Rengeteg a bántalmazás a gyermekvédelemben, a gyerekeket újra és újra traumatizálják, és semmi nem történik

„Elképesztően felháborít, hogy rengeteg bántalmazást látok a gyermekvédelemben, a gyerekeket újra és újra traumatizálják, és semmi nem történik” – mondta a Telexnek Melinda, aki három évig, egészen január végéig dolgozott egy budapesti gyermekotthonban gyermekfelügyelőként. Azért addig, mert december végén értesült egy gyermekotthonban történt bántalmazásról, amit jelzett a felettesének. A történtek után Melindának kellett távoznia az állásából.

Szintén tavaly az alapvető jogok biztosa mulasztást állapított meg, mert a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban az egyik gyermekfelügyelő szexuális kapcsolatot létesített egy 15 éves nevelt lánnyal. A vezetőség, bár tudott a történtekről, nem kezdeményezett feljelentést.

Mielőtt részletesebben kitérnénk arra, mi is történt a konkrét ügyekben, érdemes tisztázni:

nem példa nélküli, hogy a zárt intézményekben megpróbálják eltussolni a bántalmazást és a kényes ügyeket.

Ugyanez történt a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthonban, ahol a korábbi igazgató szexuálisan zaklatott gyerekeket, az igazgatóhelyettes pedig rávett egy gyereket, hogy vonja vissza vallomását. Bár házon belül többen tudták, mi zajlik, a történtek több mint tíz év után derültek ki. Ráadásul a bántalmazások öt évig még azután is folytatódtak, hogy a hatósághoz 2011-ben eljutottak az első bejelentések.

A szexuális bántalmazás a legtöbb esetben tanúk nélkül, négy fal között zajlik. Az intézményekben elkövetett szexuális bántalmazás esetén szinte mindig van olyan felnőtt, aki tudott a történtekről, vagy éppen segített a bántalmazónak. Általános tapasztalat lehet, hogy aki kiáll a gyerekek érdekében, jelzést tesz, segítséget kér, sokszor ő maga kerül lehetetlen helyzetbe. A zárt intézmények pedig mindent megtesznek azért, hogy a gyermekvédelemben történt bántalmazások titokban maradjanak.

Jelezte a bántalmazást, mégis neki kellett távoznia

Melinda munkahelyére december 1-jén érkezett új otthonvezető. Az otthonvezető az, aki megtervezi, vezeti, koordinálja és ellenőrzi az otthon működését. Melinda december 10-én bement dolgozni, aznap a csoportjában lévő két gyerek bevallotta neki, hogy az új vezető többször is felpofozta őket. Az otthonvezető a nevelők és gyermekfelügyelők elsődleges felettese, így Melindának a közvetlen főnöke.

Melinda először nem tudta, hogyan reagáljon az elmesélt bántalmazásra. Egy napot gondolkodott, másnap este több kollégájával együtt levelet írt a szakmai vezetőnek. A szakmai vezető az otthonvezetők közvetlen felettese. Melinda a levelére nem kapott választ, de egy nappal később a szakmai vezető csoportos emailt küldött ki a dolgozóknak, amiben azt írta:

belső vizsgálat indult az ügyben, a bepanaszolt otthonvezetőt felfüggesztették.

A belső vizsgálaton a szakmai vezető kihallgatta a két bántalmazott gyereket, a szemtanúkat és az otthonvezetőt. A kihallgatásokon ott volt a gyermekotthon pszichológusa is. A kihallgatásokról jegyzőkönyv készült. Ezt később elolvasta a pszichológus, azonban a jegyzőkönyvben szereplő állítások nem egyeztek azzal, ami szerinte elhangzott. A pszichológus ezért nem írta alá a jegyzőkönyvet.

Melinda információja szerint az igazgatóhelyettes olyan szakmai vezetőt kért meg, hogy hitelesítse aláírásával a jegyzőkönyvet, aki ott sem volt a meghallgatáson. Melinda azt mondta, a jegyzőkönyvet nem nézhette meg, így ő is csak a kollégái elmondásából értesült a fejleményekről. Majd amikor úgy tűnt, lezárult az ügy, váratlan fordulat történt:

január elején visszavették a korábban felfüggesztett otthonvezetőt.

Ezután a gyermekotthon igazgatója behívatta Melindát, és azt mondta neki, akkor dolgozhat tovább, ha átmegy egy másik csoportba. Ezt az igazgató azzal indokolta, hogy a történtek után az otthonvezetőt is át akarja helyezni máshova, de úgy fair, ha Melinda is távozik jelenlegi pozíciójából. Melinda szerint ez igazságtalan lett volna, hiszen ő nem csinált semmit, és nem akarta elhagyni azokat a gyerekeket, akikkel három éve foglalkozott. Végül közös megegyezéssel Melinda otthagyta az otthont, a vezetőt pedig áthelyezték másik csoportba.

„Nem akarom ennyiben hagyni, mert a gyermekvédelem egy vicc Magyarországon” – mondta. Melinda szerint a kevés szakember és alacsony fizetések mellett az is probléma, hogy sokszor olyan emberek dolgoznak a gyermekvédelemben, akiknek nincsen más lehetőségük: „Mindenkit megfenyegetnek, senki nem szólal meg.” Melinda még most is gyermekotthonban szeretne dolgozni, de sokak szerint a történtek után feketelistára kerül. „Nem tudom, meddig ér el a kezük, remélem, el tudok helyezkedni a gyermekvédelemben, mert nekem ez a célom, gyerekekkel szeretnék foglalkozni.” Az eset után jogi segítségért megkereste a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil szervezetet.

A cikkben Melinda keresztnevét megváltoztattuk.

A feljelentés utáni vizsgálat rossz fényt vetne az intézményre

Nemcsak a gyermekotthonokban, hanem más zárt intézményekben is bevett módszer, hogy ha történik egy közvélemény számára kényes ügy, azt megpróbálják eltussolni. A gyermekotthonok, hasonlóan az idősotthonokhoz, pszichiátriai intézetekhez, börtönökhöz, totális intézmények. Ez azt jelenti, hogy olyan szociálisan zárt közegek, ahol az élet összes eseménye egy téren belül zajlik. A totális intézmény törvényei elég erősek ahhoz, hogy egy idegen előtt senki ne nyíljon meg.

„A zárt intézmények logikája alapján minden kellemetlen ügyet eltussolnak” – mondta a Telexnek Boros Ilona, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) Egyenlőségprogramjának vezetője. A jogvédő szerint ezek a visszaélések gyakran azért sem kerülnek ki a falakon túlra, mert az intézetben élő gyerekek a rendszer legalján élnek, nincsen valódi érdekképviseletük. A segítségkérés első lépése, hogy a bántalmazott gyerek felismerje: ami vele történik, az nem normális. A kiszolgáltatott helyzetet tovább növeli, hogy a gyerekeket büntetéssel, fenyegetéssel vagy akár jutalmazással olyan dolgokra is rá lehet venni, amit maguktól nem tennének meg.

Hasonló eltussolásról számolt be egy másik gyermekvédelemben dolgozó forrásunk. Az alapvető jogok biztosa tavaly hivatalból vizsgálatot indított a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthonban többek között azért, mert tavaly egy gyermekfelügyelő szexuális kapcsolatot létesített egy 15 éves nevelt lánnyal.

A beadvány szerint 2023 tavaszán a gyermekotthon egyik gyermekfelügyelője éjszaka felajánlotta a kiskorú lánynak, hogy segít neki megszökni, ha szexuális kapcsolatot létesít vele. Ebbe a lány beleegyezett. A lány az egyik nevelőjének mondta el a történteket, a próbaidős gyermekfelügyelő tagadta, hogy bármi történt volna. A lány azt mondta: önként szexelt, nem történt erőszak, nem kényszerítette őt a felügyelő.

A vezetőség úgy döntött, nem tesz feljelentést az ügyben, mert a feljelentés utáni vizsgálat rossz fényt vetne az intézményre, ezért megállapodtak a gyermekfelügyelővel abban, hogy közös megegyezéssel megszüntetik a munkaviszonyát

– derül ki a panaszbeadványból.

A lány a szexuális kapcsolatról tavaly augusztus 16-án személyesen beszélt a gyermekvédelmi gyámjának. A gyermekvédelmi gyám a nevelt gyerek törvényes képviselője. A gyermekvédelmi gyámoknak legalább havi rendszerességgel kell(ene) találkozniuk a rájuk bízott gyerekekkel, de ez sokszor nagyon kevés ahhoz, hogy idejében felismerjék a bajt. A gyámok sokszor még a havi egy találkozóra se érnek rá, annyi gyerekre kell figyelniük – van, akinek több mint ötven gyámoltja van. A gyerekvédelmi gyám a jegyzőkönyv felvétele után feljelentést tett a gyermekfelügyelő ellen.

A gyerekek nem szexelni akarnak, szeretetre vágynak

„Nem elfogadható védekezés, hogy a gyerek is akarta vagy élvezte a tevékenységet, hiszen nem tudja, mibe vonják be, és az a tény, hogy nem tiltakozik, vagy örömöt szerez neki, nem csökkenti a felnőtt felelősségét és vétkességét” – írta Kozma Ákos ombudsman jelentésében. Kozma Ákos egy szakmai anyagra hivatkozva azt írta: a szexuális bántalmazások közös eleme, hogy a felnőtt meghatározó, domináns hatalmi pozícióban van a gyerekhez képest.

A bántalmazásokat elszenvedő gyerek nem a szexuális tevékenységben akar részt venni, hanem a felnőtt testi, érzelmi szeretetére vágyik.

Kozma Ákos szerint ha a gyermekotthon alkalmazottja szexuális kapcsolatot létesít egy rábízott gyerekkel, az a gyermek emberi méltóságát sérti. Függetlenül attól, hogy a gyerek hány éves, és beleegyezett-e a szexbe.

Álláspontja szerint azonnal fel kell függeszteni a munkaviszonyát annak, aki a gondjaira bízott gyerekkel bármilyen szexuális tevékenységet kezdeményez. Sőt, ez nem elegendő, a történteknek büntetőjogi következménye is van, így muszáj megtenni a feljelentést.

Az említett konkrét esetben a gyermekotthon igazgatója nem kezdeményezte a feljelentést, a gyermekvédelmi gyám pedig csak hónapokkal az esemény után tett feljelentést. Így mulasztás történt.

Kérdéseinkkel megkerestük a Rákospalotai Javítóintézet és Központi Speciális Gyermekotthont. Szim András igazgató válaszában azt írta: a gyerek gyámját telefonon tájékoztatták a történtekről, de „valamennyi körülményre tekintettel, az érintett kiskorúval egyeztetve” az intézmény nem tett feljelentést. Szerintük a történteket nem lehet elfogadni, ezért bocsátották el azonnali hatállyal a gyermekfelügyelőt. A gyermeknek pszichológus bevonásával teljes körű pedagógiai és pszichológiai támogatást nyújtottak.