A MÁV egyelőre nem újítja fel a győri vasútállomást, amit a polgármester is „hányadéknak” nevezett

2022. július 7. – 17:32

frissítve

A MÁV egyelőre nem újítja fel a győri vasútállomást, amit a polgármester is „hányadéknak” nevezett
A főbejárat – Fotó: Sudár Ágnes / Telex
Sudár Ágnes
Sudár Ágnes
Győri tudósító

Másolás

Vágólapra másolva

Több győri Facebook-csoportban is visszatérő téma, hogy a győri vasútállomás borzalmas, és a legkevésbé utasbarát. A helyieknek elegük lett abból, hogy nemhogy egy lift, de még egy rámpa sincs, ami a bőröndök cipelését, a mozgásukban korlátozottak haladását segítené. Pedig már azzal is beérnék. A MÁV több mint egy hónapja nem válaszol a kérdéseinkre.

„Bizonyára nem vagyok egyedül azzal a problémával, hogy gerincbetegen nem emelgethetek. Tegnap hosszú idő után utaztam vonattal, és döbbentem tapasztaltam, hogy Győrben egy rámpa sincs, amin a csomagot lehetne gurítani. Az idősek kínlódnak, a babakocsis anyukák szenvednek.” Nem az első, és minden bizonnyal nem is az utolsó bejegyzés volt ez a győrieknek szóló Facebook-csoportok valamelyikén. Egy-egy ilyen után csőstül jönnek aztán a kommentek, ami vastagon aláhúzza az elmúlt években számos alkalommal leírt, ezerszer kimondott mondatot: A győri vasútállomást fel kellene újítani.

Jól átgondolt belső tér

A mai felvételi épület 1953-1958 között épült, Dianóczky János és Éhn József (UVATERV) tervei alapján, és ahogy a Wikipedia fogalmaz, a vasútállomás „a monumentális és diadalmas szocreál épületek jelentős győri képviselője”. Valaha igaz volt, hogy „a rideg és zárkózott külső megjelenése mögött elegáns, világos, jól átgondolt belső tereket találunk”.

És napjainkban – Fotó: Sudár Ágnes / Telex
És napjainkban – Fotó: Sudár Ágnes / Telex

Az is igaz, hogy az elrendezés ma is működőképes, hisz a nagy terek egy része szolgáltató funkciót tölt be: a pénztárak könnyen megközelíthetők, elfér egy drogéria is az épületben, illetve a kormányablak, amelyet néhány éve helyeztek oda.

A „de” az épület állapotánál kezdődik, az állomás kívül és belül is lepusztult;

az évtizedek óta terjengő vizeletszag pedig annyira beleégett a győriek emlékezetébe, hogy akkor is érzik, amikor talán nincs is.

Fotó: Sudár Ágnes / Telex
Fotó: Sudár Ágnes / Telex

Ha előre szólsz, intézkednek

Sokat elmond a helyzetről, hogy az épületen kívüli akadálymentesítést csak 2018-ban sikerült megoldani – egyetlen rámpával. És hogy mi van a peronoknál?

„Amikor kerekesszékes apámmal utaztam, előre kellett szólni pár nappal a MÁV-nak. Elénk jöttek és a Baross híd alatt szintben átkísértek a vágányon a megfelelő peronig, és onnan már jobbra kanyarodva a peron is szintben volt. Pöpecül, rádión mindig jelentették, melyik vágányon megyünk át éppen” – olvasható egy kommentelőtől. Így tud tehát egy kerekesszékes eljutni 2022-ben Győrben a negyedik vágányra. Ott lehet kérni emelőt, amivel a kerekesszéket a vonatra felemelik.

Ha előre szólnak, a sínek között lesz átjárás – Fotó: Sudár Ágnes / Telex
Ha előre szólnak, a sínek között lesz átjárás – Fotó: Sudár Ágnes / Telex

Az igények egyre lejjebb mennek

A vasútállomás ügyében álmodtak már nagyot és kicsit is – legfőképp a politikusok, mert a MÁV legalább abban korrekt volt eddig, hogy ígérni semmit nem ígért. Már a kilencvenes években megszületett a nagy (politikusi) terv: a vágányokat a föld alá kellene vinni. Erről az elképzelésről ugyan többször kimondták, hogy technikailag lehetetlen kivitelezni, de csak elő-előjött, ahogy az orrfacsaró vécészag is a peronokhoz vezető aluljáróban. Úgy tűnik, 2022-ben véglegesen eldőlt: Győrben nem lesz föld alatti vasútvonal, és így egy új pályaudvar sem, ahová ezek a sínek vezetnek.

Volt közben „B” terv is, a Modern Városok Program (2017): „Intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása Győrött”, ebbe belefért volna a vasút- és a szomszédos buszállomás felújítása is; csakhogy ebből egyelőre semmi nincs, a jövőre vonatkozó elképzelés sem.

Késik a válasz, mint a celldömölki gyors

Próbáltunk választ kapni, hogy a MÁV próbálja/akarja-e a győri restanciáját törleszteni, magyarán a vasútállomás felújításával tervez-e. Kérdéseinket május 16-án elküldtük, de az automatikus visszaigazoláson kívül, hogy a levelet a kommunikációs igazgatóság megkapta, az égvilágon semmi nem történt. Még arra sem válaszoltak, hogy elfogadhatónak tartanának-e ideiglenes megoldásként legalább egy rámpa elhelyezését a lépcsőknél – ha már maguk az utasok is hajlandók ennyire levinni az igényeiket.

A felénél pihenő – Fotó: Sudár Ágnes / Telex
A felénél pihenő – Fotó: Sudár Ágnes / Telex

A labda a MÁV-nál pattog, az épület az övé. Erre hivatkozott a 2010-es években polgármesterként Borkai Zsolt is, akit a megyei napilap nem egyszer keresett meg azzal, lesz-e felújítás. Győrnek akkor – hála az audis adóforintoknak – milliárdos tartaléka volt, de még így sem akarta átvenni ezt a feladatot a MÁV-tól. Most meg nem tudná.

Győr most a túlélésre játszik

A gazdagnak titulált város anyagi helyzetét alapjaiban írta át a Covid-járvány és a gázhelyzet, a felmondott szerződés pedig ellehetetlenített minden nagyobb beruházást. Ettől persze a jelenleg regnáló, fideszes Dézsi Csaba András is látja, olvassa, mit gondolnak az emberek a vasútállomásukról, amely egyben az első benyomást is adja Győrbe érkezőknek. Onnan tudni, hogy polgármesterként figyeli, mert egy-egy kommenttel rendre bejelentkezik a témában.

Dézsi első akciója nem sokkal a megválasztása után (2020 júliusában) volt, amikor Győrbe hívta a MÁV vezetőjét. Azután lépett, hogy kiderült: a MÁV ötven vasútállomást felújít, de Győrnek még mindig nem sikerült a listára kerülnie.

A győri városvezető nem kereste a szavakat, 2020-ban közölte, hogy a vasútállomás egy „hányadék”,

és bár beszéltek a megoldási lehetőségekről, két évvel később, 2022 nyarán ugyanott tartunk, mint ahol voltunk.

„Egészen addig nem vertem erősebben az asztalt, amíg vártam a szakértői véleményt, hogy valóban lehetetlen-e a sínek föld alá süllyesztése, és ezzel új helyen, egy új vasútállomás építse – mondta a Telexnek Dézsi Csaba András. – Ez most eldőlt. Nem kérdés, hogy az állomás nem felel meg a XXI. századi igényeknek, a huszadiknak is épphogy. De a MÁV tulajdonában lévő ingatlanokhoz Győr nem nyúlhat, azokat nem újíthatja fel.

Ráadásul most nem is vagyunk olyan helyzetben, mint Dagobert bácsi, hogy hátradőlünk és pénzes zsákokban landolunk. Azt kell tennünk most, amit tenni tudunk: tervezni, hogy ha ismét fellendül a gazdaság, és dönthetnek az állami fejlesztésekről, akkor mi le tudjuk tenni az asztalra a konkrét elképzelésünket.”

Győr a vasútállomás környéki közlekedési és parkolási struktúrát tudná javítani – mélygarázzsal például, amire nagy szükség lenne. A MÁV-nak szintén stratégiai kérdésnek kell lennie az elővárosi vasút fejlesztése, az épületegyüttessel pedig, ami nemcsak a fogadóépületet jelenti, hanem a mellette lévő postát és forgalmi irodákat is, kezdenie kell valamit. Az energetikai fejlesztés, amit eddig beletett, nem elég – mondta a polgármester.

A szomszéd kertje

A győriek eközben azt látják, hogy Sopronban folytatódik a vasútállomás teljes felújítása, ott a várótermet is tartalmazó központi épületrész külső-belső felújítása, valamint a dél-keleti üzemi épületszárny külső felújítása is megtörténik. Az is igaz, hogy ezt nem a MÁV, hanem a GYSEV intézi, amely korábban már több, jelentős felújítást elvégzett a vasútállomás épületében: megújult az észak-nyugati épületszárny, kialakították a szolgáltatóházat, az Utascentrumot és az állomási óratorony is megszépült, valamint díszkivilágítást kapott.

A Telex fontosnak tartja, hogy az egész ország területéről szállíthasson az olvasóinak sztorikat, ezért közlünk gyakran vidéki riportokat. Mivel minden térséget nem tudunk lefedni budapesti szerkesztőségünkkel, keressük az együttműködést vidéki újságírókkal, és fokozatosan országos tudósítói hálózatot szeretnénk kiépíteni. Ez a cikk is egy ilyen együttműködés keretein belül készült.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!