Ha felemelem a tibeti zászlót, akkor engem se a kínai, se a magyar rendőr ne teperjen le

Szerda este Franciaország és Szerbia után Magyarországra érkezik Hszi Csin-ping kínai elnök, akinek szuperhatalmi politikájával sokan nem értenek egyet. Az egyet nem értők egy jelentős rétegét a Kínában élő, erőteljes eszközökkel asszimilálódásra késztetett kisebbségek adják, mint például a tibetiek. 1950 óta több, elbukott Kína-ellenes felkelés zajlott le a régióban, sokan pedig száműzetésbe kényszerültek.

A tibetiek ügyével szimpatizáló sok szervezet is létrejött globálisan. Magyarországon például a Tibetet Segítő Társaság Sambhala Tibet Központ működik, ami a Városháza téren tart többnapos, sátras-kitelepülős demonstrációt Hszi Csin-ping magyarországi látogatása alatt.

Hendrey Tibor, a társaság alapító elnöke azt mondta a Telexnek szerdán, hogy alapvetően „a konvoj útvonalára szerettünk volna foglalni, hogy valamilyen módon szembesítsük a kínai vendéget avval, hogy Magyarországon sokan gondolnak Tibet helyzetére”. Végül nem kaptak olyan útvonalra engedélyt, aminél legalább látótávolságra került volna az elnöki konvoj. Próbálkoztak a Dózsa György téren, a Hess András téren is, de ezt a helyet kapták meg. Hendrey ennek is örül, sok a turista, az érdeklődő, forgalmas a környék.

Mivel ottlétünk alatt alig-alig állt meg valaki a sátor előtt, megkérdeztük, szerinte mennyire mozgatja meg a téma a magyar közvéleményt. „30 éve végezzük a munkánkat, elég jól tudtuk tudatni az emberekkel, hogy mi a helyzet Tibetben” – mondta, hozzátéve, az emberek tisztában vannak a helyzettel. Hendrey a Magyarországra készülő kínai rendőrök kérdését ellenzi, „a demokrácia ellenében működő dolgokat nem importálni kell”, tehát

„ha én a járdán állok, és felemelem a tibeti zászlót, akkor engem se a kínai, se a magyar rendőr ne teperjen le”.

A kínai beruházásokról Hendrey azt mondta, erősek a gazdasági és politikai kapcsolatok, Szijjártó Péter külügyminiszter is barátnak nevezte a kínai vezetést, holott „túlzás lenne barátnak nevezni” Kínát a tibetiek sanyargatása miatt. Üdvözli a gazdasági megállapodásokat, de szerinte mindenképp szóba kéne hozni Tibet helyzetét is. Emiatt leveleket írtak Orbán Viktor kormányfőnek, Szijjártó Péternek és Pintér Sándor belügyminiszternek is.

A magyar kormány hozzáállása Kínához és Tibethez azért is visszás, mert Balog Zoltán akkori emberi erőforrások miniszter 2008-ban még törvényjavaslatot nyújtott be a tibeti szempontok figyelembe vételéről. A javaslatból akkor nem lett semmi (bár még Kőrösi Csoma Sándorra és 1956-ra is hivatkoztak indoklásakor). A 444 emlékeztetett 2017-es cikkében, Li Ko-csiang akkori kormányfő 2008-as látogatásakor Balog még tibeti zászlót lengetett a Kossuth téren, szűk évtizeddel később már jogosnak nevezte egy Tibet-párti tüntető leteperését. Pont abban az évben ítélt meg félmillió forintot kamatostul a Kúria Hendreynek egy korábbi hasonló leteperésért.

New Yorkból a Kiskörútra

A most New Yorkban élő, Hszi miatt Budapestre látogató aktivista, Chemi Lhamo azt mondta a Telexnek, hogy szerinte az elmúlt években egyszerűbb volt engedélyhez jutni, ha kínai delegációk közelében akartak tiltakozni. Most azonban messze lesznek a konvojtól, és ha Hszi nem látja őket, „hogyan fogjuk az üzenetünket eljuttatni hozzá a szabad Tibetért, a demokráciáért, szabadságért való küzdelemről”. Párizsban az ottani csoportnak sikerült egy nagy „Szabad Tibet” feliratú molinót kifeszíteni egy hídon úgy, hogy Hszi láthassa, de például a tibeti zászlót a hatóságok sehova nem engedték kitenni az útvonal mentén, sőt egy tiltakozó lányt rendőrfurgonba tuszkoltak a konvoj elhaladásáig. „Már a francia kormány is elnyomja a szólásszabadságot” szerinte.

„A diktátor Hszi Csin-pingnek vér tapad a kezéhez”, évtizedek óta elnyomja a tibeti népet, az utóbbi években pedig csak rosszabb lett a helyzet: nem engedik be a médiát, a tibetieket nem engedik ki, és a hazájukba se vissza, bentlakásos iskolákba küldik a tibeti gyerekeket. Szerinte szégyen, hogy Hszit fogadják Európában. Hszi arról beszél, hogy mindkét fél számára előnyös, win-win kapcsolat ez, de Chemi Lamo állítja, „nem létezik win-win kapcsolat olyasvalakivel, aki népirtást követ el”.

„Hamarosan ti is tankokat fogtok látni, de ezek nem fizikai tankok lesznek, hanem olyanok, amik elhallgattatnak az ENSZ-ben, elhallgattatják az embereket”

– mondta az aktivista. A magyar emberekről pozitív a benyomása, sokan felismerték a tibeti zászlót, tudják, hol van a térképen, többen támogatásukról biztosították az ügyet. Ettől függetlenül szerinte a döntéshozók „a profitot az emberek fölé helyezik”. Végül megkérdeztük, terveznek-e más akciót Hszi ittléte idején, de erre nem kívánt válaszolni.