Szegeden már mediterrán hőség van. Hogy lehet ezt elviselni?

„Nemrég kiszámoltuk Szeged átlaghőmérsékletét, és azt kaptuk, hogy a város belterületén már 15,2 fok volt az elmúlt egy évben az átlag a korábban szokásos 11,5 fok helyett.”

Ezt Gál Tamás kutató, egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszékének vezetője válaszolta a Telex kérdésére. Azt is hozzátette, hogy ez a magasabb átlagérték megfelel a Szegednél délebbre fekvő Marseille, Róma vagy Szaloniki hőmérsékletének, és ez a kutató szerint azt jelenti, hogy az elmúlt egy év alatt, az idén júniusig mérve már extrém meleg volt a Dél-Alföld központjában.

Ennek az ugrásszerű változásnak több oka is van: kisebb mértékben a természetes ingadozás, nagyobb részben pedig az éghajlatváltozás. Mindez persze nem csak Szegedre igaz. Az elmúlt egy évben a Föld átlaghőmérséklete is kilőtt abból a tartományból, amelyben addig volt, az elmúlt 13 hónap a mérések kezdete óta a legmelegebb 13 hónap volt. (A szegedi mérésekről 1901 óta vannak adatok, máshol ezt korábban kezdték: Budapesten 1781-től, míg Közép-Angliában 1772-től rögzítik a napi hőmérsékleteket.)

Ráadásul ebben a majdnem négy fokkal magasabb szegedi átlagértékben a mostani, júliusi hőhullám hatása még nincs is benne. A nyár legmelegebb hónapjai a július és az augusztus, így további nagy hőségre számíthatunk. Az elmúlt egy év nagyon meleg időjárása tehát folytatódik, és a korábbi években megszokottaknál ezután hosszabb időszakokon át tartó nagy meleg várható, amit nehezebb elviselni, mint egy néhány napos hőséget.

Az egyre hosszabb ideig tartó hőségben nem is csak a nappali magas hőmérséklet a kellemetlen, ezt valahogy átvészeljük, de az is nagyon zavaró, ha éjszaka sem tud enyhülést adni a környezetünk.

Ez főként a városokban okoz gondokat, mert a városi épületek, járdák, útburkolatok éjjel visszasugározzák a napközben begyűjtött meleget. A kritikus szintje ennek, ha 20 fok alá nem tud lehűlni éjjel a levegő, ez most már az első júliusi héten is előfordult, a hónap második hetében pedig már folyamatosan így alakul. Ahogy haladunk előre az időben, a hőhullámok egyre hosszabb időszakban fogják gátolni az éjszakai enyhülést is. Mindez káros az emberi egészségre, a hőstressz kialakulásáról és hatásairól ebben a cikkben írtunk bővebben.

Hogyan lehet elviselni a hőséget?

Magával a hőhullámmal nem tudunk mit csinálni, az mindenképpen előáll, de azzal lehet kezdeni valamit, hogy a városban élők hogyan tudnak védekezni ellene. Gál Tamás és munkatársainak egyik fő kutatási területe a városi éghajlatváltozás vizsgálata, és elemzik az emberi alkalmazkodás lehetőségeit is.

A városokon belül alapvető fontosságú az élő növényzet, mert az árnyékolás és a növények párologtatása is enyhíti a meleget. Egy városban persze nehéz olyan nagyobb területet kialakítani, amelyet csak növényzet borít, de érdemes erre törekedni és városi parkokat létesíteni, ahol csak lehet – javasolta Gál. Fontos, hogy a lehulló csapadékot ne vezessék el a csatornákba, hanem helyben maradva párologjon a növényzet borította kertekben.

Szegeden már viszonylag jó példák vannak erre, de a városi parkok a mostaninál is sokkal fontosabbak lesznek az egyre gyakoribb hőhullámok miatt.

A klímaváltozás ellen magánemberként azzal tehetünk valamit, ha a fogyasztásunkat mérsékeljük, ami végeredményben a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével járna, azaz lassítaná az éghajlat felmelegedését. Gál Tamás úgy látja, Európában már egyre többen értik meg, hogy fontos a klímaváltozás elleni cselekvés, és a hivatalos szervezetek tevékenysége is ebbe az irányba hat, amit mutatnak a pályázatok, a megújuló energia terjedő használata és hasonlók.

A városi szinteken pedig az alkalmazkodás az, amiben a közösség együtt tehet valamit, amivel elviselhetővé teszi a hőséget. Gál szerint Szeged nagy előnye, hogy elég zöld, a köztereken, a parkokban sokfelé van élő növényzet, ami segíti a jobb alkalmazkodást a meleghez. Amit viszont hátrányosnak tart a kutató, hogy a korábbi családi házas övezetekben is egyre több nagy társasház épül. Pedig minél nagyobb a beépítés szintje a városban, annál inkább felerősödik a hatás, amit az épületek éjszakai hőkibocsátása okoz, azaz sokkal nehezebben hűl le a város vagy a városrész, amelyben sok épület áll, és kevés a kert, a park.

„Nem tudom, hogy ezzel mit lehetne kezdeni, ez nagyon összetett kérdés. Alapvetően azt látom, hogy Szegeden a város működtetésénél figyelembe veszik a klímaváltozással kapcsolatos problémákat” – összegezte a tapasztalatait Gál Tamás. A szegedi hőmérséklet majdnem négyfokos emelkedéséről szóló kutatás eredményeit az egyetem oldalán részletesen ismertetik.

Napvitorla, zöldterület, szabadstrand és ivókút

Szeged belvárosában, a Kárász utcában már májusban felszerelték a napvitorlákat, amelyeket először 2022-ben tettek ki a sétálóutca fölé, eleinte még kisebb terjedelemben. Az árnyékolók elsőre nem tetszettek mindenkinek, de az ötlet kezdeményezője, Mihálik Edvin, Szeged Zöld város programért felelős tanácsnoka szerint azóta sokan megkedvelték a hőség elleni védelem új módszerét, amit a tavaly készült közvélemény-kutatás eredménye mutat. Az épületeknek, amelyekre a napvitorlák tartósodronyait rögzítették, csak egy része a város tulajdona, de az önkormányzat kérésére a magántulajdonosok is hozzájárultak a hőség elleni védekezéshez. Ősszel leszerelik az árnyékolókat, és következő tavasszal rakják vissza.

Szeged önkormányzata az egyetem és más intézmények, továbbá civil szervezetek bevonásával többféle programot is indított arra, hogy a városi növényzet hőség elleni kedvező hatását fokozzák. A már meglévő növényzet megóvásán kívül új növényeket telepítenek, és ehhez minél több helyet szabadítanak fel: ahol lehet, feltörik a betont és az aszfaltot, és kertet csinálnak. A városi hőszigetek területének csökkentése érdekében a belváros legnagyobb forgalmú főútja mentén „visszazöldítik” a korábban leaszfaltozott sávokat a járda és az úttest között.

A másik, szintén az Európai Unió támogatásával idén nyáron megkezdett program lényege pedig az, hogy a klímaváltozást jól viselő növényeket telepítenek a szegedi közterületeken, és erre biztatják a telephellyel rendelkező cégek vezetőit, valamint a kertes házak tulajdonosait is. A hőségtűrő növények bemutatására mintakerteket alakítanak ki. A csapadék csatornába vezetése helyett az esővíz egy részét igyekeznek a zöldterületeken megtartani a növényzetnek.

Ezeken kívül is folynak kisebb-nagyobb fejlesztések, hogy elviselhetőbb legyen a városban a hőség. Szegeden 114 ivókút és 125 „vízkifolyó”, azaz közkút működik közterületen, amelyeket bárki felkereshet a melegben. Idén 17 darab új ivókutat telepített az önkormányzat a játszóterekre, mintegy ötvenmillió forint értékben – válaszolta kérdésünkre a polgármesteri hivatal sajtószolgálata.

A belvárosban több szökőkút is működik, ami a levegő párásítását szolgálja. A helyi sajtóban szinte minden évben újra elmagyarázzák, hogy a szökőkutakban nem ajánlatos fürödni, mert a gépészeti berendezések jó működéséhez vegyszeres vizet kell használni, ám ezt nem mindenki veszi figyelembe. Kánikula idején szinte mindennap pancsolnak gyerekek a Móra Ferenc Múzeum előtti nagy szökőkútban.

A hőségben működő utcai párakapukat tavaly túl sok rongálás érte. A Szegedi Vízmű Zrt. tavaly nyári közleménye szerint a szolgáltatónak már nem volt arra több kapacitása, hogy a gyakran ellopott alkatrészeket pótolja, és a tönkretett berendezéseket újra rendbe hozza. Emiatt újfajta, csak nappal működő párakapukat készítettek, amelyek telefonnal ki-be kapcsolhatók, és a rongálásnak remélhetőleg jobban ellenállnak, mint az előzők. A vízmű ismét felállította a párakapukat a belvárosban a Klauzál téren és a Mars téren. Utóbbi helyen a Mars téri zöldség-gyümölcs piacot működtető önkormányzati cég, a Szegedi Városkép és Piac Kft. is felállított egy párakaput. Emellett természetesen Szegeden is érvényesek a hőségriasztások idején országszerte alkalmazott intézkedések, az ivóvízosztás az állomásokon és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ előírásai a meleg munkahelyeken és a szabadban dolgozók védelmére.

A városban élők kánikulai enyhülését segíti az önkormányzat a Belvárosi híd mellett a Tisza partján lévő, 2021-ben a teljes felújítása után ismét megnyitott, hagyományos szegedi szabadstrand karbantartásával is. A Tisza bójákkal elkerített részén lehet úszni vagy fürödni, és a víz minőségét rendszeresen ellenőrzik a hatóságok. A „Lapos Beach” amiatt is népszerű, mert ingyenes zuhanyzó, mosdó, játszótér és sportpályák is vannak a gondozott területen. Van büfé is, ott persze már fizetni kell az ételért-italért, és lehet napozóágyat is bérelni. A Tisza árterén fekvő strandot minden évben újra rendbe kell hozni, a nyitást megelőző áradások rombolásától függő mértékben. A munkálatok és a strand üzemeltetése az önkormányzatnak évi húszmillió forint kiadást jelent, ebből a vízimentők foglalkoztatását, az energiaszámlát, valamint a víz- és csatornadíjat is fedezik.

Sok szegedi járt jól a panelprogrammal

Szeged belvárosában sok a műemlék és a műemlék jellegű épület, és a díszes falakat nem lehet hőszigetelő paplanba csomagolni. Ahol viszont lehetett, ott sok helyen megtették: az önkormányzat az elmúlt évtizedben az EU támogatásával és saját pénzből, többmilliárdos költséggel sorra újíttatta fel az óvodákat, bölcsődéket, iskolákat, és mindent hőszigeteltek. Az iskolákat részben szintén a fűtéssel való takarékosság érdekében renoválták, és bár az oktatást a nyári hőség talán kevésbé érintené, Szegeden már májusban és még szeptemberben is szinte nyár van.

A lakótelepeken élő magánemberek közül sokan vettek részt a bő két évtizede megkezdett panelprogramokban, amelyek révén állami és önkormányzati támogatással hőszigetelték a panelházakat, új ablakokat építettek be, és felújították az épületgépészetet is. Szegeden 2002 és 2009 között, az első két panelprogramban a 27,5 ezerből majdnem 20 ezer lakást szigeteltek, amihez az önkormányzat több mint ötmilliárd forintot adott az állami támogatásokon felül, persze a lakók is fizettek önrészt.

Összehasonlításul: 2007-ig az első panelprogramra az állam 34,4 milliárd forintot költött, ennek révén az ország 820 ezer panellakásából 190 ezret újítottak fel valamilyen formában, tehát az összes negyedénél valamivel többet. 2011-ben az állami lakásfelújítási programot leállították, nem volt rá több pénz. Később az éghajlatváltozás is egyre fontosabb szempont lett, de a program már csak korlátozott keretben, kismértékben folytatódott: 2015-től országszerte mindössze 430 társasház jutott ilyen állami támogatáshoz.

A panelprogramok eredeti célja először még az volt, hogy kevesebb távhőt kelljen felhasználni télen a fűtéshez, ami teljesült is, de nyilvánvaló, hogy a nyári hőségben is elviselhetőbb egy hőszigetelt lakásban élni. Szegeden pedig az országos aránynál nagyobb mértékben volt sikeres a panelházak hőszigetelése.