Több mint húsz kórházban akadozik valamilyen ellátás, az egészségügyi államtitkár szerint nem marad beteg ellátatlanul

Egyetlen nap alatt 20, úgynevezett kijelölő határozatot töltött fel honlapjára a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK). Ezeknek az a célja, hogy ha egy kórház nem tudja ellátni a feladatait, akkor kijelöli, hogy mely intézmények veszik át a feladatait – írja a G7.

Takács Péter egészségügyi államtitkár ezzel kapcsolatban a Népszavának azt nyilatkozta, az intézkedések ideiglenesek, és nem maradnak ellátatlanul a betegek.

Múlt hét szombaton derült ki, hogy március 31-ig a Szent János kórház több osztálya nem tud teljes kapacitással üzemelni, az érintett betegeket pedig más budapesti kórházak látják majd el. Pár nappal később 21 határozatot töltött fel az oldalára az NNGYK, amelyek az ország különböző egészségügyi intézményeinek, különböző osztályainak a részleges, vagy teljes leállását jelentik be.

A határozatok december közepe és január eleje között születtek, de egyszerre – január 6-án, illetve egyet január 8-án – töltötték fel őket őket az NNGYK oldalra.

Néhány példa a listáról:

• A hódmezővásárhelyi Csongrád-Csanád Megyei Egészségügyi Ellátó Központban a személyzeti feltételek hiánya miatt a 19 ágyas ápolási osztály június 30-ig nem működik.
• A Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház kézsebészetén az év végéig szünetel a járóbeteg ellátás, mert nincs szakorvos. Ugyanitt az urodinamikai ellátás visszavonásig szünetel januártól „a tárgyi feltétel hiánya” miatt.
• Egerben a Heves Vármegyei Markhot Ferenc Oktatókórházban a szemészeti szakellátás szünetel az év végéig, mert nem tudják felállítani az ügyeletet.
• A kisbéri Batthyány Kázmér Szakkórház a halottait a határozat visszavonásáig a tatabányai kórházba küldi, mert nincs kórboncnoka.
• Ugyanezzel küzd a Siófoki Kórház-Rendelőintézet, ahol december közepe óta nincs patológus, és a szövettani vizsgálatokat sem tudják elvégezni.
• A gyulai Békés Vármegyei Központi kórházban egész évben szünetel a menopauza és oszteoporózis rendelés.
• A budapesti szent Margit kórházban visszavonásig szünetel a gasztroenterológiai fekvőbeteg-ellátás, és a gyomor- bélrendszeri vérző betegek ellátását sem tudják biztosítani.
• A kunszentmártoni Városi Egészségügyi kórházban visszavonásig szünetel az urológia járóbeteg-ellátás humánerőforrás-hiány miatt.
• Hódmezővásárhelyen június 30-ig szakemberhiány miatt szünetel a pszichiátriai rehabilitációs nappali ellátás és a fogszabályozás is.
• Az észak-budai Szent János Centrumkórházra vonatkozó egyik határozatban olvasható az is, hogy november közepén a traumatológiát az ortopédia épületébe költöztették, a traumatológiai osztály által használt épületrészben „észlelt súlyos, akut műszaki hiányosságok és higiéniás okok miatt” ugyanis felújítási munkálatok kezdődtek.

A listában vannak olyan intézmények, ahol csak az ünnepi időszakban kellett átszervezni az ellátást (például a karcagi Kátai Gábor Kórházban, ahol karácsonykor a csecsemő- és gyermekgyógyászat és a szülészet is szünetelt), és olyanok is, ahol januárban bizonyos napokon szünetel az ellátás (például a szolnoki Hetényi Géza Kórház arc- és állcsont-szájsebészeti ügyelete, innen ezeken a napokon Budapestre kell utazni az ügyeleti ellátásért).

A kijelölések egy része határozott időpontra (többségében egy évre) szól, de több kórház esetében visszavonásig érvényes. Ez olyan esetekben is előfordul, amikor a kórház az indoklásban jelzi, hogy előreláthatólag mikor oldódik meg a problémája – tehát ez önmagában nem garancia arra, hogy akkor valóban megoldódik a probléma.

Tatabányán például a Szent Borbála Kórházban tavaly augusztus végén először az urológiai ügyeletet mondták le, majd néhány nappal később jelezték, hogy a teljes fekvőbeteg osztályt nem tudják „a szakmai minimumfeltételek hiánya miatt” ellátni. Akkor ezt csak pár hónapos leállásként jelentették, ami aztán 2023. december 31-re módosult, az új kijelölés viszont ezt is módosítja, de már nem mondja meg, hogy pontosan meddig, a dokumentumban az szerepel, hogy „visszavonásig”.

Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő az üggyel kapcsolatban egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy az átszervezések valószínűleg a várólisták hosszának növekedését hozza majd magával, hiszen a kieső kórházak terhét más helyek veszik át.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, több kórházban is fennakadásokat okozott, hogy január elsejétől megszüntették a munkaerő-közvetítő cégek által küldött bérnővérek alkalmazását az állami egészségügyben. Bérnővéreknek azokat az egészségügyi dolgozókat nevezzük, akik szabadidejükben más kórházakban is dolgoznak, vagy eleve nincs is főállásuk, hanem közvetítőn keresztül, vállalkozóként dolgoznak ott, ahol éppen kellenek.

A Népszava a kórházi osztályok részleges, illetve teljes leállításával kapcsolatban kérdezte akács Péter egészségügyért felelős államtitkárt, aki a lapnak azt mondta:

„Ideiglenes intézkedésről van szó, beteg ellátatlanul nem marad.”

Az államtitkár szerint ugyan januártól a kórházak már nem köthetnek szerződést, szavai szerint „a szürke gazdasági zónában működő” munkaerő közvetítő cégekkel, az eddig általuk foglalkoztatott szakdolgozók majd bejönnek a rendszerbe. Takács szerint az év végi, éveleji szabadságolások miatt van most egyes kórházi osztályokon kapacitáscsökkenés.

Takács a Népszavának azt mondta, általában az aktív fekvőbeteg osztályok 60-65 százalékos kihasználtsággal működnek, azaz beteg nem marad ellátatlanul, a helyettesítésre kijelölt intézmények fogadják őket, a fővárosban pedig nem is nagyon okozhat gondot, ha valakinek egy másik kerületben lévő ellátóig kell utaznia.

A Népszava felvetésére, hogy például az egri kórházból szemészeti ellátásért Debrecenig kell utazni, azt válaszolta:

a szemészeti kórházi ellátás éppen az a terület, ahol nincs is minden megyében szükség ellátóhelyre.

Takács hozzátette, hogy a kormány megemelte az utazási költségtérítést, így akinek távolabbra kell mennie, annak a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő már emelt összeget térít, azaz a pácienseket anyagi kár sem éri.