Orbán: Az Alexandra egy bátor nő

Bayer Zsolt Hír TV-s műsorának (Napi Aktuális) volt vendége szombat este Orbán Viktor miniszterelnök, aki épp túl volt az Egymillió Találkozás Napján, azaz a Fidesz-KDNP nagy kampányhajráján, illetve megtekintette a Magyarország–Izrael barátságos focimeccset Debrecenben (az interjú felvételről ment, Orbánnak nem kellett lóhalálában a Hír TV budapesti stúdiójába menni).

Bayer, miután letisztázta Orbánnal, hogy 36 éves ismeretségük miatt tegeződni fognak, a háborúról kérdezett, vagyis kissé ködösen azt, mi az, amire ő nem gondol, de valósággá válhat. „Szokták mondani, mi eltúlozzuk a háborús veszélyt” – felelt a kormányfő, aki szerint ha belegondolunk, hol voltunk két éve, nincs ebben túlzás. Felidézte, hogy a háború kitörése előtt járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, utána azt mondta, 50:50 százalék az esély Ukrajna megtámadására (egyébként nem ezt mondta). Hozzátette, a nemzetközi jog szempontjából elfogadhatatlan az orosz támadás.

A német kancellárt idézte, aki korábban azt mondta, hogy halált okozó fegyverek Ukrajnába szállításáról szó se lehet. „Ma ott tartunk, hogy német tankok rohangálnak Ukrajna területén”, német légvédelmi rendszert szállítanak, Európát levágták a szerinte olcsó orosz energiáról. Ennek tükrében a „nyílt katonai konfrontáció” küszöbén vagyunk szerinte.

Az EP-választás az atomháború ellenszere

Bayer lehetséges atomháborús konfliktusról kérdezett, azaz miben lehet reménykedni? Orbán szerint a háborút emberek csinálják, döntéseket hoznak a folytatásáról, ez „nem sors, kényszer vagy Isten csapása”. Felvázolta, hogyan születtek sorra a döntések, „mindig közelebb a nyílt konfliktushoz”. Optimistán hozzátette, tudnak jó döntéseket is hozni az emberek, de „rá kell őket kényszeríteni”. A politikai változás ez a kényszer, „ez két felvonásban tud megvalósulni”: az EU és az amerikai kormány központja ez a két felvonás, két helyszín.

Az EP-választás Orbán szerint arról szól, hogy háborúellenes döntéseket hozzanak majd. A választáson a nemzeti kormányokról is véleményt mondanak az emberek, így arra kéri a magyar embereket, erősítsék meg a kormány irányvonalát a béke felé. Ha több lesz a békepárti, akkor jó irányba fordíthatja a döntéseket. Az amerikai elnökválasztáson is ennek kell történnie. Donald Trumpra utalva kijelentette: „Amerikában eleve egy békepárti emberrel közösen meg tudjuk állítani a háborút”, és szerinte 24 óra alatt tűzszünetet lehet kötni. Három telefonhívás kell, az első az ukrán elnöknek, hogy feltétellel támogatják csak őket tovább.

A következő kérdés arra vonatkozott, Európában miért gondolják többen azt, hogy eljött az idő Oroszország legyőzésére. Orbán szerint „a nyugati háborúpárti vezetők le akarják győzni egy háborúban Oroszországot”, mindezt a pénzért. Ukrajna adottságai alapján gazdag ország, de el van adósodva. Az amerikaiak azzal házalnak szerinte, hogy adnak 40 milliárd dollár kölcsönt Ukrajnának, Európa pedig legyen a kezes. „Vissza is lehetne térni a jelcini időkhöz” – mondta Orbán, hisz akkoriban nagy gazdasági lehetőségek voltak, szívesen látta az orosz gazdaság a nyugati befektetőket. Az oroszok erre végül nemet mondtak, „újraszabályozták a saját világukat”.

„Nagy keleti átrendeződést vizionálnák sokan” a miniszterelnök szerint úgy, hogy megverik az oroszokat Ukrajnában.

„Jönnek a fegyverszállítók, a hitelezők, a spekulánsok, és degeszre keresik magukat” – jellemezte a helyzetet. Szerinte nem az dől el egy háborúban, hogy kinek van igaza, hanem hogy ki marad életben. Ha átáll egy államrendszer a háborúra, abból nehéz kijönni Orbán szerint. A konfliktust nem sikerült elszigetelni, lassan mindenki bevonódik Európában. „Lokalizálni lehetett volna”, nem a NATO-csapatokról és atomfegyverekről beszélni.

Bayer csak ekkor hozta fel Soros Györgyöt, aki persze szerinte háborúpárti, és feltette a kérdést, miért nem gondolja ugyanazt Közép-Európa, mint mi. Orbán szerint a Kárpátoktól délre nagyrészt egyet gondolnak, a lengyelek és baltiak viszont más történelmi tapasztalatokból táplálkoznak.

De a vezetők nincsenek abban a helyzetben, hogy azt képviseljék, mint az emberek, „egy befolyásolási szisztéma” miatt. Az erőkivetítés módszerét használják, például az amerikaiak, akik befolyásolni próbálják a döntéseket. Ezen ő nem is lepődik meg, de a nemzetbiztonsági rendszer képes elhárítani ezeket a kísérleteket civil szervezeteken, médián, ösztöndíjakon keresztül. A nyitott társadalmat propagálókkal szemben védekeznek, sőt egyes baloldali kormányok is védekeztek ellenük annak idején. Orbán szerint a baloldali emberek is békepártiak, csak a balos vezetők nem.

Migráns és pénz

Az Európai Bíróság Bayer szerint napi hatmillió forintnyi bírságot rótt ki Magyarországra, szerinte a határvédelem miatt. Hogy mit lehet tenni, arra Orbán azt mondta, vagy fizetünk, vagy beengedjük a migránsokat. Hozzátette, az emberek az elsőt választanák. Behozta az uniós források visszatartását, hisz szerinte az volt a terv, hogy el kell terjeszteni, Magyarország össze fog omlani, a magyarok pedig majd Brüsszelben letérdelnek. „Ehhez képest a magyar gazdaságba dőlnek a beruházások”, elérnek forrásokat a pénzpiacokon, kelet felé is tudunk fordulni, az inflációt „ha vért izzadva is, de letörtük”. Mindez azért sikerülhet, mert a szuverén országot felépítették Antall Józseffel kezdve.

Orbán szerint az a jó, hogy nem kell koalíciós tárgyalásokkal kormányt létrehozni az elegendő támogatottságuk miatt. „Ettől az állampolgárok védik meg az országot” – mondta arról, mennyire bonyolítaná a helyzetet a koalíciókényszer.

Kereskedelmi téma jött, miszerint mi miért ne kereskedjünk Kínával. Orbán elismert egy „fogyatékosságot”: „a magyar túlságosan önérzetes”, érdekel minket, mit mondanak a nyugatiak a Kínával való kereskedelemről (is). A magyarok fair elbánást várnak, de „a világ nem igazságos”, a nagyok nem akarnak azok lenni. Ezt nem kell meghallani, Orbán se szokta, nem foglalkozik a nyugati véleményekkel, csak a célokkal. „Nem mindegy, mit mondanak a budapesti reptér visszavásárlásáról? Visszavettük, és kész” – mondta.

Kérdésre elmondta Orbán, 2010-ben, a kétharmados felhatalmazás után azt látták, a bankszektor, az energiaszektor, a média, a kiskereskedelem külföldi kézen van, sőt a „monopol vagyontárgyak” is, mint a repülőtér. Az volt a terv, hogy a nemzeti tulajdon meg kell hogy haladja az 50 százalékot. A kiskereskedelemben nem sikerült, „ez feladat a jövőt illetően”, a reptérnél meg nehezen. Szerinte tizenegynéhány év ráment az életéből a légikikötőre. A Covidon túljutva most, hogy „a magyar gazdaság erős, áll a lábán”, meg lehetett venni. „Nem vagyunk kommunisták, nem elvettük”, megvásároltuk, mókázott. Partnert is találtak a világ egyik legjobb üzemeltetője, a Vinci Airports személyében. „Jó cég a francia cég, a magyar állam nem tud repteret működtetni”, erre egyik minisztere sem alkalmas, viccelődött a miniszterelnök.

Szentkirályi és a vb-döntő

Szentkirályi Alexandra főpolgármester-jelölti visszalépéséről azt mondta, „az Alexandra egy bátor nő”. Nehéz célt tűzött ki maga elé, mivel „mindig elmaradt a Fidesz budapesti megerősítése”, Orbán szerint „a leggyengébben szervezett” Fidesz-közösség a fővárosban van országosan. Úgy kellett Szentkirályinak belevágnia a kampányba, hogy nem volt meg a hátországa. „Budapest nem egy eleve elveszett hely a polgári-keresztény gondolat számára” – ütött meg optimistább hangot Orbán. Ezután kritikusan azt mondta, hiányzott a kemény munka az előző évekből. Szerinte Szentkirályi elvégezte, amit el tudott, majd közölte, „ha változást akarunk, neki vissza kell lépnie”. Orbán igazat adott a jelöltjüknek, hisz fontos szempont, hogy legyen változás Budapesten.

A vasárnapi választás tétjéről a szokásosat mondta: háború és béke, illetve a helyi vezetők megválasztása is tét. „Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen vezetőket választanak a települések”, a jó vezetők tudnak együttműködni a kormánnyal, ezen múlik a következő öt év.

Mi az elfogadható minimum a foci-Eb-n? Orbán szerint a végén a világbajnoki döntő lesz a cél, „hiszen kétszer már voltunk ott”. A kormányfő lát fejlődési ívet 2010 óta, „nemcsak hogy vállalható, de nagy tettekre képes” csapat van, de nem elvárható minden meccsen a nagy meglepetés. „Lehet napfény, lehet sár” – zárta futballtudományi fejtegetését a miniszterelnök.