EBESZ-jelentés: Megfontolandó, hogy Magyarországon betiltsák az állami hirdetéseket kampányidőszakban

Rendben zajlott a magyarországi parlamenti választás és a népszavazás, de beárnyékolta egyenlő feltételek hiánya – értékelte az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) frissen kijött jelentésében az április 3-i választásokat.

A bővebb jelentés nem tartalmaz érdemi új információt a tavaszi megállapításokhoz képest, csak részletesebben kifejti az ajánlásokat. A választások tisztaságát vizsgáló szervezet szerint bár a pártok nagyrészt szabadon kampányolhattak, a kormánykoalíció és azt alkotó pártok üzenetei, tevékenységei között jelentős átfedések voltak. A jelöltek regisztrációja kellőképpen inkluzív volt, a választóknak különböző alternatívákat kínált, ugyanakkor az elfogult híradások korlátozták a választók lehetőségét arra, hogy tájékozott döntést hozzanak – állapította meg az EBESZ.

Az EBESZ szerint a választás jogi kerete megfelelő alapot ad a demokratikus választások lebonyolításához, de egy sor hiányosságot és olyan rendelkezést tartalmaz, amelyek elmaradnak a nemzetközi normáktól, aláássák a hatékonyságát, és időnként jogi bizonytalansághoz vezetnek, többnyire a kampányszabályok és az egyenlő feltételek esetében. A jelentésben azt is írják, hogy noha a választási törvények 2020-as módosításánál történtek technikai értelemben pozitívumok, az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) több korábbi ajánlását nagyrészt nem vették figyelembe, többek között az adminisztratív erőforrásokkal való visszaélés megakadályozása, az állami és pártfunkciók összemosódása, a médiaszabadság, a kampányfinanszírozás esetében.

A népszavazás jogi keretéről azt írták, hogy az nagyrészt nem megfelelő és nem biztosít egyenlő feltételeket a népszavazási kampányokhoz, és elmarad a nemzetközi gyakorlat fontos ajánlásaitól. Kiemelték például, hogy egy 2018-as módosítás alapján a kormány teljes mértékben kampányolhat, ha ő kezdeményezte a referendumot, a hatóságok pedig az EBESZ megállapításai szerint nem kötelesek tárgyilagos tájékoztatást adni a népszavazás kérdéseiről, vagy a támogatók és ellenzők álláspontjairól, így a választóknak kihívást jelent tájékozott döntést hozni.

Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala által publikált jelentés 30 ajánlást tartalmaz a választások lebonyolításának javítására és arra, hogy a választások még inkább összhangban legyenek az EBESZ valamennyi országa által vállalt kötelezettségekkel, valamint a demokratikus választásokra vonatkozó egyéb nemzetközi normákkal. A teljes jelentés itt olvasható, de a legfontosabbak az alábbiak:

• A választások és népszavazások jogi keretének felülvizsgálata az EBESZ-kötelezettségvállalásoknak és a nemzetközi normáknak való jobb megfelelés biztosítása érdekében;
• Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében megfontolandó, hogy betiltsák a kormányzati és önkormányzati hirdetéseket kampányidőszakban. A közpénzekből finanszírozott reklámok elhelyezése előre meghatározott, világos, méltányos, objektív és átlátható kritériumok alapján történjen, az ilyen reklámokra vonatkozó információk legyenek nyilvánosan hozzáférhetőek;
• A hivatali forrásokkal való visszaélés (pl. a közhivatallal való visszaélés) elleni küzdelem jogi keretének felülvizsgálata annak érdekében, hogy minden párt számára egyenlőek legyenek a feltételek;
• A választási vitarendezési keret felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy minden választópolgárnak hatékony eszközei legyenek a közigazgatási határozatok elleni fellebbezésre;
• Rendelkezés arról, hogy a választási folyamat valamennyi szakaszánál jelen lehessenek polgári megfigyelők;
• A választókerületek határainak meghúzására vonatkozó jogi keret összhangba hozása a nemzetközi normákkal és a bevált gyakorlattal;
• A médiatörvény felülvizsgálata annak érdekében, hogy a közszolgálati és a magántulajdonban lévő műsorszolgáltatók kötelesek legyenek tisztességesen és pártatlanul tudósítani a választási kampányról. Biztosítani a média számára a nyilvános információkhoz való hozzáférést;
• A választói regisztráció és az országon kívüli szavazási eljárások harmonizálása valamennyi külföldi állampolgár számára.

A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának választási megfigyelő missziója 2022. február 24-én kezdte meg munkáját, és április 15-ig maradt az országban. Az EBESZ jelenléte körül volt egy kis belpolitikai kardcsörtetés Magyarországon. Varga Judit igazságügyi miniszter például elmagyarázta a megfigyelőknek, hogy demokratikusan működő jogállam vagyunk. Orbán Viktor miniszterelnök ennél tovább ment, ő kijelentette, hogy az EBESZ a béke eszközéből harci intézménnyé alakult át, amelynél a választási megfigyelés már nem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól olyan politikai erőkkel szemben, amelyek nem tetszenek a Nyugatnak. A szervezet reakciója szerint az EBESZ megfigyelőit igazából a magyar kormány hívta meg a választásokra.

Varga Judit most a Facebookon reagált a friss jelentésre, a kritikákat nem említve meg. Szerinte „az EBESZ választási missziójának mai napon nyilvánosságra hozott teljes jelentése megerősítette, amit a magyar állampolgárok és mintegy 900 nemzetközi megfigyelő már áprilisban is megállapíthatott, azaz, hogy az április 3-án megtartott parlamenti választások és a népszavazás lebonyolítása szakszerű és jól szervezett volt, a jogszabályi környezet pedig megfelelő alapot biztosít a demokratikus választások lebonyolításához.”

Az EBESZ régió mind az 57 országa hivatalosan kötelezettséget vállalt arra, hogy haladéktalanul nyomon követi az ODIHR választási értékeléseit és ajánlásait.