Enyhítették a propagandaplakátokat rongáló pécsi aktivista büntetését, de az ügynek még nincs vége

Heindl Péter jogász-aktivista büntetését másodfokon a Pécsi Törvényszék a lehető legenyhébbre, megrovásra módosította és a csütörtöki tárgyaláson végre az is kiderült, hogy kik a folytatólagos plakátrongálás károsultjai. A határozat ellen az ügyészség és a vádlott is fellebbez. Heindl továbbra is úgy véli, hogy ennek az ügynek messze nem a károkozásról kellene szólnia, hanem arról, hogy a kormányzati propagandával az állam a saját törvényei és európai uniós jogszabályok ellen vét.

Heindl Péter emberjogi aktivista 2015 óta számtalan esetben és sok helyszínen festette le, írta át, ragasztotta le a kormánypropagandát terjesztő közterületi plakátokat, oszlopokat és táblákat. Legutóbb éppen ennek az ügynek a tárgyalása után, a Pécsi Törvényszék épülete előtt preparált ki saját készítésű csirízzel, előzetesen legyártott felirattal egyet. Mindezt azért csinálja, mert az ügyészséghez és a nemzeti választási bizottsághoz benyújtott panaszai nem vezettek eredményre. Álláspontja szerint – amit az Európai Parlament 2022-es állásfoglalásával és az EBESZ jelentésével támasztott alá – a kormányzat miatt a magyar állam függetlensége nem biztosított, pártérdekek mentén avatkozik be a választásokba. Heindl Péter pedig minden eszközzel fel szeretné erre hívni a figyelmet.

A törvényszék most arra jutott, hogy első fokon ugyan nem történtek eljárásbeli hibák, azonban egyáltalán nem sikerült megállapítani, hogy a plakátrongálásnak ki is a sértettje: a megrendelő miniszterelnökség vagy esetleg a hirdetőcégek. A cégek üzleti titokra hivatkozva nem adták ki a kormányzati plakátokról szóló szerződéseket a bíróságnak, de nyilatkozatot tettek. A Pont Reklám és a JCDecaux szerint őket valójában nem érte kár, illetve a korábban véltnél jóval kevesebb kár keletkezett, ugyanis a rongálás idején már nem is kellett volna kint lennie a plakátoknak, így nem lépett fel javítási költség. A JCDecaux szerint ráadásul csak most szereztek tudomást arról, hogy ők is érintettek lehetnek ebben az ügyben.

Az ügyészség viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban, a nyomozás során már a cég más, felelős vezetői tudtak az ügyről, nyilatkoztak is. A Publimonttal gyakran együttműködő Mahír Citypostert nettó 34 500 Ft kár érte, ám ezt nem kívánták érvényesíteni. Egyedül a 2023-ban 2,5 milliárd forintos nettó árbevételt elérő Esma Reklám Zrt. fogalmazott meg polgárjogi igényt, őket 22 ezer forintot kár érte, ennek a bíróság helyet is adott. Ugyanakkor ez messze elmarad az első fokon eljáró bíróság által, minden megrongált plakát után megállapított, összesen 190 ezer forintos kártól.

A bíróság a határozat indoklásában kifejtette, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a vagyoni vagy testi kár okozása korlátot szab. Továbbá fontos szempont volt, hogy a plakátok átírását falfirkaként – a bíróságot kötelező jogegységi gyakorlatnak megfelelően –, vagyis bűncselekményként kell értékelni. Végül a törvényszék az első fokon kiszabott egy év próbára bocsátást is enyhítette, Heindl Péter megrovást kapott. A vád és vádlott is jelezte, hogy továbbviszik az ügyet.

Van másik

Heindl Péter másik plakátrongálási ügyét szerdán tárgyalta a Pécsi Járásbíróság. Az eset nagyon hasonló, azonban itt már rögtön az első fokú eljárásban vizsgálják, hogy valójában ki a sértett. Heindl beszámolója szerint ott is hasonló bizonyítási problémák merülhetnek fel, ugyanis a rongálás idején már nem volt élő szerződése a hirdető cégeknek a megrendelővel, vagyis a CÖF-CÖKA által alapított Kövess Minket 2022 Kft.-vel. Az érintett cégek képviselőit jövő szerdára idézte be a bíróság. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az átfestett plakát a Pécsi Tudományegyetem egyik iskolájának udvarán állt, és szerződésük szerint az intézménnyel szerződő cég nem is értékesíthetett volna ilyen tartalmú hirdetést. Ezért a PTE jogi eljárást is kíván most indítani a plakát engedély nélküli, jogsértő kihelyezése miatt.

A cikk szerzője a Pécsről szóló Mecseki Müzli szerkesztője, a hírlevélre itt lehet feliratkozni.