Vasútfotósok nekidőltek a győri állomás egyik lámpaoszlopának, ami erre kidőlt

A győri vasútállomás 4-es és 5-ös vágánya között két vasútfotós felvételeket akart készíteni a minap. Elmondásuk szerint nekidőltek az egyik lámpaoszlopnak, ami a peront világítja meg, erre az kidőlt. A vasúttársaság értesítette a rendőrséget, a vonatközlekedésben nem történt fennakadás, de az eset megerősíti az általános győri vélekedést, hogy „csak idő kérdése és az utasforgalmi épület is leomlik. Ha szerencsénk van, nem a fejünkre.” Ezt egy Facebook-kommentből idéztük.

A győri vasútállomás „maga a horror épület”, írja valaki más, ami talán túlzás, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy Győr szégyenfoltja. Dézsi Csaba András októberig regnáló polgármester sem kereste a szavakat, amikor 2020-ban egy „hányadéknak” titulálta az épületet. A Telex 2022-ben összeszedte, a győriek miért gondolják nagyjából ugyanígy.

Erre jött most az oszlopos történet, ami ismét közéleti témává tette Győrben az állomást. Ami egyébként már az önkormányzati választási kampánynak is központi témája volt, a Fidesz-KDNP színeiben újrainduló Dézsi Csaba András lovagolta meg a témát. A polgármester amúgy 4 és féléves regnálása alatt végig felszínen tartotta az állomás ügyét, a kampányban erre csak ráerősített.

A legfőbb probléma a győri vasútállomással a kinézetén túl az, hogy az akadálymentesítése sem megoldott. A vágányokhoz le, majd felfelé haladva, lépcsőkön lehet eljutni, és sehol sincs segítség azoknak, akik nehezen mozognak. Dézsi Csaba András idén áprilisban elérte, hogy Szilágyi Tibor, a MÁV fejlesztési és beruházási főigazgatója eljöjjön a győri állomásra és saját szemével nézze meg, mi a baj az akadálymentesítéssel: az, hogy nincs, még egy rámpa sem.

Más azóta nem történt, pontosabban annyi igen, hogy a város a vasútállomás és a most kiürített győri börtön közötti S-kanyart felszámolta. Ez az autósoknak egy értelmetlen kanyarral kevesebbet jelent, de ettől a vasútállomás ugyanolyan maradt, mint négy éve, sőt: amilyen hetven éve.

Itt maradt minden az ötvenes évekből

Az elmúlt évtizedeket éppen ezért viszonylag röviden össze tudjuk foglalni: a mai felvételi épület 1953-1958 között épült, Dianóczky János és Éhn József (UVATERV) tervei alapján, és ahogy a Wikipedia fogalmaz, a vasútállomás „a monumentális és diadalmas szocreál épületek jelentős győri képviselője”. Valaha igaz volt, hogy „a rideg és zárkózott külső megjelenése mögött elegáns, világos, jól átgondolt belső tereket találunk”, de az elegancia mostanra elveszett.

A vasútállomásról, szintén a választási kampányok során, álmodtak már más politikusok is nagyot és kicsit is. A MÁV abban legalább korrekt volt eddig, hogy ígérni semmit nem ígért. Már a kilencvenes években megszületett a nagy (politikusi) terv: a vágányokat a föld alá kellene vinni. Erről az elképzelésről ugyan többször kimondták, hogy technikailag lehetetlen kivitelezni, de csak elő-előjött, ahogy az orrfacsaró vécészag is a peronokhoz vezető aluljáróban. Ez szintén annyira beleégett a győriekbe, hogy akkor is érzik, amikor éppen nincs.

2022-ben véglegesen eldőlt: Győrben nem lesz föld alatti vasútvonal, és így egy új pályaudvar sem, ahová ezek a sínek vezetnek. A mostanira kellene tehát pénzt költeni, a kérdés az, hogy ez a lámpaoszlop felteszi-e Győrt a minél előbb felújítandó vasútállomások listájára?

Az első ötven listáján 2020-ban még biztosan nem szerepelt.

A MÁV kommunikációs osztályától most azt a választ kaptuk, hogy „a vasútállomás felújításának tervezése és kivitelezése forrás rendelkezésre állása esetén valósulhat meg”. Megerősítették, hogy Dézsi Csaba András polgármesterrel valóban egyeztettek az elmúlt hónapokban, elsősorban az állomás akadálymentesítéséről, a vasúttársaság vizsgálja az utasliftek megvalósításának lehetőségét.

Lázár János közlekedési miniszter pénteken jelentette be, hogy felújítanak vasútállomásokat és pályaudvarokat, a felsoroltak között pedig a győri is ott volt. Ezt a miniszter nem adófizetői pénzből, hanem ingatlanbefektetők pénzéből képzeli el.

Nyilvánvaló kérdés még, hogy a MÁV szerint mi történt az oszloppal, erre azt a választ kaptuk, hogy „a kidőlt térvilágítási oszlopról – annak elszállításáról, ehhez szükséges biztonsági intézkedésekről – a MÁV soron kívül gondoskodott.”

A peronokon levő térvilágítási oszlopoknál a szükséges helyreállítási munkálatokat hamarosan elvégzik – tették még hozzá.

Ezek szerint más oszlopoknál is hasonló lehet a helyzet, az érintett lámpánál mindenesetre rozsdás csonkot látni:

A lámpaoszlop, ahogy írtuk is, a helyi közéletet ismét felkorbácsolta. A polgármester választáson Dézsi Csaba Andrást legyőzte Pintér Bence, a Tiszta Szívvel a Városért Egyesület jelöltje. A TSZV Pintér mellett három képviselővel jutott be a közgyűlésbe, köztük Kósa Rolanddal, aki februárban indított petíciót a vasútállomás felújításáért, és a héten megszólalt az ügyben:

„A rozsda által megevett, egy rátámaszkodástól kidőlt villanyoszlop története ismét megmutatta a nyilvánvalót: a győri vasútállomás és környéke nem méltó a városunkhoz! Lepusztultság, kosz, omladozó épületek – ezzel találkoznak az ide utazók, és ezzel találkozunk mi, győriek, ha a vasútállomás környékén járunk.” A képviselő azt ígérte, október 1-jétől utánajár, hol tart a vasútállomás ügye, „egyáltalán tart-e valahol”. (A MÁV-válaszából ez most kiderült.) És ő is „egyeztetést kezdeményez az illetékesekkel a felújítás érdekében”.

Na de mi történt az oszloppal?

A lámpaoszlop a 4-es és 5-ös vágány közötti peront világítja be. Innen indulnak a bakonyi személyvonatok, a kaposvári interrégiók és a soproni zöld-sárga (GySEV) Flirtök. A hely, ahol most hiányzik a lámpaoszlop, kissé kijjebb van, mint ahol az emberek le- és felszállnak a vonatokra, a vasútfotósok szerint innen kedvező a kilátás a többi sínpárra, ezért szeretnek onnan fényképezni.

Az első hírekben szerepelt, hogy az eset után két fiatalembert találtak a helyszínen és rendőrt is hívtak, ezért megkerestük a győri rendőrkapitányságot, hogy az ügyben van-e dolguk, indult-e vizsgálat. Válaszuk alapján nem. Jelentést készítettek, de eljárás nem indult az ügyben.