Hogyan történhet meg egy gyermekotthonban az, hogy az igazgató orális szexre kényszerít egy kiskorút?

„Felsorolni is nehéz, hogy mennyi tényező nehezíti a szakellátásban élő gyerekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának érvényesülését” – mondja Stáhly Katalin, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője, pszichológus, akit azután kerestünk meg, hogy múlt héten kiderült: Novák Katalin megkegyelmezett a bicskei Kossuth Zsuzsa gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettesének, aki rávett egy igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza vallomását.

A hír ismét ráirányította a figyelmet a gyermekotthonok zárt világának anomáliáira. Az állami gondozásban élő gyerekeket már az intézménybe kerülés előtt is rengeteg trauma és veszteség éri. Elég csak arra gondolni, hogy elszakítják őket a szüleiktől, vagy maguk a szülők bántalmazták őket. Sokan azt gondolják, hogy a bicskeihez hasonló bántalmazások azonban nem történhetnek meg egy olyan védett közegben, ahol elvileg a gyerekek gondozása lenne a cél.

Hogyan lehetséges mégis, hogy a gyermekotthont 26 éven át vezető V. János 2004–2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott?

Rendszerszinten súlyos hiányosságok vannak

A helyzet megértéséhez érdemes feleleveníteni, mi is történt 2004–2016 között. A vádirat szerint az igazgató orális szexre kényszerítette a fiatalokat. Az igazgatóhelyettes V. János kérésére megírta egy bántalmazott gyerek hamis vallomását, és rávette a fiút, hogy írja azt alá. Tette ezt annak ellenére, hogy tudta, mivel vádolták az igazgatót.

Az ügy végül úgy derült ki, hogy 2016-ban több egykori áldozat nyilvánosan vallotta be, hogyan zaklatta őket a gyermekotthon igazgatója. Az igazgató és az igazgatóhelyettes ellen egy évvel később, 2017 augusztusában emeltek vádat.

Az ügy egyik érintettje azóta öngyilkos lett, a többiek közül néhányan alkohol-, gyógyszer- vagy kábítószer-problémákkal küzdenek, a mai napig nem tudnak szabadulni az ügy hatásaitól.

Stáhly Katalin szerint rendszerszinten súlyos hiányosságok vannak a gyermekvédelmi ellátásban. Nagyon sok későbbi probléma oka, hogy a gyerekek elhelyezésénél nem az egyéni szükséglet a döntő, hanem az, hol van hely és kapacitás.

• A törvény szerint minden családjából kiemelt 12 éven aluli gyereket nevelőszülőnél kellene elhelyezni, azonban 2022-ben több mint 1500 12 évesnél fiatalabb gyerek élt gyermek- vagy lakásotthonban.
• 2021-ben a gyermekotthonokban és lakásotthonokban engedélyezett 3649 álláshely több mint 10 százaléka (394) betöltetlen volt.

A gyerekotthonban dolgozó szakemberek emiatt rengeteget túlóráznak, elképesztő terhelésnek vannak kitéve. Ez nagyon megnehezíti, hogy megadják a gyerekeknek a szükséges odafigyelést.

„A rendszer tehetetlenségét és túlterheltségét könnyű kihasználnia azoknak, akik a gyerekeknek nem segíteni, hanem ártani akarnak” – mondja Stáhly Katalin.

Egy gyámhoz átlagosan 31 gyerek tartozik

A bicskei gyermekotthonban történtek több mint tíz év után derültek ki. Ráadásul a bántalmazások öt évig még azután is folytatódtak, hogy a hatósághoz 2011-ben eljutottak az első bejelentések. Hogyan lehetséges, hogy senki nem vett észre semmit, és miért nem szóltak senkinek a bántalmazott fiatalok?

A gyermekotthonba került gyerekek eleve súlyos traumákkal érkeznek, sokan közülük már korábban átéltek szexuális, fizikai, lelki bántalmazást.

„A gyermekvédelemben élők nagy része úgy nő fel, hogy ez a világ rendje, velük mindent meg lehet tenni”

– írja a Gyermekjogi Civil Koalíció nyilatkozatában. A segítségkérés első lépése, hogy a bántalmazott gyerek felismerje: ami vele történik, az nem normális.

A szexuális bántalmazás a legtöbb esetben tanúk nélkül, négy fal között zajlik, nem csak a gyermekotthonban, hanem azon kívül is. Stáhly Katalin szerint egy szexuális bántalmazásnál különösen nehéz beszélni a történtekről. A segítségkérést sokszor gátolja, hogy a gyerekek félnek attól, a felnőttek nem fognak hinni nekik. Ezért elengedhetetlen, hogy legyen olyan ember a gyerek közelében, akihez bizalommal fordulhat.

Sok esetben könnyebb lenne a gyereknek olyan emberrel beszélnie, aki nem az adott intézményben dolgozik. Ilyen lehet a gyám, a gyermekjogi képviselő. Ők azonban a leterheltségük miatt sokszor nem tudnak bizalmi kapcsolatot kialakítani.

Míg egy iskolában, családi körben a felnőttek hosszabb távon jelen vannak a gyerekek életében, addig az állami gondoskodásban élő gyerekeket körülvevő felnőttek sűrűbben cserélődnek. Így a stabil bizalmi kapcsolatok kialakítása sokkal nehezebb. A gyerekek jellemzően havonta egyszer találkoznak a gyámjukkal, akinek elmondhatják, ha bármi problémájuk van.

Egy gyámhoz áltagosan 31 gyerek tartozik, az országban a 21 ezer szakellátásban élő gyerek összesen 16 gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.

„Ebben a helyzetben nehéz azt mondani, hogy könnyen lehet segítséget kérni” – mondja a Hintalovon Alapítvány szakértője.

Az intézményekben elkövetett szexuális bántalmazás esetén szinte mindig van olyan felnőtt, aki tudott a történtekről, vagy éppen segített a bántalmazónak. A bicskei gyermekotthon ügyénél az is kérdés, hogy a gyerekek környezetében lévő felnőttek miért nem tettek semmit. A szakember többször tapasztalja azt, hogy aki kiáll a gyerekek érdekében, jelzést tesz, segítséget kér, sokszor ő maga kerül lehetetlen helyzetbe. „Az is nagy probléma, hogy a munkatársaknak sok esetben nincs megfelelő ismeretük a gyerekek szexuális kizsákmányolásáról és szexuális zaklatásáról” – teszi hozzá Stáhly Katalin.

Egy zárt intézményben élők kiszolgáltatottak

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a gyermekotthonok természetükből fakadóan zártak. A gyermekotthonok, hasonlóan az idősotthonokhoz, pszichiátriai intézetekhez, börtönökhöz, totális intézmények. Ez azt jelenti, hogy olyan szociálisan zárt közegek, ahol az élet összes eseménye egy téren belül zajlik.

A totális intézmény törvényei elég erősek ahhoz, hogy egy idegen előtt senki ne nyíljon meg.

Stáhly Katalin szerint az ilyen intézményekben a kiszolgáltatottság a közös. A kiszolgáltatott helyzetet tovább növeli, hogy a gyerekeket büntetéssel, fenyegetéssel, vagy akár jutalmazással olyan dolgokra is rá lehet venni, amit maguktól nem tennének meg. A bicskei gyermekotthon igazgatója a vádirat szerint különböző kedvezményekért kényszerítette orális szexre a fiatalkorúakat.

Több felkészült szakemberre lenne szükség

A gyermekotthonok feladata nemcsak az lenne, hogy megvédje az ott élő gyerekeket, hanem az is, hogy segítsen őket felkészíteni a későbbi önálló életre. Ennek része, hogy a gyerekek ki tudjanak állni önmagukért, és egy hasonlóan kiszolgáltatott helyzetben merjenek segítséget kérni.

Stáhly Katalin szerint a gyermekvédelmi szakellátásban élő gyerekek hátrányait nem tudja ellensúlyozni a rendszer. A fiatalok ugyanúgy halmozottan hátrányos helyzetből vágnak neki az önálló életnek, ahogyan bekerültek az intézménybe, ezeket a hátrányokat később még nehezebb ledolgozni. Sokszor az intézményből való kikerülés után szegénység és nélkülözés várja őket. A Február Harmadika Munkacsoport egy korábbi felmérése szerint több fiatal azután vált hajléktalanná, hogy kikerült az állami gondozásból.

„Az állami gondozásba vétel akkor érné el a célját, ha a gyerekeknek jobb életkörülményeket biztosítanának” – állítja Stáhly Katalin.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint elég szigorú a gyermekvédelmi szabályozás Magyarországon, ha már ezt betartatják, akkor jól állnak. Stáhly Katalin szerint 1997 óta folyamatos átalakítás, átszervezés alatt van a gyermekvédelmi rendszer, de valódi innováció máig nem történt. Az egész rendszer megreformálására, sokkal több, megfelelően felkészített és megbecsült szakemberre, valamint a gyerekekért felelős intézményrendszerek partneri együttműködésére lenne szükség.

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány 2016 óta készíti el Gyermekjogi jelentését, amely évről évre részletesen mutatja be a gyerekek helyzetét Magyarországon.