Megegyezett a leghangosabban tiltakozó lakossal a MÁV a mini-Dubaj területének elhagyásáról
2024. április 8. – 07:00
„Először nagyon megijedtem, amikor megjött a MÁV felszólítása, hogy 30 napon belül hagyjuk el a házunkat, mert nem volt hova mennünk”
– mondta lapunknak Máté Péter, aki az egyik olyan házban lakik a Rákosrendező melletti MÁV-telepen, amit le kell dózerolni a mini-Dubaj építése miatt. Máté Péter annyira kétségbeesett, hogy felhívta az RTL Híradót, ahol másnap egy riportot készítettek vele.
„Nem is gondoltam volna, hogy médiának ilyen hatása van, rögtön jöttek a telefonok, jogászok jelentkeztek segíteni” – tette hozzá. A MÁV közben egy cserelakást ajánlott neki a Keresztúri úti Rákos MÁV-telepen, de az felháborító állapotban volt.
„Elkezdtem bóklászni a telepen, nézegetni az üresnek látszó házakat, és az egyik aránylag megfelelőnek tűnt. Jeleztem ezt a MÁV-nak, megnéztük belülről is, és végül megszületett a megegyezés a határozatlan idejű bérleti szerződésről” – mesélte Máté Péter, akivel akkor találkoztunk, amikor az eredetileg felkínált romos, penészes házat mentünk el megnézni. A valóban elég lepukkant házat a MÁV több kiköltöztetendő lakosnak is felajánlotta.
A Rákos MÁV-telep tucatnyi ikerháza az 1890–1900-as években épülhetett. A telep a Keresztúri út–Körvasút közötti részen fekszik, házai jellemzően MÁV-típusépületek. Amelyikben laknak, azok közül többnek gondozott, fás kertje van, 4-5 lerobbant lakás azonban már jó ideje rohad.
Ezek egyike volt a lepusztult, penészes cserelakás is, amiben ottjártunkkor vízszerelő dolgozott. Úgy tűnik, hogy a vasúttársaság szeretné, ha a többiek is követnék Máté Pétert az új helyre, ezért megpróbálja gatyába rázni a felkínált házakat. Ehhez még legalább hét lakásbérlővel meg kell egyeznie, ők egyelőre nem nagyon szeretnék elhagyni a megszokott Tatai úti telepet, ahol évtizedek óta élnek.
„Egy 65 éves fát már nem lehet átültetni. Még földlabdával sem”
– mondta nekünk Dancs Sándor, a ledózerolásra kijelölt Tatai úti MÁV-telep egy másik lakója, aki nagyon nem szeretne elköltözni. Mint felidézte, a kisboltban előbb tudták nála, hogy mennie kell. „Mikor költözöl, Sanyi?” – kérdezték tőle.
Dancs még ma is MÁV-alkalmazott, 24 éve költözött a Tatai úti telepre. Akkor még úgy volt, hogy aki akarja, megveheti a lakást. Rá is költött majdnem 3 millió forintot, ami „2000-ben még nagy pénz volt”. A ház végül maradt a vasút tulajdonában, mondta.
Dancs Sándor szerint a Tatai úti MÁV-telep jó közösség volt: „Nem mindegy, ha az ember megy az utcán és mindenkit ismer, vagy hogy senkit se, és csak elküldik az anyjába.” Sok lakó rendbe tette a lakást, a kertet, virágot ültetett, most pedig „egy tollvonással azt írják neki, hogy menjen a picsába”, fűzte hozzá keserűen.
A felajánlott cserelakás nem tetszett Dancs Sándornak, „olyan kicsi, hogy a hűtő se férne be”, pedig a legutolsó ultimátum szerint június 30-ig el kell hagynia a telepet. Hogy mi lesz akkor? Egyelőre még nem tudja.
A Tatai úti telep többi lakójával beszélgetve hasonló panaszok hangoztak el: ultimátum a kiköltözésre, értékelhetetlen alternatív költözési lehetőség, a házra költött pénz elvesztése, a megszokott környezet megszűnése. Legtöbben ezért nem is akarnak költözni.
A 24 lakás többségét jelenlegi és volt vasúti alkalmazottak bérlik. A vasúttársaságnál egy ideje sejthették már, hogy a házakat el kell bontani, mert a kihalt bérlők után újak már nem költöztek be. Ezért a telep sok lakása már lezárt, üres. Azok, akik maradtak, szerződés alapján bérelték a lakásokat a MÁV-tól.
A telep egyébként Trianon után épült az áttelepülő vasutasoknak, majd 1964-ben bővítették. „Baromi erős kis házak ezek” – tudtuk meg az egyik lakótól –, vasúti sínből vannak az áthidaló gerendák a pince fölött. A világháborúban a környékre csapódott be egy gránát, több ház összedőlt, de ezeknek kutya bajuk se lett. Valószínűleg a buldózerek is megküzdenek majd velük.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, február közepén a MÁV Zrt. elkezdte felmondani a tervezett mini-Dubaj területén az eddig bérleti és egyéb használati jogviszonnyal működő vállalkozások szerződéseit. A mini-Dubajnak nevezett új városnegyed Rákosrendező helyén épülne. Február közepén kezdődött meg a beruházás előkészítése, amelynek lényege, hogy egy arab befektető irodaházakat, luxuslakásokat építene a területen, ami mellé a kormány legalább 300 milliárd forintnyi infrastruktúra-fejlesztést végezne el. A tervek szerint egy 220-240 méteres felhőkarcoló is épülne.
A telep kiürítésének gyorsítására az Építési és Közlekedési Minisztérium kötelezte a MÁV-ot, azért, hogy nyár végére már üres legyen a terület. A MÁV szerint „a tulajdonos Építési és Közlekedési Minisztérium elrendelte a vasúttársaság által kötött a magyar állam tulajdonában álló, de MÁV vagyonkezelésében lévő területen valamennyi bérleti, lakásbérleti, és egyéb használatot biztosító szerződés haladéktalan megszüntetését”.
Kérdésünkre közölték: a Rákosrendező területén szolgálati lakásban élő bérlők lakásbérleti szerződései kivétel nélkül mind határozott időre, vagy valamely feltétel (MÁV-munkakör, MÁV-munkaviszony) teljesülése idejére szólnak, a MÁV kezdeményezte azok közös megegyezéssel való megszüntetését.
Hozzátették: a cserelakásokat az előzetes lakói igények alapján ajánlják fel. A felajánlási folyamat első fázisában a meglévő lakásokat mutatja be, és azt kéri a lakóktól, hogy elsősorban a lakás helyszínét, alapvető paramétereit vizsgálják meg. Arról is tájékoztatást kapnak a lakók, hogy amennyiben elfogadják a felkínált ingatlant, akkor a vasúttársaság a saját költségén elvégzi a lakás bérbeadása érdekében szükséges beavatkozásokat.
A MÁV szerint amennyiben egy lakó a lakásban általa esetleg elvégzett korszerűsítési munkák kapcsán megtérítési igényt jelez, a vasúttársaság minden esetben vizsgálatot folytat le jogi, műszaki és gazdasági szempontok alapján. Ha az igény megalapozott, a MÁV a hatályos jogszabályok alapján megfizeti a lakás értékét növelő beruházásokkal, felújításokkal kapcsolatos kiadásokat, közölték.
A vasúttársaság kifejezésre juttatta: a felkínált cserelakások mindegyikét elutasító ingatlanhasználók lakhatását – szociálisan alaposan indokolt esetben – akár anyagi támogatás révén is igyekszik előmozdítani, de csak az anyagi lehetőségek és az ingatlanpiaci realitások figyelembevételével. Hozzátették, hogy a kiürítési folyamat során a terület egyetlen ingatlanhasználója sem marad a segítség valamilyen formája nélkül.
A tizenhárom jogcím és a tizennégy jogcím nélküli lakóból négyen egyébként már elfogadták a felajánlott lakásokat, többekkel pedig most is zajlanak az egyeztetések. A lakóknak az ingatlanokat legkésőbb május 31-ig vissza kell adniuk – ettől egyedi esetben történhet eltérés. Amennyiben a lakók részéről igény merül fel, a MÁV segítséget nyújt a költözésben, a lakás és a hozzá tartozó környezet lomtalanításában, illetve az ingóságok elszállításával járó költségek elengedésében, szögezte le a vasúttársaság.
A mini-Dubaj kormányzati terveiről itt írtunk bővebben.