem lesz többsége: a 15 fős képviselő-testületben civil egyesülete, a Mosonmagyaróvári Polgári Kerekasztal Egyesület (MPKE) a polgármesterével együtt hét mandátumot szerzett a nyári választáson.

Az átadás-átvétel előtti utolsó testületi ülésen a jelenlegi fideszes többség egyrészt úgy módosította az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (szmsz), hogy az az új polgármester szerint ellehetetleníti a város működését. De megszavazta azt az előterjesztést is, amely alapján a távozó fideszes polgármester, Árvay István szolgálati autóját, laptopját és telefonját ingyen használatba átadják a nagytérségi hulladékgazdálkodási társulásnak.

A társulás elnöke maga Árvay István.

A nyári választáson Győrben is leváltották az addig regnáló fideszes polgármestert, Dézsi Csaba Andrást a Tiszta Szívvel a Városért jelöltje, Pintér Bence váltja, akit az LMP és a Momentum is támogatott. Győrben rendkívüli közgyűlést tartottak a héten: ott az utolsó pillanatban még két szobrot rendeltek meg 130 millió forintét.

Az új szmsz gúzsba köti az utód kezét

Mosonmagyaróvár októberben hivatalba lépő új polgármestere, Szabó Miklós ugyan már megválasztása óta arról beszél, hogy az értelmetlen pártpolitikai csatározások nem szolgálják egyetlen városlakó és a helyi politikai erő érdekét sem, az üzenetét a jelek szerint nem sikerült átvinnie. Két hete, az utolsó testületi ülésre kidolgozott előterjesztésekből ez pontosan kirajzolódott. Abban ugyanis a szervezeti és működési szabályzat módosítása szerepelt, ami gyakorlatilag jócskán megcsorbítja októbertől a polgármester saját hatáskörű jogköreit. Szabó ezt már az ülés előtt kifogásolta.

A távozó polgármester, Árvay szerint viszont pusztán arról van szó, hogy visszaadja a testületnek és a szakbizottságoknak mindazokat a polgármesteri jogosítványokat, amelyeket ő eddig egyszemélyi döntési lehetőségként megkapott. Úgy látta, ezt a bizalmat az új polgármesternek is el kell majd nyernie a saját testületétől.

Szokásjog? Ugyan már!

A szokásjog szerint az önkormányzat munkáját szabályzó szmsz-t nem a leköszönő közgyűlés, hanem az újonnan felállt képviselő-testület fogadja el. Erre hivatkozva mondta Szabó Miklós az ülésen, hogy „a magyar önkormányzatiság történetében sem volt példa ilyen előterjesztésre, hogy a leköszönő képviselők döntenek arról, októbertől milyen legyen az új testület működési rendje”.

Az szmsz-módosítás nemcsak az ő jogkörét csorbítja, hanem lassítja az önkormányzat munkáját, többletterhet ró a hivatalra, és a város működését is korlátozza. „Ez egy kicsinyes bosszú” – kommentálta Szabó, aki egy módosító javaslatot is beterjesztett, hogy ha elfogadják, az új szmsz azonnal lépjen hatályba. Ezt nem fogadták el, arra hivatkozva, hogy nem írásban terjesztette be.

Szabó és egyesülete képviselői szerint az szmsz módosítása jogilag is kifogásolható, ezért a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Kormányhivatalhoz fordultak, hogy az törvényességi felügyeleti eljárást indítson a kérdésben. Azt kérték Széles Sándor főispántól, ne engedje azt október elsején hatályba lépni, vagy közigazgatási per megindításával helyeztesse hatályon kívül.

„Úgy véljük, a leköszönő testület, amely elköszönhetett volna méltósággal is, már nem nyúlhat bele az szmsz-be. A döntés következménye az lehet, hogy a város hosszú hónapokat fog elvesztegetni értelmetlen csatározásokkal, ahelyett, hogy a valódi problémákkal foglalkozna” – mondta Vida István, aki a távozó testületben képviselte az MPKE-t .

A választás feladta a leckét

Árvay István szerint korábban azért engedhetett át jogköreiből jó néhányat a testület a mindenkori polgármesternek, mert a várost eleve stabil jobboldali többség irányította, így pedig gyorsulhatott a döntéshozatal. A nyári választáson kialakult patthelyzetben viszont már azt látja helyesnek és demokratikusnak, ha visszaadja az átruházott jogköröket visszaadja a testületnek, hogy azokat a szakbizottságok között szétoszthassák. Szerinte így konszenzusalapú lesz a bizottságokban a döntéshozatal. Valójában, mivel a képviselő-testületben a Fidesznek hét, a Mi Hazánknak pedig egy képviselője lesz, gyaníthatóan ezekben a bizottságokban is a Fidesznek lesz többsége.

A képviselő-testület fideszes többsége végül 10-4 arányban megszavazta az előterjesztést. Ahogy azt az előterjesztést is, amellyel a Mosonmagyaróvári Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Társulás használatába adták a jelenlegi polgármester szolgálati autóját, laptopját és mobiltelefonját is. Annak az elnöke Árvay István, de utódja, Szabó nem is ezért kifogásolta a döntést, hanem mert az autót Mosonmagyaróvár adófizetőinek pénzéből vásárolták, a társulás viszont 71 települést tömörít. Kiderült, a döntés a következő testületi ülésig (vélhetően október közepéig) szól, akkor újra a közgyűlés elé kerülhet a kérdés.

Hónapok óta tart a „szájkarate”

Győrben is eseménydúsan teltek a hetek, annak ellenére, hogy az utolsó közgyűlést majd csak a jövő héten tartják meg, és ott is születhetnek még a következő ciklust befolyásoló döntések. A napirendi pontok egyelőre nem ismertek, a Partizánban azonban kedden este Pintér Bence jelezte, hogy a szeptember 24-i közgyűlésen olyan szmsz-módosítások várhatók Győrben is, amelyek „hátráltatják a közös munkát” az új polgármester és a kétharmados többséget magának tudó Fidesz–KDNP-frakció között.

Dézsi Csaba András és Pintér Bence között már júniusban elkezdődött a „szájkarate”, ahogy legutóbb fogalmazott Győr jelenlegi vezetője. Pintér a választás után pár héttel jelentette be a Facebook-oldalán, hogy „nem bírja elengedni a székét a hatalommániás Dézsi Csaba”. Elterjedt ugyanis, hogy a város üzemeltetéséért felelős megacég – Győr-Szol – élére Dézsi a párttársát, Németh Zoltánt akarja kinevezni. Németh jelenleg még vármegyei elnök, de októbertől ő is távozik a posztjáról. Az igazgatócsere végül nem történt meg, mert a Győr-Szol vezetője mégsem mondott le – erről Dézsi azt mondta, hogy Pintér érkezése miatt alakult ki bizonytalanság és feszültség nemcsak az említett cégvezetőben, hanem több önkormányzati dolgozóban is.

A második menetre augusztusban került sor, az önkormányzati médiabirodalom élére új embert neveztek ki: Panda Ákost, a Győri Civilek Körének Egyesülete alapítóját. Az egyesület azért érdekes, mert rajtuk keresztül jelentek meg a választások idején az ellenzéket lejárató plakátok. A hirtelen jött igazgatóváltást sokan nem érették, mostanáig nem is indokolták meg a győrieknek, és leginkább azért volt furcsa, mert addig Dézsi jobbkeze – hivatalosan a polgármesteri főbiztosa – irányította a médiabirodalmat, ahol Dézsi Csaba András uralta a felületeket.

Éljen a balett, éljen a keksz!

A ciklus utolsó közgyűlése előtt, most hétfőn rendkívüli ülést hívott össze a regnáló polgármester. Ezen négy előterjesztést tárgyaltak, az egyik két szobor állítását szorgalmazta. Mindkettőt ugyanaz a művész készítheti, akinek a szobrai városszerte láthatók már most is. Az egyik alkotás a győri kekszgyárnak, a másik a Győri Balettnek állít emléket, összesen pedig 130 millió forintba kerülnek. Pintér szerint sokkal fontosabb feladatokra kellene százmilliót költeni. Dézsi viszont a rendkívüli közgyűlésen azt mondta, „fontos, hogy megadjuk a tiszteletet a múltnak, a város polgárainak”.

Átment a szobros javaslat és átment a másik is, amely a marcalvárosi kiserdő védetté nyilvánításáról szólt. Aki ezt most olvassa, joggal gondolhatja, hogy ilyen kérdésben (környezetvédelem) két politikus között szakadéknyi különbség biztosan nem tátong, de Pintér és Dézsi esetében még ez is elmondható.

Semmi nem mutatja ezt jobban, mint a rendkívüli közgyűlés után kiadott két közlemény. Dézsi az övében a saját győzelmének tudja be a döntést, mert „sikerült megmenteni a kiserdőt Pintér és az őt támogató építési lobbi elől”. Győr leendő polgármestere, akinek az egyik fő választási témája a kiserdő megvédése volt, ezzel szemben azt posztolta, hogy a „fideszes tempónak” köszönhetően nemhogy több, hanem kevesebb lesz a zöldterület. A kiserdő területének megfelelő részt – 25 ezer négyzetmétert – ugyanis más helyen visszaad a város hasznosításra, vagyis beépítésre. Ráadásul csak a kiserdő 97,5 százalékra vonatkozik a védelem, mert egy kis szeleten Dézsi támogatja a nyugdíjasotthon bővítését. Ez utóbbiban az a Benkovich atya érintett, akinek kényszernyugdíjazásából országos hír lett. Dézsi megüzente az utódjának, hogy ha tényleg akarja, október után védetté nyilváníttathatja ezt a maradék részt is – ez jól hangzik, de ehhez Pintérnek többség kellene a közgyűlésben, amije nincs.

Dézsi tényleg hátrébb lép?

A kedd esti Partizánban Dézsi Csaba András is vendég volt, és amikor az átadás-átvételt megelőző – most felsorolt – feszültségekről kérdezték, azt mondta, azt tervezi, hogy hátrébb lép, és azzal fog foglalkozni, amire a választóktól mandátumot kapott. Tehát önkormányzati képviselő lesz, nem vállal vezető szerepet sem a közgyűlési Fidesz-frakcióban, sem helyi pártszinten. „Nem akarok pajzslehetőséget adni, hogy a hátam mögé bújjon a leendő polgármester, és azt mondja, a Dézsi nem enged dolgozni” – tette még hozzá.