A családi pótlék emelése, több pénz a nevelőszülőknek – ezt javasolják Pintérnek a civilek a gyermekvédelemben

Minden ötödik gyerek szegénységben, kirekesztettségben, méltatlan körülmények között él ma Magyarországon – derül ki a Gyermekjogi Civil Koalíció Mit kíván a gyermekvédelem című írásából. A koalíciót mások mellett olyan szervezetek alkotják, amelyek sokat foglalkoznak a gyerekek érdekeivel: például az UNICEF Magyarország, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Igazgyöngy Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Patent Egyesület.

Az itt dolgozó szakemberek közös javaslatcsomagot dolgoztak ki a gyermekvédelem rendszerszintű problémáinak kezelésére. Ennek megvitatásához szakmai egyeztetésre hívták Pintér Sándor belügyminisztert.

A kormány már dolgozik az új gyermekvédelmi törvénycsomagon. A téma különösen aktuális, miután kiderült: Novák Katalin a tavalyi pápalátogatás idején kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki a bíróság szerint segített eltussolni az igazgató pedofilügyét.

Bár a csomagot még részletesen nem ismerjük, annyit lehet tudni, hogy a kormány húsz gyermekvédelmi törvényt módosítana. Az eddig bejelentett változások mind jogi szigorításokat jelentenek. Ezek közül már kormányrendeletben megjelent, hogy a gyermekvédelmi intézményvezetők és helyetteseik kinevezésének és foglalkoztatásának feltétele egy szigorú pszichológiai alkalmassági vizsgálat lenne.

A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint a hiányosságok nem a gyermekvédelmi törvényből következnek, hanem rendszerproblémák.

Ezért a megoldást elsősorban nem a jogalkotásban, hanem az ellátó rendszer megújításában látják. Pontokba szedtük a legfontosabb javaslataikat.

Széttagoltság

• A civil szervezetek szerint a gyermekvédelmi rendszer széttagolt, ezért létre kellene hozni egy önálló gyermekjogi ombudsmani intézményt.
• A széttagoltság abból is látszik, hogy nem mindenhol egyenlően elérhető az ellátás. A szakértők azt javasolják, hogy a kormány minden településen nyújtson gyermekjóléti szolgáltatásokat.
• 2015. április 1-jétől megszűntek a megyei és fővárosi szinten önálló szakigazgatási szervként működő gyámhivatalok, helyettük egységes kormányhivatalok jöttek létre. A civil szervezetek szerint aggályos lehet a gyermekvédelmi gyámok szakmai függetlensége. A szervezetek azt javasolják: a kormány erősítse meg a gyámhatóság irányítási, felügyeleti jogkörét.

Gyermekszegénység

• Magyarországon az állam a GDP 2 százalékát fordítja a családokra és a gyerekekre, ami kevesebb a 2,5 százalékos uniós átlagnál. A szervezetek azt javasolják, hogy a kormány a mindenkori GDP legalább 3 százalékát fordítsa a családokra és a gyerekekre.
• Azt is javasolják, hogy a gyermekszegénység visszaszorítása érdekében emeljék meg a családi pótlékot, amelynek összege 2008 óta nem változott.
• A szakmai szervezetek szerint a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek élelmiszer-alapanyagokat vagy melegíthető ételt kellene adni hétvégén is. „Javasoljuk, hogy az önkormányzatok a hétvégi gyermekétkeztetést pályázat útján szervezhessék meg a nyári szünidei étkezéshez hasonlóan” – írják.
• Javaslataikban hangsúlyozzák: a gyermekszegénység önmagában nem lehet oka a családból való kiemelésnek. Ennek ellenére minden harmadik szakellátásba került gyereket anyagi és szociális okok miatt szakítanak el a szüleitől.

A nevelőszülői hálózat fejlesztése

• A szervezetek adatai alapján egyre több gyereket emelnek ki a családjából: az elmúlt tíz évben majdnem 20 százalékkal emelkedett az ellátórendszerbe került gyerekek száma. Ezen belül a 0–3 éves gyerekek száma 1450-ről 2690-re nőtt.
• Fő szabály szerint a 12 éves kor alatti gyerekeket nevelőszülőknél kell elhelyezni. De ez nem mindig egyszerű feladat, a szakmai szervezetek szerint kétezerrel több nevelőszülőre lenne szükség. Jelenleg körülbelül 50-100 csecsemő vár nevelőszülői ellátásra.
• A szakma alulfinanszírozottsága miatt meg kellene emelni a nevelési ellátmány és a nevelőszülői díj összegét.
• A szakmai szervezetek szerint a nevelőszülői hálózatoknak kötelező lenne pszichológusokat és fejlesztő pedagógiai tanácsadókat foglalkoztatni. Szerintük erre azért van szükség, mert a gyerekek egyre rosszabb fizikai, lelki és mentális állapotban vannak. A nevelőszülők nincsenek felkészülve ezekre a kihívásokra: több mint felük kistelepülésen él, minden harmadik nevelőszülő 51-60 év közötti.
• A nevelőszülők kiválasztásánál egységes szakmai szempontrendszert kell kidolgozni. Szerintük indokolt kialakítani egy központi nevelőszülői nyilvántartást. „Javasoljuk továbbá, hogy a nevelőszülők 3 évente kötelező alkalmassági felülvizsgálatának kötelező eleme legyen az illetékes nevelőszülői tanácsadónak és gyermekvédelmi gyámnak a nevelőszülő szakmai munkájáról szóló írásos értékelése is” – írták javaslatcsomagjukban.

Gyermekvédelmi gyámok, örökbefogadás

• A nevelésbe vett gyerekeket gyakran 100-200 kilométerre helyezik el vér szerinti szüleiktől, így nehezebb a kapcsolattartás, miközben a Gyermekvédelmi törvényben 50 kilométer az ajánlott távolság. A szakmai szervezetek szerint a testvéreket együtt kell elhelyezni, és figyelembe kell venni az iskola, barátok távolságát is.
• A gyermekvédelmi törvény alapján egy gyermekvédelmi gyámhoz harminc gyerek tartozhat, azonban a gyakorlatban van, akinek több mint ötven gyámoltja van. A szakmai szervezetek szükségesnek tartják a gyámok terhelésének csökkentését.
• A szervezetek megszüntetnék, hogy külön miniszteri engedély kelljen azoknak, akik egyedül szeretnének örökbe fogadni. Viszont az örökbefogadásra jelentkezők 40 órás, ingyenes képzését újra kötelezővé tennék.

A bántalmazások jelentése, megelőzése

• A szervezetek szerint fel kell tárni és elemezni kell az intézményi bántalmazások okait, tendenciáit. Ehhez kapcsolódik, hogy a szakemberek ismerjék meg és alkalmazzák a bántalmazás kezelésének módszertanát. Azt javasolják, induljanak átfogó programok az érzelmi, fizikai és szexuális bántalmazások megelőzésére.
• A szakemberek szerint bár lenne a bajba jutott gyerekeknek segítség, de sokszor az érintettek és a szakmában dolgozók sem tudják, hova forduljanak. A cél az lenne, hogy ezeket a lehetőségeket mindenki ismerje és használja. Ide tartozik például a 06 80 212 021-es gyermekvédelmi hívószám. Ezen a telefonszámon bárki ingyenesen tehet bejelentést, ha szerinte veszélyben van egy gyerek. A bejelentést azonnal továbbítják az illetékes hatóságnak, indokolt esetben a rendőrségnek.
• Nemcsak a központi hívószámot kell mindenhol elérhetővé tenni, hanem a területi gyermekvédelmi szakszolgálat ingyenesen igénybe vehető kríziskezelő szolgálatát is.
• A szervezetek szerint külön figyelmet kell fordítani a sérülékeny csoportokba tartozó gyerekek védelmére. Például a menekültekre, az LMBTQI-fiatalokra, a prostitúcióban érintettekre, a fogyatékossággal élőkre, a gyermekkereskedelem áldozataira. Növelni kell a velük foglalkozó pszichológusok létszámát.