A belváros túlmelegedése ellen indítanak zöldítő programot Szegeden

A városi hőszigeteket visszaszorító programot indítanak Szegeden. Több helyen is feltörik az aszfaltot és a betont, hogy visszazöldítsék a területeket. A város egyik legnagyobb forgalmú főútja, a Kossuth Lajos sugárút belvárosi szakaszán a járda és az úttest között új zöldsávot alakítanak ki, kb. 70 millió forintból. Az Anna-kúti csomópontnál, szintén új zöldterületek lesznek, és ahol lehet, a Tisza mentén a rakpartot is zöldítik.

A program elemeit ismertető Nagy Sándor alpolgármester szerint az új belvárosi zöldterületek mintát és követhető példát jelentenek majd. A városfejlesztési programokat pedig ezentúl úgy tervezik, hogy minél több helyen zöldsávokat alakítanak ki, bővítik a parkokat, még több növényt telepítenek, és kevesebbet aszfaltoznak, mint eddig.

Az Európai Unió közvetlen támogatásával folyó, Cooling Urban Life nevű program része az ismeretterjesztés is, ebben civil szervezetek segítenek. A szegedieket arról igyekeznek meggyőzni, hogy

lakóhelyük körül csökkenthető a nyári hőség, ha az udvaron nem fednek le mindent mesterséges burkolattal.

Városi hősziget ott keletkezik, ahol a természetes, növényzettel borított föld helyére mesterséges burkolat, azaz beton, térkő, aszfalt kerül, és ezek a tartós napsütésben felforrósodnak. Nyaranta ezeken a hőszigeteken a földből és a falakból is árad a hő, még éjjelente sem tudnak megfelelően visszahűlni. A beépített városi területen ezért általában melegebb van, mint a földdel borított helyeken, a külvárosi részen vagy a vidéki földeken. Ez főként a nyári hőségben kellemetlen a városban élőknek.

A város, illetve egyes részeinek túlzott felmelegedését gátolhatja

• a szellőzést szolgáló szélfolyosók kialakítása,
• a zöldterület, azaz a növénytakaró és a fák lombja által biztosított árnyék,
• zöldtetők telepítése az épületekre,
• világosabb színek és a hőnek ellenálló burkolatok használata az építkezéseknél.

Nagy Sándor a Telex kérdésére azt válaszolta, hogy a szemléletváltozás igen fontos tényező, ám a program csak közös erőfeszítéssel működik:

„Természetesen vannak arra is igények, hogy el lehessen jutni a buszmegállóig gumicsizma nélkül, ezért egyeztetni kell a különféle érdekeket, hogy a város működjön, mint eddig, de közben a hőség ellen is védekezzünk, amennyire csak lehet, hogy átvészeljük a klímaváltozást.”

A hőszigetek hátrányairól szóló felvilágosításban az önkormányzat partnere két civil szervezet: a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület és a Motivációs Műhely. A tervezet megvalósításban a Szegedi Tudományegyetem szakemberei is segítenek, és az önkormányzat intézményei is részt vesznek a programban: a Szegedi Közlekedési Kft., a Környezetgazdálkodási NKft., az IKV Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Zrt. is.

Bojtos Ferenc a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület képviseletében elmondta, hogy óvodákban és iskolákban oktatási programot indítanak, amelyben a gyereket fogják felvilágosítani a városi hőség elleni védekezés fontosságáról. Emellett minél több felnőttet is igyekeznek elérni, őket arról szeretnék meggyőzni, hogy a kertjük-udvaruk területén tartsák meg zöldfelületeket, így a mikroklíma a lakásuk körül is kellemesebb lesz.

Makádi Balázs a Motiváció Oktatási Egyesület terveit ismertette. Iskolai programokat indítanak az információk közvetítésére, ebbe a diákok mellett a tanárokat is bevonják. Oktatási intézményekben zöld szigeteket alakítanak ki, továbbá városi klíma-kerekasztal beszélgetéseket szerveznek, és az ismeretterjesztés hatékonyságát is mérik majd.

A Cooling Urban Life program tervezett hossza 48 hónap, a teljes költsége pedig majdnem 1,9 millió euro. A támogatás 60 százaléka érkezik közvetlenül az EU-tól. A magyar kormány nyilatkozatot adott arról Szegednek, hogy másik 20 százalékot fedez, és a további 20 százalékért később állami pályázatokon indulhat majd a város önkormányzata.