Szijjártó Péter a megafonosoknak is megköszönte, hogy kiállnak a szuverén magyar külpolitika mellett

2024. augusztus 24. – 13:02

Szijjártó Péter a megafonosoknak is megköszönte, hogy kiállnak a szuverén magyar külpolitika mellett
Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a tihanyi Tranzit Fesztiválon 2024. augusztus 24-én – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Másolás

Vágólapra másolva

„Jó reggelt vagy jó napot kívánok – kinek-kinek a tegnap esti program függvényében. Reméljük, senki esetében sem volt végzetes.” Így kezdte az előadását Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter a tihanyi Tranzit Fesztiválon szombat délelőtt, és még biccentett is egyet, hogy a közönség biztosan megértse: Győrffy Balázsra utal. A Fidesz EP-képviselője csütörtök este részegen bántalmazott egy nőt, és másnap lemondott minden tisztségéről, véget ért a politikai karrierje.

Szijjártó köszönetet mondott a Tranzit kormánypárti közösségének, hogy az elmúlt években akkor is támogatták és megvédték, amikor nehéz nemzetközi viták közepén kellett helyt állnia. Külön is megköszönte Megafon „véleményvezéreinek”, hogy mindig kiálltak „a szuverén magyar külpolitika mellett, még akkor is, ha az adott esetben nem volt teljesen magától értetődő vagy egyértelmű.”

Miközben a világ az elmúlt egy évben is veszélyesebb hely lett, „az európai kontinens és a világ biztonsági helyzete is súlyosan romlott egy esztendő alatt”, Szijjártó úgy látja: sikerült bővíteni a magyar külpolitika mozgásterét. „A magyar külpolitika szuverenitásának megőrzéséért folytatott küzdelem sikeres volt, a magyar külpolitika továbbra is szuverén, és ez a szuverenitás okozza azt, hogy a mozgástere folyamatosan bővül” – mondta annak a minisztériumnak a vezetője, amely informatikai rendszerébe éveken át ki-bejárkáltak az orosz hekkerek.

Szijjártó az orosz-ukrán háború, a közel-keleti konfliktus és a migráció mellett Európa gazdasági és politikai veszélyeiről is beszélt. Egyre újjáépíthetetlennek tűnik szerinte az az európai gazdasági modell, amely az elmúlt néhány évtizedben meghatározta az európai gazdaság növekedését: a keleti energiahordozók és nyugati technológia együttműködése.

A gazdaság növekedése helyett csak a bizonytalanság nő, és az európai versenyképesség folyamatosan zuhan. „Európában egy óriási demokráciadeficit jött létre. Európában a demokratikus politikai rendszer súlyos válságba került. Az önmagát a sokszínűség, a tolerancia és az elfogadás szavakkal jellemző liberális mainstream egy abszolút diktatórikus hegemóniára tör, és minden más irányzatot, minden gondolkodásmódot próbálnak kiszorítani a politikai-társadalmi közegből” – jelentette ki.

Az eddigi politikai, jogi és gazdasági eszközök mellett megjelent egy negyedik módszer is a másként gondolkodók ellehetetlenítésére: „a fizikai megsemmisítés”.

Szijjártó szerint Robert Fico szlovák miniszterelnökre politikai alapon lőttek rá pár hónapja, mert kiállt a béke mellett. Ha a szlovák miniszterelnök nem konzervatív, békepárti politikus lenne, akkor „világbotrány tört volna ki”, és hatalmas békefelvonulásokat tartottak volna szerinte. Így azonban „a felháborodás foka le volt tekerve az európai liberális mainstream média és politika világában”.

Szijjártó Péter a Megafon "véleményvezéreivel" – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook
Szijjártó Péter a Megafon "véleményvezéreivel" – Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

Millimétereken múlott Donald Trump volt amerikai elnök élete is, amikor rálőttek egy kampányrendezvényen. Szijjártó azt tapasztalja: mégsem foglalkozik ma már a merényletkísérlettel a liberális média. A fizikai megsemmisítés, a meggyilkolás ugyanis ma már annak az eszköztárnak a részévé vált szerinte, amit azokkal szemben alkalmaznak, akik

„nem hajlandóak a liberális mainstreambe besimulni, önálló gondolataik vannak, és ezeknek hangot is adnak”.

Arról is beszélt, hogy a magyar külpolitika feladata a magyar nemzeti érdek érvényesítése a világban, és nem a külső érdekek érvényesítése Magyarországon. Szerinte az Európai Unióban a legtöbb ország külpolitikája kimerül Brüsszel feltétel nélküli, lelkes követésében. Ezzel áll szemben a nemzeti érdeket képviselő, szuverén magyar külpolitika. Úgy fogalmazott: ma a nemzeti érdek képviselete „a nemzetközi liberális mainstreammel szembeni állásfoglalást” jelent.

A magyar külügyminiszter szerint a liberális mainstream megpróbál előállítani egy posztszuverén korszakot, amely azt akarja elhitetni, hogy egy-egy ország vagy nemzet szuverenitásának nincs jelentősége, és csak egyetlen sikeres irány van: a szélsőséges liberalizmus. „Minden, ami nemzet, elavult, avítt, régi, rossz, sikertelen. Ha csak egy sikeres út van, minek itt egyénieskedni, feltűnősködni, szuverénkodni?”

Szijjártó azonban hazugságnak tartja az amerikai baseball sapkák feliratát: „one size fits all.” Neki ugyanis a győri bencés gimnáziumban azt tanította a latintanára, hogy „kamatlábra zoknit húzni nem lehet.” Ezért úgy véli, hogy van értelme küzdeni a szuverenitásért, és van létjogosultsága azt mondani, hogy a szuverenitás az egyetlen út. A szuverenitás megőrzését élet-halál kérdésének tartja, mert „ha a szuverenitás elveszik, a siker reménye is elveszik, és hosszabb távon minden elveszik”.

Úgy fogalmazott: Magyarország a liberális mainstrem antitézise lett a szuverenitáshoz való ragaszkodással. „Mi vagyunk a bizonyíték arra, hogy a liberális mainstream állítása – hogy csak ő tud sikeres lenni – hazugság. (…) Mi vagyunk a bizonyíték arra, hogy a liberális mainstream alapdefiníciója hazugság.”

A jövőben itthon és Brüsszelben is meg kell védeni a magyar szuverenitást, amely biztonságát Szijjártó szerint négy szempontból éri majd támadás:

  1. Politikai biztonság. Ide sorolta az ellenzéki pártok, az NGO-k külföldi finanszírozását, az Európai Unió Magyarországgal szembeni eljárásait, büntetéseit és a Nemzeti Kártya „támadását”. A politikai szuverenitást garantálja ugyanakkor szerinte a Patrióták Európáért EP-frakció megalakulása, amely totális ellenpólust képez a föderalista-globalista erőkkel szemben.
  2. Fizikai biztonság. A szomszédban háború van, amely hatásait nap mint nap tapasztaljuk Szijjártó szerint. Mindeközben – állítja – Nyugatról megpróbálnak belenyomni bennünket a háborúba, és azt akarják, hogy több pénzt és fegyvert küldjünk Ukrajnának. „Magyarország lett az utolsó akadálya a háborús pszichózis féktelen, kontroll nélküli európai tombolásának.” A külügyminiszter szerint „a magyar békemisszió” utat mutatott és példát mutatott, hogy a háborúnak nem lesz megoldása a csatatéren, de arra van esély, hogy a tárgyalóasztalnál megállapodjanak a felek. Arra számít Szijjártó, hogy szeptemberben és októberben brutális, elementáris nyomás nehezedik majd a békepárti erőkre, „mert rajtunk kívül mindenki retteg attól, hogy Donald Trump visszajön”. Olyan döntések sorozatát akarják szerinte a novemberi amerikai választásig átvinni, hogy Trumpnak már ne legyen esélye visszafordulni. Ha pedig a Demokrata Párt győz, akkor hosszabb távra kell háborús időszakra berendezkedni, és az eszkalációs kockázatok minden eddiginél súlyosabbak lesznek.
  3. Energiabiztonság. Ezen a területen tapasztalja a legnagyobb képmutatást a külügyminiszter. „A háború előtti időszakhoz képest harmincötszörösére nőtt az orosz olaj részedése India olajellátásában, és Európa az indiai olaj legnagyobb vásárlójára lett.” Más példát is mondott: a színfalak mögött a legszorosabb európai-orosz együttműködés van a nukleáris energia területén. A német, amerikai, francia, osztrák, svájci vállalatok az orosz Rosszatom alvállalkozóiként önfeledten vesznek részt a Paks 2 beruházásban. Szijjártó szerint Magyarország energiabiztonságot azzal tudják garantálni, ha felgyorsítják a paksi beruházást, és mihamarabb elindul az új blokk, mert a jövőben azok az országok lesznek erősek, amelyek meg tudják termelni a saját maguk által használt energiát.
  4. Gazdasági biztonság. „Azt látnotok kell, hogy nagyon kivannak ránk” – kezdte ezt a részt Szijjártó. Azért tombolnak szerinte a különböző uniós tárgyalásokon, mert a magyar kormány őszintén kimondja, hogy kudarcot vallott a keleti gazdaságok elszigetelésének kísérlete és a kelet-nyugat gazdasági izoláció több kárt okoz a nyugatnak, mint a keletnek. Szerinte a magyar kormány világosan beszél arról, hogy a szankciók által nem sújtott területeken folyamatosan javítani kell az orosz-magyar gazdasági kapcsolatokon. A gazdasági biztonságot pedig úgy lehet Szijjártó szerint garantálni, hogy „a kiegyensúlyozott beruházásösztönzési rendszert” fenntartják a jövőben is, nyugatról és keletről is csábítanak modern beruházásokat. „Ehhez kölcsönös tiszteleten alapuló külpolitika, józan ész és Európa legalacsonyabb adói kellenek.”

A következő időszak kőkemény lesz Szijjártó szerint, és arra számít, hogy folyamatosan megpróbálják leterelni a magyar kormányt a szuverenitás útjáról. Mégis pozitívan igyekezett lezárni az egyórásra nyúlt előadást: „minden egyes kivédett támadás nemcsak megerősít bennünket, hanem tovább bővíti a mozgásterünket.”

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!