„Fájdalmas átélni, hogy lerombolják a Rádió épületét”, mondta az egykori rádiós, Pikó András

Hétfőn elkezdődött a Magyar Rádió épületeinek bontása a helyére tervezett Pázmány Campus területén. A beruházást ellenző VIII. kerületi önkormányzat és a helyi civilek, valamint a kormányzat között hónapok óta húzódik a vita a projektről: a lakók a környező épületek állapota és a bontás utána keletkező törmelék miatt aggódnak, sokak szerint pedig hiba elbontani a Magyar Rádió történelmi épületeit. A Zöld Palotanegyedért és a Civilek a Palotanegyedért nevű egyesületek ezért A Pázmány miatt siklik ki a vonat? címmel demonstrációt szerveztek hétfő estére a Pollack Mihály térre.

Hat óra körül mintegy százan jelentek meg a téren, elsőként a tüntetés szervezője lépett színpadra, aki azt mondta, a demonstrációt nem tervezik hosszúra a városban zajló másik tüntetés miatt, majd azt mondta: követelik a Rádió bontásának azonnali leállítását.

Ezután Pikó András arról beszélt: „egy normális világban az itt élők fel tudnának készülni arra, ami körülöttük történik, mi viszont nem tudjuk, hogy mi fog itt pontosan történni, mert nem volt társadalmi egyeztetés, nem akartak velünk megegyezni.” A kerületi polgármester szerint a beruházásnak nincs jogerős bontási engedélye, mégis elkezdték a munkát, sőt reggel a demonstrálók épségét is veszélyeztették.

Pikó itt arra az esetre utalt, ami a Magyar Rádió épülete mellett reggel összegyűlt néhány tiltakozóval történt: akik miközben megpróbálták elállni az építésre kijelölt terület bejáratát, a helyszínre érkező nyerges vontató sofőrje egyre közelebb gurult az emberekhez, és tolni kezdte őket a jármű elejével. Ekkor többen azt kiabálták a sofőrnek: „Gyilkosság! Az egyház nevében ezt csinálja. Maga bérgyilkos?!”

Pikó András a beszédét úgy folytatta, szerinte a campus máshol is felépülhetne, úgy, hogy az jobban a környezetbe illeszkedjen, és ne sértsen érdekeket. De itt csak az egyetem érdekeit és az egyház mint megrendelő érdekeit tartja szem előtt a kormány. Szerinte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felelős mindazért, ami itt fog történni.

„Fájdalmas átélni, hogy lerombolják a Rádió épületét. Számomra különösen az, mert egykor én is rádiós voltam. A fiatalkorunkat rombolják most le”

– fogalmazott a láthatóan a könnyeivel küzdő Pikó András.

A következő felszólaló Kassai István zongoraművész volt, aki egy erőteljes, poétikus beszédet mondott arról, mit jelent a magyar kultúrának a Rádió bontása. „Ez a mi gyászunk: a magyar kultúra fekete szeptembere”, és hozzátette: „amíg a falak állnak, még nem késő”.

Végül a demonstráció szervezője lépett újra a színpadra, azt mondta, ez nem helyi, hanem országos ügy. „Tényleg egy ilyen beruházásra van most szükség, miközben a hatalom kivérezteti Iványi Gábor intézményeit?”, fogalmazott, de szerinte van rá esély, hogy összefogva meg tudják állítani ezt az arroganciát. Azzal búcsúzott, hogy holnap reggel 7-re is demonstrációt szerveznek, majd arra buzdított mindenkit, hogy ezután menjenek át a Madách Gimnáziumhoz tüntetni. A kicsit több mint félórás esemény ezzel véget is ért.

Az előzmények

A kormány még 2020-ban döntött arról, hogy az eddig Piliscsabán működő Pázmány Péter Katolikus Egyetem Budapest belvárosába, a VIII. kerületi Palotanegyedbe költözhet, ahol egy új, modern campust alakítanak ki az intézménynek. Ennek értelmében a Pázmány ingyen megkapja a Magyar Rádió Pollack Mihály téri épületét, illetve az Esterházy-palotát, a Károlyi-palota épületét és a Magyar Rádió egykori központi irodaépületét is – összesen 32 600 négyzetméternyi területet. 2021-re készültek el a Pázmány Campus első látványtervei, a költségeket 200-250 milliárdra kalkulálták, ez azóta 300 milliárdra módosult.

Pikó András, Józsefváros polgármestere viszont úgy gondolta, a kormány és a katolikus egyház a helyi lakosok és az önkormányzat feje fölött döntött az „évtizedeket meghatározó nagyberuházásról”. Ezért 2023 novemberében helyi védettség alá helyezte a Magyar Rádió bontásra ítélt épületeit, majd egy közmeghallgatást is szervezett. Pikó itt arról beszélt, mivel nem készült hatástanulmány, azt sem tudni, milyen egészségügyi kockázattal jár a bontás, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (CaPE) pedig azt hangsúlyozta, hogy olyan jelentős mennyiségű építési törmeléket kell majd a helyszínről elszállítani, ami egy teherautó nyolcpercenkénti áthaladását jelenti a Palotanegyeden egy éven át.

Lázár János a parlamentben ezzel szemben azt mondta, hogy több alkalommal is egyeztettek a civilekkel, csak „Budapest liberális vezetése üldözi azt, hogy a belvárosban egy katolikus egyetem épüljön”, ezért minden törvényes eszközt be fognak vetni, hogy felépüljön az új campus. Idén februárban Lázár egy alkalommal Pikóékkal is leült tárgyalni, de nem közeledtek az álláspontok. A Józsefváros által készített lakossági kérdőívből közben az derült ki, hogy a helyiek többsége részben vagy egészben elutasítja a beruházást.

Lázár János augusztus végén már arról írt, hogy ütemterv szerint haladnak a bontási munkák, Pikó András viszont állítja, hogy erről sem ők, sem a lakók nem kaptak értesítést, és szerinte azt sem lehet tudni, hogy a bontásra ítélt épületek és a szomszédos társasházak közös szerkezeti tartóelemeire mindez milyen hatással lesz.

A Pázmány Campusszal kapcsolatos vita alakulásáról ebben a cikkben írtunk részletesen.