Orbán: Brüsszelből hátba lövik Magyarországot

A hadseregek megléte nem vezet háborúhoz, a hiányuk vezet ahhoz – mondta Orbán Viktor reggel a szokásos pénteki rádióinterjújában a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. A kormányfő arról beszélt, hogy szerinte az erő, a hadsereg szükséges a béke megvédéséhez.

„Hadsereg, katona, felkészülés az önvédelmi képesség szükséges”

– mondta Orbán, aki szerint a magyar hadsereg még nem elég erős ehhez, de „azon az úton haladunk, hogy megerősödjön”. Szerinte az egyik legfontosabb kérdés, hogy megáll-e Oroszország, ha legyőzi Ukrajnát. Szerinte az orosz hadsereg komoly, nehéz háborút vív az ukránokkal, és nem tudja őket legyűrni. „Ha az oroszok lennének olyan erősek, hogy egy menetben legyűrjék az ukránokat, akkor már legyűrték volna őket, de nem ezt látjuk” – mondta.

„A NATO ereje nem összehasonlítható Ukrajnáéval. Százszorosa, de lehet, hogy ezerszerese, tehát én nem tartom logikusnak azt a feltételezést, hogy Oroszország, aki Ukrajnával sem tud elbánni, egyszer csak az egész nyugati világot jön, és hamm, bekapná”

– magyarázta Orbán, aki szerint rendkívül csekély annak az esélye, hogy bárki megtámadjon egy NATO-tagállamot.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a NATO egy védelmi szövetség, és megismételte azt, amit már korábban mondott, hogy az orosz–ukrán háború szerinte két szláv nép konfliktusa. Beszélt arról, hogy riasztó hasonlóságokat lát az első és a második világháború előtti időszak és a mostani hangulata között.

„Ami ma Brüsszelben és Washingtonban történik, talán most inkább Brüsszelben, mint Washingtonban, az egyfajta hangulati előkészítése egy esetleges közvetlen katonai konfliktusnak, nyugodtan hívhatjuk úgy: Európa háborúba lépésének előkészítése”

– mondta Orbán, aki ezt látja a médiában és a politikusok nyilatkozatainak világában is, és részletesen beszélt arról, hogy hosszú hónapok óta tanulmányozza a két világháborút megelőző időszak, kommunikáció előzményeit.

„Mennyi fegyvert fogunk még küldeni? Mennyi pénzt fogunk még küldeni?” – tette fel a kérdést Orbán az uniós intézkedésekre utalva. Szerinte a vége lassan egy összeütközés lesz a NATO, az EU és Oroszország között. „Ez a legsötétebb látomásokra ad okot” – mondta.

Részletesen beszélt arról, hogy miért jött létre a NATO, és azt mondta, Magyarország a szövetség alapokmányához tartja magát. „Arról szó sincsen, hogy a NATO majd a területén kívül, NATO-n kívüli országok háborújába beszáll” – mondta, majd arról beszélt, hogy szerinte a NATO brüsszeli központjában háborús tervezés zajlik, munkacsoportok, bizottságok dolgoznak azon, hogyan alakul a NATO-missziója.

„Ott is vagyunk, meg nem is”

– mondta Orbán, majd hozzátette, hogy Magyarország a védelmi szövetség tagjaként részt vesz ezeken az üléseken, de a magyar diplomaták jelezték, hogy nem támogatják a NATO területén kívül zajló háborúban való részvételt. Azt mondta, nem tudja, ez meddig tartható fenn. „Most ki is találtak egy új kifejezést a NATO-ban a magyar pozíció leírására, úgy hívják, hogy nem résztvevő. Mi most nem résztvevők vagyunk. Van az opt out, a kimaradó kifejezés a nemzetközi politikában, mi most nem résztvevők vagyunk, de még nem vagyunk kimaradók. Ha kimaradók lennénk, akkor a NATO katonai struktúrájában való részvételünk, a helyzetünk is megváltozna” – mondta, majd hozzátette, hogy dolgoznak azon a jogászok, hogy tud Magyarország NATO tagként létezni, hogy a NATO területén kívüli NATO-akcióban nem vesz részt.

Az európai választásra rátérve megismételte, hogy a tét szerinte a háború vagy béke kérdése, szerinte az amerikai választás tétje is ez lesz. Arra a kérdésre, hogy kinek éri meg a háború, Orbán történelmi, kultúrtörténeti példákat hozott, majd azt mondta, hogy azoknak éri meg, akik megbízhatóan tudnak spekulálni, szerinte ilyenek a kockázati tőkebefektetők. Ezen a ponton Soros Györgyöt nevesítette, guruló dollárokról beszélt, és arról, hogy szerinte „a magyar baloldalt kilóra megveszik”.

„Mi a fészkes fene lenne a politika értelme, mint hogy azt csináljuk, ami a népnek jó?”

– tette fel a kérdést Orbán, aki szerint ezt mostanában divat populizmusnak hívni, de szerinte akkor is azt kell nézni az embereknek, mi jó a magyar embereknek. „Arra építem Magyarország stratégiáját, hogy megnő Európában azoknak az embereknek a száma, akik békét akarnak” – mondta az európai parlamenti választásra utalva, szerinte az európai emberek a háborúba sodródás lehetőségét tudják megállítani a szavazataikkal.

Orbán szerint vérlázító, hogy az Európai Unió napi hatmillió euró büntetést szabott ki Magyarországra, amiért nem engedi be a migránsokat.

„Brüsszelből hátba lövik Magyarországot”

– mondta Orbán, aki szerint el kell zavarni azokat az európai vezetőket, akik ilyen döntéseket hoznak.

Orbán csütörtökön a Blikknek is interjút adott, elárulta, hogy nem hord golyóálló mellényt, reggelente a sporthírek mellé a titkosszolgálati jelentéseket olvassa, beszélt arról, hogy milyen állatfajta a háború, és hogy ha Magyar Péter a belső körökhöz tartozott, akkor ő nem.

Orbán Viktor óriási lendülettel járja az országot az európai választási kampányban, múlt héten, a kampány felénél térképre tettük, hogy merre járt, de a kecskeméti fórumára a Telex munkatársai is bejutottak, erről szóló riportunkat itt nézheti meg.

A miniszterelnöki beszélgetés során nem került szóba, hogy néhány éve az orosz titkosszolgálatok széles körű kibertámadást hajtottak végre a Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózata ellen, és ezt újabb dokumentumok támasztják alá, amelyekről a 444.hu is írt, és amelyről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert is kérdezték.

A pénteki rádióinterjúban nem került szóba, hogy Dobrev Klára szerdán azzal vádolta meg Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy a kétezres évek elején ügyvédként közreműködött 103 hektár magyar termőföld külföldi kézbe való átjátszásában, csütörtökön pedig közzétette a szerinte zsebszerződéses ügy bizonyítékait. Az ügyészségnek benyújtott szerződéseket a DK a sajtóval is megosztotta, így mi is átolvashattuk, mi alapján vádolja Dobrev Klára bűncselekmény elkövetésével a köztársasági elnököt, cikkünket itt találja.

A Sulyok Tamás elleni vádakat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nevetségesnek nevezte a csütörtöki kormányinfón, és azt mondta, az államfő nem követett el jogsértést, sőt, szerinte legfeljebb Dobrev Klára követhet el bűncselekményt. Szerinte a Dobrev szerdai sajtótájékoztatójához hasonló események züllesztik le a magyar közéletet.