MOK: Az orvosok több mint fele nem tud elég időt szánni a betegeire

„Érdemben nincsenek tartalékok a rendszerben, jövőképre és bizalomépítésre van szükség az egészségügyben” – mondta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára egy szerdai sajtótájékoztatón, ahol a kamara ismertette a tagjai körében végzett felmérésük eredményeit. A sajtótájékoztatón részt vett Álmos Péter, a MOK elnöke is.

A MOK február közepén tett közzé egy közel száz oldalas munkaanyagot. A dokumentum célja az volt, hogy az elnökség visszajelzést adjon a tárcáért felelős miniszternek az egészségügyi átalakítás hatásairól. A közel ötezer orvos által kitöltött munkaanyagban felmérték, hogyan érzik magukat a dolgozók. A dokumentumban javaslatokat is megfogalmaztak, amikről február végén a kamara vezetése közel három órán keresztül egyeztetett Pintér Sándorral és a Belügyminisztérium egészségügyi vezetésével. Itt azt az ígéretet kapták, hogy az egészségügy átalakításánál figyelembe veszik a MOK által megküldött javaslatokat.

Orvoshiány

A szervezet szerint szakmai körökben is viták folynak arról, milyen mértékű az orvoshiány Magyarországon. Álmos Péter a sajtótájékoztatón azt mondta: van, ahol extrém orvoshiány van, máshol egyszerűen csak hiány. Extrém hiány szerinte például az érsebészeti területen vagy a szájsebészeten van, és leginkább vidéken.

Az orvoshiány enyhítésének legolcsóbb és leggyorsabb módja az alapellátás számbeli és szakmai megerősítése lenne. Viszont ehhez kevés a háziorvos, és a háziorvosi rendelők 30 százaléka nincs megfelelően felszerelve. A MOK ígéretet kapott arra, hogy egy külön munkacsoport fogja felmérni a háziorvosi rendelők hiányosságait.

A problémák megoldása elég sürgetőnek tűnik, mert a MOK felmérése szerint a hazai állami egészségügyben dolgozó orvosok 26 százaléka a következő három évben csökkentené az óraszámát, részben átmenne a magánszektorba.

Álmos Péter a Telex kérdésére azt mondta: ez rémisztő adat, ha csak az orvosok 10 százaléka tenné ezt meg, az is komoly problémát okozna. A MOK elnöke szerint ez mindenképpen egy olyan jelzés, amivel kezdeni kell valamit.

Bizalomhiány

A felmérés szerint az orvosok motivációja leromlott: a válaszolók több mint fele csak közepes mértékben, vagy annál kevésbé motivált. Ennek egyik oka lehet, hogy csökken a bizalom érzése. A MOK szerint a pandémia után az egészségügyi dolgozók 82 százaléka orvosellenes hangulatot érzékel. Ez a kommunikáció megbontja az orvos és beteg közti bizalmat.

A koronavírus-járvány hatalmas megterhelést jelentett az orvosoknak és ápolóknak, jelentősen növelte a kórházakban dolgozók kiégését. Ez is szerepet játszik abban, hogy most súlyos ápoló- és orvoshiánnyal néznek szembe a kórházak, sok helyen ideiglenesen osztályokat is be kellett zárni.

Erre rátesz egy lapáttal, hogy a válaszolók 83 százaléka érzékel orvosellenes hangulatkeltést a hazai médiában. A MOK szerint rombolja a becsületes orvosok megítélését, hogy a hálapénz elfogadása miatt bilincsben vezetnek ki munkahelyükről orvosokat. Ezzel arra az esetre utalhattak, amikor 2021-ben bilincsben vittek el két doktornőt és egy asszisztenst egy fővárosi kórházból, akiket azzal gyanúsítottak, hogy rendszeresen hálapénzt fogadtak el a betegeiktől. Az eset után a MOK akkori elnöke, Kincses Gyula azt kérte az országos rendőrfőkapitánytól, hogy a jövőben ne alázzák meg feleslegesen az orvosokat, és ne alkalmazzanak nyilvános megszégyenítést.

„Adódik a kérdés, hol marad a jó példa statuálása, hol látjuk vezető hírekben kollégáink tömegeinek önfeláldozását?” – írja a MOK mostani vezetése munkaanyagában.

Rossz munkakörülmények

A motivációvesztés másik oka lehet, hogy nem jók a munkakörülmények, sok a beteg, emiatt nagy a terhelés, ez pedig az ellátás minőségének romlásához vezet. Az orvosok 38,2 százaléka inkább nem, 36,8 százaléka egyáltalán nem elégedett a munkakörülményeivel.

A MOK felmérésében az orvosok 45,2 százaléka mondta azt, hogy a jelenlegi betegszám ugyan kis mértékben, de negatív irányba befolyásolja a munkáját. Majdnem minden ötödik orvos (19,2 százalék) munkáját erősen negatív irányba befolyásolja.

A jelenlegi betegszám az orvosok nagy részét megterheli. Egy ötfokozatú skálán, ahol a nagyobb pontszám a nagyobb terhelést jelenti, az orvosok 84,3 százaléka hármas, négyes vagy ötös pontszámot adott.

Az orvosok több mint a fele (51,7 százaléka) ritkán tud annyi időt szánni a betegeire, mint amennyit szakmailag indokoltnak tartana.

A MOK elnöke szerint téves az az elképzelés, hogy az orvostársadalom motivációvesztését a hálapénz kivezetése okozta volna. Szerinte nem emiatt nőnek a kórházi várólisták. Az igaz, hogy az orvosoknak kevesebb munkahelyen kell dolgozniuk a biztos megélhetéshez, mint a hálapénz kivezetése előtt. De a várólisták a koronavírus-járvány idején nőttek meg.

Bérek

Az egészségügyi államtitkár szerint az egészségügyben az orvosok átlagbére 2,2 millió forint. A MOK szerint az ő felmérésük ezt nem támasztja alá, és a bérek egyébként sem elegek az orvosok motiválására. A kapacitások végesek, így az orvosok akkor sem tudnának lényegesen több beteget ellátni, ha minden körülmény (infrastruktúra és bér) adott lenne hozzá. 77 százalékuk mondta ezt a felmérésben.

Amennyiben mindenképp több beteget kellene ellátniuk, akkor a válaszolók 55 százalékának nagy mértékben romlana a munkaminősége.

A MOK szerint az államtitkárság által említett teljesítménybérezés nem alkalmas a minőségi szolgáltatás javítására. Inkább azt eredményezheti, hogy az orvosok nem tudják ellátni a súlyosabb, komplikáltabb eseteket. Végső soron szelektálniuk kell a betegeik között.